Ma van a tigrisek világnapja: ilyenkor a természetvédők világszerte igyekeznek felhívni a figyelmet ezekre az állatokra. A faj védelmét szolgáló állatkerti tenyészprogramban mi is részt veszünk, és reméljük, hogy hamarosan kistigrisek is születnek.
A tigrisek népszerű, és a nagyközönség körében eléggé jól ismert állatok. Nem meglepő tehát, hogy sok állatkertben foglalkoznak ezzel az állatfajjal. Persze, ha jobban megnézzük az állatkerti tigriseknél elhelyezett ismertető táblákat, azt fogjuk tapasztalni, hogy a jobb állatkertekben nem egyszerűen a „tigris” felirat szerepel, hanem bengáli, szibériai, vagy éppen szumátrai tigrisekről van szó. Az Ázsiában őshonos tigris eredeti elterjedési területe ugyanis elég nagy volt: a Kaukázus vidékétől Indonéziáig, illetve az orosz-kínai határvidékig terjedt. Ezen az óriási területen persze a tigrisek nem teljesen azonos éghajlati, környezeti viszonyokkal találkoztak, így a különböző vidékeken kissé eltérő környezeti feltételekhez kellett alkalmazkodniuk. Ez pedig oda vezetett, hogy a fajon belül egymástól némileg különböző, meghatározott elterjedési területtel rendelkező helyi változatok, úgynevezett alfajok jöttek létre.
A szakemberek többsége manapság kilenc ilyen alfajt különböztet meg: a kaszpi tigrist, a bengáli tigrist, a szibériai tigrist, a hátsó-indiai, más néven indokínai tigrist, a maláj tigrist, a dél-kínai tigrist, a szumátrai tigrist, a jávai tigrist és a bali tigrist. Közülük talán az Indiában honos bengáli tigrisek a legismertebbek, részben azért, mert hosszú időn keresztül ez az alfaj volt a leggyakrabban látható az állatkertekben, de nem kis részben azért is, mert Rudyard Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve egyik szereplője, Sir Kán is bengáli tigris volt.
Sajnos a kilenc alfaj közül hármat már csak régi fényképeken, illetve múzeumok vitrinjeiben láthatunk: a kaszpi tigris, a jávai tigris és a bali tigris ugyanis a kihalt állatok közé tartozik. És a fennmaradt alfajok is ritkulóban vannak, védelemre szorulnak.
Állatkerti tartásuk egyik fontos célja ennek megfelelően a természetvédelem, például az állatkerti szaporítás útján. Ennek érdekében az állatkerti tigrisekről nemzetközi törzskönyvet vezetnek, s az olyan állatkerti szakmai szervezetek, mint például az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége tenyészprogramot is életre hívtak a tigrisek állatkerti szaporításának összehangolására.
A mi Állatkertünkben 1868 óta foglalkozunk tigrisekkel: az első csíkos nagymacska ugyanis akkor, két évvel az Állatkert megnyitását követően érkezett. Az idők során többféle tigrist láthatott nálunk a közönség, a múltban voltak bengáli, más néven királytigriseink, sőt, az időközben kihalt jávai, azaz szunda tigriseket is bemutattuk egykor. Manapság szibériai tigriseket mutatunk be: ebből az alfajból az első egyed 1937-re érkezett Budapestre, a második világháborút követően pedig 1971-ben fogtunk bele ismét a tartásukba.
A szibériai tigrisekről persze tudni kell, hogy a „szibériai” név esetükben egy kissé megtévesztő. Hiszen ezek az állatok nem is a szó szoros értelmében vett Szibériában, hanem még keletebbre, az Orosz Távol-Keleten, az Amur és az Usszuri folyók vidékén őshonosak.Ezért szokták a szibériai tigriseket amur tigriseknek is hívni.
Tigriskifutónkban jelenleg egy fiatal tigrispár látható. Agnes, a hároméves nőstény, és Dáriusz (becenevén Igor), aki pedig a nyolcadik életévében jár. Mindketten a közelmúltban érkeztek hozzánk az említett tigris tenyészprogram keretében, amelynek természetesen mi is részesei vagyunk. Agnes egy csehországi állatkertből, Dáriusz pedig Debrecenből került Budapestre. A két állatot azóta sikeresen össze is szoktattuk, mi több, annyira megkedvelték egymást, hogy már párzást is megfigyeltünk náluk. Persze nem lesz feltétlenül mindjárt az első párzásból utód, de nagyon bizakodók vagyunk, és reméljük, hogy hamarosan gyermekáldásnak örülhetünk. Ez annál is inkább időszerű lenne, mivel Állatkertünkben utoljára 2013-ba születtek kistigrisek. Az akkori kölykök, Grusa és Macan persze azóta már rég felcseperedtek és másik állatkertbe öltöztek.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
Fővárosi Állat- és Növénykert Akadálymentesítési nyilatkozat
We firmly believe that the internet should be available and accessible to anyone, and are committed to providing a website that is accessible to the widest possible audience, regardless of circumstance and ability.
