A magyar költészet napja alkalmából Csokonai vígeposzából, a Dorottyából idézzük fel azt a részt, amelyben Vénusz a természetből vett példákkal mutatja be a szerelem hatalmát, és amelyben a költészet az ismeretterjesztéssel kapcsolódott össze.
József Attila 1905. április 11-én született. Születésének évfordulója 1964 óta a magyar költészet napja, amely nagyszerű lehetőség arra, hogy a nagyközönség figyelmét a költészet szépségeire, érdekességeire irányítsák az irodalommal foglalkozók.
A dologhoz nekünk is közünk van, nemcsak azért, mert a magyar költészet remekeit mi magunk is nagy értéknek tekintjük, hanem azért is, mert a költészet és a természettudomány között a világirodalomban, és a magyar irodalomban is sok kapcsolat van.
Tavaly ilyenkor Tandori Dezső egyik állatos versét idéztük fel a költészet napja alkalmából, idén pedig azt, hogy Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) hogyan kapcsolta össze a költészetet az ismeretterjesztéssel. Ehhez persze tudni kell, hogy Csokonai, a magyar felvilágosodás korának egyik legjelesebb költőjeként a költészet, az irodalom, és korának sok közéleti kérdése mellett élénken érdeklődött a természettudományok iránt is. Jól ismerte kora meghatározó természettudósainak munkásságát, így a nagy svéd botanikus és rendszerező, Linné, valamint a német természettudós, Johann Friedrich Blumenbach műveit is. Emellett növényeket gyűjtött, botanikai tárgyú eszmecseréket folytatott a növénytan iránt ugyancsak élénken érdeklődő Fazekas Mihállyal (a Lúdas Matyi szerzőjével), s kapcsolatot tartott fenn a kor jeles hazai tudósaival, például Földi Jánossal is (akinek a halálára még rövid verset is írt).
A természet iránti érdeklődése műveiben is visszaköszön. Például a Dorottya, vagyis a’ dámák’ diadalma a fársángon című komikus vígeposza, ahogy ő maga írta, „furcsa vitézi versezete” néhány sorában is. A Dorottyát Csokonai 1798-ban, somogyi tartózkodása idején írta, de csak 1804-ben jelent meg nyomtatásban. A művet vígeposzként az jellemzi, hogy az ókori klasszikus eposzokból ismert irodalmi eszközökkel nem az eposzi műfajt eredetileg jellemző hősi cselekményeket mutat be, hanem inkább hétköznapi tréfás élethelyzeteket jelenít meg ezen a módon. A mű fő ihletőjének a jeles angol költő, Alexander Pope Fürtrablás című komikus hőskölteményét tekinthetjük.
Mivel a klasszikus eposzokban a görög-római mitológiából ismerős istenségek is fel szoktak tűnni, természetesen Csokonai Dorottyájában is szót kap néhány mitológiai figura, köztük a szerelem istennője, akit sok elnevezése közül a költő Cythere, illetve Citére néven emleget, de azonosnak tekinthető Vénusz istennővel. Amikor Vénusz a szerelem hatalmáról beszél, többek között a természetből hoz példákat, többféle állatot és növényt is megemlítve:
Még a hiéna73 is, bár szeme szikrádzik,
Foga vérbe fered, nékem megjuhádzik.
Előttem a lajhár74 friss játékot tészen,
S e leglomhább állat vídám s virgonc lészen.
Béborítom a nagy balénát75 lángokba,
S párt keres a fagyos grönlandi habokba.
Béönthetem tüzem egy férgecskébe is,
Bár kicsiny a szíve, s hideg a vére is.
Sőt bogaracska nősz másik bogaracskán,
Sok millió nemzik fiat egy fogacskán.
Egyszóval, nincs állat, mellyben tűz nem érzik;
Sőt ezt a nem mozgó plánták76 is mind érzik;
A pompás pálmának, a silány penésznek77
Fajtái mind az én híremmel tenyésznek.
