Az Állatkert megnyitásának 160. évfordulójához kapcsolódó jubileumi emlékév részeként ezúttal az állatkerti nyúlvédelem több évtizedes históriáját idézzük fel, a felelős nyúltartás gondolatának felvetésétől a nyulak húsvét utáni befogadásának 18 évvel ezelőtt megszűntetett gyakorlatáig.
Weboldalunk olvasói közül bizonyára sokan észrevették, hogy mostanában a szokásosnál is gyakrabban idézzük fel Állatkertünk múltját. A rendszeres múltidézés apropója, hogy idén leszünk 160 évesek, és bár a tulajdonképpeni szülinap csak augusztusban jön el, az egész 2026-os esztendőt jubileumi emlékévvé nyilvánítottuk.
A húsvét közeledtével az legaktuálisabb felidézendő történet a nyúlvédelem több évtizedes históriája Állatkertünkben. Az a szokás, hogy húsvét táján a családok gyakran vásárolnak élő nyulat, persze elsősorban a gyerekek kedvéért, több mint 70 éves múltra tekint vissza Magyarországon. De a dolog állatvédelmi vonatkozásaival, azzal, hogy mit jelent ez a nyulak számára, sokáig nem foglalkozott senki. Állatkertünk az elsők között vetette fel, még az 1990-es évek elején, hogy a húsvéti nyúlvásárlásnál nagyobb körültekintéssel kellene eljárni, mert a húsvéti alkalmi lelkesedésből beszerzett tapsifülesek sorsa a lelkesedés elmúltával bizonytalanná válik. Ez fontos gondolat volt akkor, amikor az Állatvédelmi törvény még nem létezett, és a felelős állattartás gondolatáról is alig beszélt valaki.
Azóta minden évben felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak az fogjon nyúltartásba, aki tudja vállalni az állattartással járó életmódváltozást, és képes a jó gazda gondosságával gondját viselni a nyuszinak, akár 8-10 éven át is. Azoknak, akik vállalkoznak erre, Állatkertünk nyúltartási tanácsokkal segít: ilyen tartalom most is elérhető a weboldalunkon. Azok számára pedig, akik felelősen mérlegelés után arra jutottak, hogy nem tudják megoldani a nyúltartást, alternatív lehetőségeket kínálunk. Például jelképes üregi nyúl örökbefogadást az Állatkerti Alapítványon keresztül.
Az 1990-es években és a 2000-es évek elején a nyúlvédelmi tevékenységünknek az is a része volt, hogy húsvét után bizonyos számú nyulat befogadtunk. A kezdeményezés azokban az időkben sokat segített, de egy idő után azt vettük észre, hogy a nyulakat egyre inkább olyan emberek hozták be, akiket a felelős állattartás kérdése egyáltalán nem érdekelt: ők már a nyúl beszerzésekor azzal kalkuláltak, hogy néhány hét elteltével a nyuszit „lepasszolják” az Állatkertnek. Ez a hozzáállás azonban nem fér össze a felelős állattartás gondolatával, így természeten mi sem szerettük volna ösztönözni. A nyulak befogadását tehát lépésről lépésre megszüntettük, és 2008 óta – tehát már 18 éve (!) egyáltalán nem fogadunk be nyuszikat.
Megemlítendő még az is, hogy Állatkertünk több egykori dolgozója, igazgatója vagy vezető munkatársa egyben a nyulak nagy szakértője is volt. Közülük is kiemelkedett Anghi Csaba, Holdas Sándor és Csíkváry László, akik a hazai nyúltenyésztés legjelesebb személyiségei közé tartoztak, és több nyúltenyésztési témájú cikk, tankönyv és kézikönyv került ki a kezeik alól.
