A tojásokról a tojás világnapján

Ha a tojásokról esik szó, az ember elsősorban a madarak tojásaira gondol. Ez nem is csoda, hiszen a madártojás minden valószínűség szerint már az ősember „étlapján” is szerepel. Később pedig, amikor az állatok háziasítására is sor került, számos háziszárnyas esetében az étkezési tojás termelése volt az egyik legfontosabb háziasításra késztető ok. A dolog ma már ott tart, hogy a világ mezőgazdasága évente mintegy 1,6 billió (a billió a milliárd ezerszerese) étkezési tyúktojást termel.

A madarakon kívül azonban más állatok is vannak, akik tojásokkal szaporodnak. A dolog igazából nyelvi kérdés is, mert vannak olyan nyelvek, ahol a petét, sőt a petesejtet is ugyanazzal a szóval jelölik, mint a tojást. Magyarul azonban, amikor tojásról beszélünk, vagy a madarak vagy a hüllők, esetleg a tojásrakó emlősök, vagy mondjuk a cápák tojásaira gondolunk. A madarak abból a szempontból különlegesek, hogy az összes madárfaj kivétel nélkül tojásokkal szaporodik. Az emlősök viszont nagyrészt elevenszülők, a néhány tojásrakó emlős faj (nevezetesen a kacsacsőrű emlős, illetve a különböző hangyászsünök) inkább csak kivételnek számít. A hüllők eredendően tojásrakók, de vannak közöttük olyan fajok, amelyek a törzsfejlődés során álelevenszülőkké, sőt elevenszülőkké váltak. És persze a cápák között sem minden faj szaporodik tojással.

A madarak tojását jellegzetesen kemény, meszes héj fedi. Ez azért fontos kiemelni, mert a tojásrakó emlősök, illetve a tojással szaporodó hüllők tojásaira is inkább a viszonylag puha, inkább bőrszerű héj jellemző. Szerkezetét tekintve minden madártojás hasonló, de a különböző fajok tojásai ettől még nagyon eltérőek lehetnek, természetesen az életmódhoz való alkalmazkodás jegyében. A sziklapárkányon fészkelő madarak közül sok fajra a szokásosnál is csúcsosabb tojás jellemző, hogy csak körbe-körbe tudjon gurulni, és véletlenül se essen le a mélybe. Nagy a változatosság a színekben, mintázatokban is. Nem is beszélve a méretekről.

Egy átlagos, M-es méretű étkezési tyúktojás 53-63 grammot nyom. Ehhez képest egy verébtojás úgy 3 grammos, a legkisebb kolibrik tojásainak a súlya pedig a fél grammot sem éri el. A lúdtojások 150-180 grammosak szoktak lenni, az emutojás 600-700 gramm körüli, egy strucctojás pedig 1,5 kg-nál is többet nyomhat. Sőt, a Madagaszkáron élt, úgy ezer éve kihalt elefántmadarak még ennél is nagyobb, úgy 10 kilós, vagy talán még annál is nehezebb tojásokat raktak. Egy-egy ilyen tojás hossza nagyjából 30 cm. Ennél nagyobb tojása azonban valószínűleg még az óriási termetű őshüllőknek sem volt, mert a súlyos óriástojást csak olyan héj tudta volna egyben tartani, aminek a vastagsága leküzdhetetlen akadály lett volna a kikelő utód számára.

A régi arab mesékben ugyan feltűnik a legendás rukh madár, melynek tojása szinte kupolányi méretű, de ezek a történetek alighanem a régi idők arab hajósai által Madagaszkáron talált elefántmadár tojásokon alapulnak, csak éppen a dús képzeletű mesemondók kicsit kiszínezték a történetet.

Egyébként nemcsak a tojás abszolút mérete az érdekes, hanem az is, hogy mekkora a tojást lerakó madár méretéhez képest. Ebből a szempontból a kivi az abszolút rekorder, hiszen a tojás súlya a tojó saját testsúlyának 15-20 %-át is elérheti.

Persze a legtöbb ember viszonylag ritkán találkozik ilyen egzotikus tojásokkal. Tyúktojással azonban jóformán minden nap. Így mindenkinek alkalma lehetett már megfigyelni, hogy a tojás belsejében légkamra található. A légkamra akkor alakul ki, amikor a tojómadár megtojja a tojást, és az a meleg madártest belsejéből a jó pár fokkal hidegebb külvilágra kerül. A tojás tartalma ilyenkor kissé összezsugorodik, és a helyére a tojáshéj pórusain át levegő áramlik. Így keletkezik tehát a légkamra, ami azért van mindig a tojás tompább végén, mert az egységnyi felületre eső pórusok száma ott a legnagyobb.