Az egyes állatok és növények nevét Csokonai mind megjelölte, és mindegyikhez írt magyarázó lábjegyzetet is, hogy költészetét összekapcsolja némi természettudományos ismeretterjesztéssel. Ezekben a lábjegyzetekben nemcsak a már említett Blumenbachra és Földi Jánosra hivatkozott, hanem a német a Georg Christian Raff valójában gyermekeknek írt természetrajzára is, amely 1799-ben jelent meg magyarul Fábián József fordításában (ugyanennek a könyvnek egy későbbi, 1846-os fordítása annak a Táncsics Mihálynak a nevéhez fűződik, akit a forradalmi ifjúság 1848. március 15-én várbeli börtönéből szabadított ki).
Hiéna ábrázolása Csokonai korából, a német Georg Christian Raff természetrajzának Fábián József fordításában megjelent, 1799-es magyar kiadásából, amelyet Csokonai maga is olvasott
A hiénáról például ezt a lábjegyzetet írta Csokonai:
A HIJÉNA egy kegyetlen állat, mellyet soha tökélletesen meg nem szelídithetni. Irtózva kell olvasni, amiket erről az állatról írnak az útazók és természetvizsgálók; aki magyar olvasóim közzűl a hiénáról keveset vagy éppen semmit sem tud, ne múlassa el megolvasni, amit RAFF után felőle beszéll tiszteletes FÁBIÁN József úr a Természeti históriának (Veszprém, 1799. n. 8.) 497. és 498. lapján.
A lajhárról a költő a következő ismereteket osztotta meg a Dorottya olvasóival:
LAJHÁR, Földi és Fábián elnevezések után az a minden állatok közt legtúnyább, leglassúbb és legostobább négylábú állatocska, melly görögűl bradypus, deákúl ignavus vagy tardigradus, franciáúl paresseux, németül Faulthier, az amérikaiaknál pedig a maga sipitnya szavairól AI nevet visel. Minthogy ennek természetét is járatlan olvasóim magyar könyvből is megtanúlhatják, útasítom őket az említett Históriájára FÁBIÁN úrnak a 604-606. lap. Vessék egybe ezzel a FÖLDI jegyzését is, mellyet a Természeti Históriának (Pozsony. 1801. 8.) 55-dik lapján tészen, Blumenbach után. Megnézhetni Johann Friedrich BLUMENBACH’S Handbuch der Naturgeschichte. IV-te Auflage, Göttingen 1799. 8. Seite 72.
Nem maradhatott ki természetesen a bálnával kapcsolatos ismeretterjesztés sem:
A BALÉNA legnagyobb neme a cethalaknak, sőt a legnagyobb állat a mi földünk kerekségén; mert 10-15 öl van a hosszasága, s általjában van a teste százannyi temérdekségű, mint a mi ökreinké. Terem az északi és déli Óceánuson; legjelesben pedig az északi pólus felé hajló, kietlen Grönlandiának környékén. – Ennek is egész formáját, természetét és fogása módját megolvashatni Földinél 108. és 109. lap., hosszasabban pedig Fábián Raffjának 589. lapjától egészen az 599. lapig.
A magyar felvilágosodás korában, amelynek kezdetét 1772-től, Bessenyei György híres drámája, az Ágis tragédiája megjelenéstől számítunk, különösen fontos volt a magyar irodalommal, nyelvvel és természettudományokkal foglalkozó emberek együttműködése. Hiszen a nyelvújítás és a nyelvművelés fontos, akkoriban sok feladatot adó területe volt annak a szókincsnek a megteremtése, amely a természettudományok műveléséhez szükséges, és amellyel a magyar nyelv ezt megelőzően nem igazán rendelkezett. Ez a munka a kor olyan jeles személyeinek együttműködésével volt lehetséges, mint Csokonai, Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Kazinczy Ferenc vagy éppen Földi János.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
Fővárosi Állat- és Növénykert Accessibility Statement
We firmly believe that the internet should be available and accessible to anyone, and are committed to providing a website that is accessible to the widest possible audience, regardless of circumstance and ability.
