fbpx

Elárvult vadmacskákat mentettünk

2024. október, 16. (szerda)

Tegnap sikeresen visszajuttattuk a természetbe a természetvédelmi mentőhelyünkre még június elején bekerült, elárvult vadmacskákat. Az év emlősének számító állatfajról egyébként többet is meg lehet tudni szombaton, mert ekkor tartjuk az Állatkertben a Vadmacska Gálát és Forgatagot.

Vadmacska elengedés
Vadmacska elengedés

Bár Állatkertünk vadállatmentő tevékenysége legnagyobb részben madarak mentését jelenti, rendszeresen akad dolgunk segítségre szoruló kisemlősökkel is. Június első napjaiban például két elárvult vadmacska kölyök került be természetvédelmi mentőhelyünkre.

Az apróságokat Somogy vármegyében, Szenna közelében találták a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei. Nem tudni pontosan, miért voltak egyedül, hiszen a szakemberek próbálták az anyaállatot is megtalálni, de nyomát sem lelték. A kicsik valahogy elkeveredhettek tőle, és magukra maradtak. Pedig akkor még szükségük volt az anyai gondoskodásra, hiszen épp átszokóban voltak az anyatejről a szilárd táplálékra.

Az elárvult vadmacska kölykök tehát Állatkertünkbe kerültek, munkatársaink fejezték be a felnevelésüket, s az elmúlt hetekben már arra készítették fel őket, hogy a felcseperedett állatok a természetben is boldoguljanak.

Közben azt is megvizsgáltuk, hogy valóban vadmacskákról van-e szó, a dolog ugyanis nem minden esetben egyértelmű. Az európai vadmacska (Felis silvestris) Skóciától, illetve Portugáliától egészen Azerbajdzsánig szerte Európában őshonos, bár ma már élőhelye nem összefüggő, hanem kisebb-nagyobb szigetszerű foltokat alkot. Közeli rokona az afroázsiai, afrikai, illetve núbiai vadmacskának, esetleg líbiai fakómacskának is nevezett faj (Felis lybica), amelyet korábban az európaival azonos fajnak (de azon belül különálló alfajnak) gondoltak, ma pedig a szakemberek közül sokan úgy vélik, hogy bár két külön fajról van szó, azok együttesen úgynevezett fajkomplexet alkotnak. Magyarországon mindenesetre az európai vadmacska számít őshonosnak, amely hazánkban fokozottan védett, ráadásul 2024-ben az év emlősévé is választották. Közben viszont évszázadok óta élnek a Kárpát-medencében házi macskák is. Ennek a háziállatnak a vad őse ugyan a vadmacska volt, de mivel a macskát közismerten a Nílus völgyében háziasították, alighanem a núbiai vadmacska leszármazottjának kell tekintenünk őket.

Mármost az elkóborolt, elvadult házimacskák és a vadmacskák képesek kereszteződni egymással, ami gyakran meg is történik, és ez a hibridizáció komoly természetvédelmi problémát jelent, mivel egyre kevesebb a valódi, tisztavérű vadmacska. Ráadásul a házimacskának van olyan színváltozata, amely megszólalásig hasonlít a vadmacskára, tehát az azonosítás sem könnyű.
Ennél a két vadmacska kölyöknél is felmerült a gyanú, hogy bár annak látszanak, hátha mégsem (vagy nem teljesen) igazi vadmacskák. Ennek a felvetésnek annál is inkább helye volt, mivel egy település közvetlen közelében találták meg őket. A biztonság kedvéért tehát genetikai vizsgálatot végeztünk az állatoktól vett mintán, amelyből kétséget kizáróan kiderült, hogy tisztavérű vadmacskákról van szó.

A sikeresen felcseperedett és a vadonbeli élethez megfelelő fejlettséggel, illetve kondícióval rendelkező mentett vadmacskákat kedden engedtük vissza a természetbe, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve. Ők segítettek a legalkalmasabb hely kiválasztásában is. Nem pont a megtalálási helyre esett tehát a választás, hanem a Zselic egy olyan részére, ahol nemigen akadnak kóbor házimacskák.

Az elengedés helyszín egészen pontosan a Zselickisfalud melletti Kardosfa erdőrengetegének egyik tisztása volt. A két állat közül az egyik a szállítóláda kinyitása után azonnal a fák felé iramodott, a másik egy kicsit még tétovázott, mintha megköszönte volna a gondoskodást munkatársainknak. Ám utána ő is az erdő felé vette az irányt.

A környék egyik érdekessége, hogy a csekély emberi jelenlét miatt nagyon kevés az éjszakai égboltra vetülő fényszennyezés, vagyis felhőtlen éjszakákon csodálatos csillagos égbolt tárul az ember szeme elé. Éppen ezért is került ide a Zselici Csillagpark, amely az élményalapú természettudományos, ezen belül csillagászati ismeretterjesztés egyik fontos helyszíne.

Visszatérve a vadállatmentésre, érdemes felidézni, hogy nemcsak most, hanem a korábbi években is több alkalommal segítettünk bajba került vadmacskákon. Ezzel a 2 állattal együtt 5 év alatt összesen 9 mentett vadmacskát engedtünk vissza a természetbe a sikeres rehabilitációt követően.

Az év emlősének választott vadmacskákról egyébként nemcsak a sikeres mentés kapcsán aktuális hírt adni, hanem a szombati (tehát október 19-i) Vadmacska Gála és Forgatag kapcsán is, amelynek Állatkertünk lesz a házigazdája a Herman Ottó Intézettel közös szervezésben. A macskafélék iránt érdeklődő közönséget tematikus állatkerti vezetett sétával, természetvédelmi forgataggal, partnerszervezeteink standjaival, színpadi programokkal és előadásokkal várjuk.

Képgaléria: Vadmacska elengedés