To fulfill this, we aim to adhere as strictly as possible to the World Wide Web Consortium’s (W3C) Web Content Accessibility Guidelines 2.1 (WCAG 2.1) at the AA level. These guidelines explain how to make web content accessible to people with a wide array of disabilities. Complying with those guidelines helps us ensure that the website is accessible to all people: blind people, people with motor impairments, visual impairment, cognitive disabilities, and more.
This website utilizes various technologies that are meant to make it as accessible as possible at all times. We utilize an accessibility interface that allows persons with specific disabilities to adjust the website’s UI (user interface) and design it to their personal needs.
Additionally, the website utilizes an AI-based application that runs in the background and optimizes its accessibility level constantly. This application remediates the website’s HTML, adapts Its functionality and behavior for screen-readers used by the blind users, and for keyboard functions used by individuals with motor impairments.
If you’ve found a malfunction or have ideas for improvement, we’ll be happy to hear from you. You can reach out to the website’s operators by using the following email
Our website implements the ARIA attributes (Accessible Rich Internet Applications) technique, alongside various different behavioral changes, to ensure blind users visiting with screen-readers are able to read, comprehend, and enjoy the website’s functions. As soon as a user with a screen-reader enters your site, they immediately receive a prompt to enter the Screen-Reader Profile so they can browse and operate your site effectively. Here’s how our website covers some of the most important screen-reader requirements, alongside console screenshots of code examples:
Screen-reader optimization: we run a background process that learns the website’s components from top to bottom, to ensure ongoing compliance even when updating the website. In this process, we provide screen-readers with meaningful data using the ARIA set of attributes. For example, we provide accurate form labels; descriptions for actionable icons (social media icons, search icons, cart icons, etc.); validation guidance for form inputs; element roles such as buttons, menus, modal dialogues (popups), and others. Additionally, the background process scans all the website’s images and provides an accurate and meaningful image-object-recognition-based description as an ALT (alternate text) tag for images that are not described. It will also extract texts that are embedded within the image, using an OCR (optical character recognition) technology. To turn on screen-reader adjustments at any time, users need only to press the Alt+1 keyboard combination. Screen-reader users also get automatic announcements to turn the Screen-reader mode on as soon as they enter the website.
These adjustments are compatible with all popular screen readers, including JAWS and NVDA.
Keyboard navigation optimization: The background process also adjusts the website’s HTML, and adds various behaviors using JavaScript code to make the website operable by the keyboard. This includes the ability to navigate the website using the Tab and Shift+Tab keys, operate dropdowns with the arrow keys, close them with Esc, trigger buttons and links using the Enter key, navigate between radio and checkbox elements using the arrow keys, and fill them in with the Spacebar or Enter key.Additionally, keyboard users will find quick-navigation and content-skip menus, available at any time by clicking Alt+1, or as the first elements of the site while navigating with the keyboard. The background process also handles triggered popups by moving the keyboard focus towards them as soon as they appear, and not allow the focus drift outside it.
Users can also use shortcuts such as “M” (menus), “H” (headings), “F” (forms), “B” (buttons), and “G” (graphics) to jump to specific elements.
We aim to support the widest array of browsers and assistive technologies as possible, so our users can choose the best fitting tools for them, with as few limitations as possible. Therefore, we have worked very hard to be able to support all major systems that comprise over 95% of the user market share including Google Chrome, Mozilla Firefox, Apple Safari, Opera and Microsoft Edge, JAWS and NVDA (screen readers).
Despite our very best efforts to allow anybody to adjust the website to their needs. There may still be pages or sections that are not fully accessible, are in the process of becoming accessible, or are lacking an adequate technological solution to make them accessible. Still, we are continually improving our accessibility, adding, updating and improving its options and features, and developing and adopting new technologies. All this is meant to reach the optimal level of accessibility, following technological advancements. For any assistance, please reach out to