To fulfill this, we aim to adhere as strictly as possible to the World Wide Web Consortium’s (W3C) Web Content Accessibility Guidelines 2.1 (WCAG 2.1) at the AA level. These guidelines explain how to make web content accessible to people with a wide array of disabilities. Complying with those guidelines helps us ensure that the website is accessible to all people: blind people, people with motor impairments, visual impairment, cognitive disabilities, and more.
This website utilizes various technologies that are meant to make it as accessible as possible at all times. We utilize an accessibility interface that allows persons with specific disabilities to adjust the website’s UI (user interface) and design it to their personal needs.
Additionally, the website utilizes an AI-based application that runs in the background and optimizes its accessibility level constantly. This application remediates the website’s HTML, adapts Its functionality and behavior for screen-readers used by the blind users, and for keyboard functions used by individuals with motor impairments.
If you’ve found a malfunction or have ideas for improvement, we’ll be happy to hear from you. You can reach out to the website’s operators by using the following email
Our website implements the ARIA attributes (Accessible Rich Internet Applications) technique, alongside various different behavioral changes, to ensure blind users visiting with screen-readers are able to read, comprehend, and enjoy the website’s functions. As soon as a user with a screen-reader enters your site, they immediately receive a prompt to enter the Screen-Reader Profile so they can browse and operate your site effectively. Here’s how our website covers some of the most important screen-reader requirements, alongside console screenshots of code examples:
Screen-reader optimization: we run a background process that learns the website’s components from top to bottom, to ensure ongoing compliance even when updating the website. In this process, we provide screen-readers with meaningful data using the ARIA set of attributes. For example, we provide accurate form labels; descriptions for actionable icons (social media icons, search icons, cart icons, etc.); validation guidance for form inputs; element roles such as buttons, menus, modal dialogues (popups), and others. Additionally, the background process scans all the website’s images and provides an accurate and meaningful image-object-recognition-based description as an ALT (alternate text) tag for images that are not described. It will also extract texts that are embedded within the image, using an OCR (optical character recognition) technology. To turn on screen-reader adjustments at any time, users need only to press the Alt+1 keyboard combination. Screen-reader users also get automatic announcements to turn the Screen-reader mode on as soon as they enter the website.
These adjustments are compatible with all popular screen readers, including JAWS and NVDA.
Keyboard navigation optimization: The background process also adjusts the website’s HTML, and adds various behaviors using JavaScript code to make the website operable by the keyboard. This includes the ability to navigate the website using the Tab and Shift+Tab keys, operate dropdowns with the arrow keys, close them with Esc, trigger buttons and links using the Enter key, navigate between radio and checkbox elements using the arrow keys, and fill them in with the Spacebar or Enter key.Additionally, keyboard users will find quick-navigation and content-skip menus, available at any time by clicking Alt+1, or as the first elements of the site while navigating with the keyboard. The background process also handles triggered popups by moving the keyboard focus towards them as soon as they appear, and not allow the focus drift outside it.
Users can also use shortcuts such as “M” (menus), “H” (headings), “F” (forms), “B” (buttons), and “G” (graphics) to jump to specific elements.
We aim to support the widest array of browsers and assistive technologies as possible, so our users can choose the best fitting tools for them, with as few limitations as possible. Therefore, we have worked very hard to be able to support all major systems that comprise over 95% of the user market share including Google Chrome, Mozilla Firefox, Apple Safari, Opera and Microsoft Edge, JAWS and NVDA (screen readers).
Despite our very best efforts to allow anybody to adjust the website to their needs. There may still be pages or sections that are not fully accessible, are in the process of becoming accessible, or are lacking an adequate technological solution to make them accessible. Still, we are continually improving our accessibility, adding, updating and improving its options and features, and developing and adopting new technologies. All this is meant to reach the optimal level of accessibility, following technological advancements. For any assistance, please reach out to