Történelmileg persze a halloween estéjének nincs sok köze a makikhoz, de azért érdekes kultúrtörténeti jelenség, hogy a makik latin eredetű, de több nyelvben, így az angolban is használt neve, a lemur eredetileg kísértetet, szellemet, holt lelket jelent.
A makik éjszakai életmódja, gyakran valóban kísérteties hangja, valamint a sötétben „világító” (valójában csak a fényt összegyűjtő és visszaverő) szemeik a történelem során kétségkívül hatással voltak a velük kapcsolatba kerülő emberekre. Madagaszkár őslakói az ősök szellemének megtestesülését látták a makikban, az első európai felfedezők pedig, az esti erdőből kiszűrődő sejtelmes makihangok hallatán eleinte azt gondolták, hogy kísértetek járnak a fák között. Ez, és különösen az állatok nagyrészt éjszakai életmódja késztette arra Linnét, a neves svéd természettudóst, hogy a Lemur tudományos nevet adja ezeknek az állatoknak.
A makik a főemlősök rendjén belül egy olyan csoportba tartoznak, amelyet félmajmok néven is szoktak emlegetni. Három kihalt és öt ma is élő családjuk ismeretes, mintegy száz különféle fajjal. Legtöbbjük éjjel aktív, de akad közöttük nappali faj is. Sokuknak feltűnően nagy szemük van, így a holdfény és a csillagok fénye is elegendő a számukra ahhoz, hogy viszonylag jól lássanak.
A makik közül a legismertebbek a gyűrűsfarkú makik, más néven katták. Ez az állatfaj a populáris kultúrában is jól ismert, részben a Madagaszkár rajzfilmek egyik szereplője, Julien király miatt, részben pedig egy internetes mémmé vált fotó okán, amely jellemzően úgy jelenik meg, mint a gyűrűsfarkú maki, aki hol ezért, hogy azért javasolja mindenkinek, hogy nyugodjon le.
A Budapesti Állatkertben kezdettől fogva foglalkozunk makik tartásával és bemutatásával. Hiszen már az 1866-os megnyitáskor is volt szerecsenmakink: igaz, ezt a fajt akkoriban „fekete rémkének” nevezték. Jelenleg háromféle makink van: a már említett gyűrűsfarkú makikon kívül fekete-fehér vari és vöröshomlokú maki is él Állatkertünkben. Többségüket a Madagaszkár-házban láthatja a közönség.