A Varázshegyben látható levélvágó hangyák igazi hangyaszorgalommal cipelik a leveleket az otthonuk mélyén lévő gombakertbe. Ezek az állatok ugyanis gombákat termesztenek, mert a levelekkel ellentétben a gombát képesek megemészteni. Látogatóink az egész folyamatot megcsodálhatják.
A Nagyszikla belsejében kialakított tágas bemutató komplexum, a Varázshegy egyik részében, amelyet Kolónia galériának neveztünk el, több más érdekes állat mellett levélvágó hangyákat is láthat a nagyközönség. Ezek a hangyák arról kapták a nevüket, hogy erőteljes rágóikkal kisebb-nagyobb, a saját testméretükhöz képest mindenesetre elég méretes darabokat vágnak le a növények leveleiből, majd azokat szinte vitorlaszerűen tartva elcipelik földalatti járatrendszerük mélyére.
Izgalmas kérdés, hogy mire kell nekik a levél. A válasz elsőre kézenfekvőnek tűnhet: bizonyára megeszik. Az igazság azonban az, hogy ezek a hangyák képtelenek megemészteni a levelek anyagainak jó részét, így a cellulózt sem képesek hasznosítani. Ezért aztán nem is leveleket esznek, hanem maguk termesztette gombákat. A levelek pedig arra kellemek, hogy táptalajként szolgáljanak a gombák termesztéséhez.
Lényegében azt lehet mondani, hogy életben maradásuk, a szükséges táplálék biztosítása érdekében a levélvágó hangyák mezőgazdasági munkát végeznek. Persze megfelelő munkamegosztásban, ahogyan az egy államalkotó rovarközösséghez illik. A nagyobb termetű dolgozók a levélbeszerzők. A kisebbek a gombakerteken dolgoznak, és persze vannak a védelmet biztosító katonák, illetve a kolóniában királynő is van. Sőt, az Állatkertünkben látható levélvágó hangya faj, a Közép- és Dél-Amerikában őshonos nyolctövisű szabóhangya (Acromyrmex octospinosus) történetesen polygyn, azaz többkirálynős fajnak számít, ami azt jelenti, hogy egy-egy kolóniában több királynő is van.
A természetben a levélvágó hangyák életének és serény munkavégzésének általában csak egy részét, a földfelszín felett zajló részt lehet megfigyelni. Vagyis egészen pontosan azt, amint a hangyák levágják a leveleket, majd az otthonukba cipelik, a saját méretükhöz képest sokszor meglehetősen hosszú utat megtéve. Ugyanez nálunk, a Varázshegyben is látható, hiszen a hangyák üvegfalú floráriumokból gyűjtik be a leveleket, majd átlátszó falú csövekből álló alagútrendszeren át cipelik haza a „zsákmányt”. Nálunk azonban azt is látni, ami a természetben a föld felszíne alatt történik. Hiszen a gombakertet befogadó tér is egy üvegfalú terrárium, ahol a hangyák az állandó hőmérsékletről és páratartalomról is gondoskodni tudnak. Így tehát a termesztett gombák piszkosfehér színű telepeit és az ott szorgoskodó hangyákat is megfigyelhetik a látogatók.
A hangyák által termesztett gombafaj egyébként csak ilyen helyeken, a szorgos rovarok gondoskodásának köszönhetően él meg, más körülmények között egyáltalán nem is fordul elő.
A levélvágó hangyákat képviselő nyolctövisű szabóhangya persze csak egy az Állatkertünkben látható sok-sok ízeltlábú közül. Állatkertünkben ugyanis már több mint száz éve fontos gyűjteményszervezési irányelv, hogy a sokféle emlős, madár és hüllő mellett – sok más állatkert gyakorlatától eltérően – nálunk sok más állatcsoport, így a kétéltűek, a különféle halak, illetve a gerinctelenek, köztük az ízeltlábúak, és azon belül a rovarok is nagy változatosságban, nagy fajszámmal kerülnek bemutatásra. Hiszen mi az élővilág egyik legfőbb jellemzőjét, a sokféleséget szeretnénk érzékeltetni a közönséggel, lehetőleg minél szélesebb keresztmetszetben bemutatva.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
