Az állatok számára is komfortosabb és a nagyközönségnek is többet ad a gorillák és az orangutánok lakhelyéül szolgáló Emberszabású Majmok Háza a most befejeződött korszerűsítésnek köszönhetően. A nézőtéren egy gorilla „nyelvi labort” is létrehoztunk.
Állatkertünkben az emberszabású majmok tartása több évtizedes, sőt, néhány faj esetében több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Csimpánzt és orangutánt ugyanis még a 19. században tartottunk először, és bár az első gorillák csak jóval később, 1989-ben érkeztek, azóta is eltelt már 36 esztendő.
Az emberszabásúak korábban többnyire ugyanabban az állatházban laktak, ahol a többi majom is, de már az 1970-es években felmerült, hogy jó volna egy önálló állatházat is kialakítani, kifejezetten a speciális igényű z emberszabásúak számára. Erre végül a ’80-as években kerülhetett sor: a ma is meglévő Emberszabású Majmok Házát 1987-ben, közel 40 éve adtuk át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez az állatház nem olyan régi, mint az állatházaink többségét adó, 1909 és 1912 között emelt épületek, de azért már elég régi ahhoz, hogy mindig legyen rajta valami, amit korszerűsíteni kell. Valójában az elmúlt négy évtizedben többször is sor került ilyesmire, amelynek nyomán az itt lakó állatok az 1997-es állapothoz képest több lépésben lényegesen tágasabb belső férőhelyet és szabadtéri kifutót kaptak.
Legújabban az elmúlt hónapokban folytak korszerűsítési munkálatok az állatházon, ezek ideje alatt a komplexum egy része nem is volt látogatható. Az elvégzett munkák egy része elsősorban az itt lakó állatok szempontjából fontos: az épület eredeti, az 1980-as évek technológiai színvonalát képviselő szellőzőrendszerét cseréltük ki egy teljesen új, korszerű, energiahatékony és igen csendes működésű légkezelő és légtechnikai rendszerre. Ezzel párhuzamosan azonban az állatház nézőterén elhelyezett információs rendszert is megújítottuk, amivel viszont a közönség számára szerettünk volna többet adni.
Az új és igen szemléletes információs rendszer segítségével látogatóink minden eddiginél többet tudhatnak meg az állatházban, illetve a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban lakó orangutánokról és gorillákról, a természetes élőhelyükön a fennmaradásukat fenyegető veszélyekről, vagy arról, hogy hogyan gondoskodnak róluk a Budapesti Állatkertben. Az információs rendszer egy eleme pedig Jane Goodall-nak, a nemrégiben elhunyt világhírű főemlőskutatónak és természetvédőnek állít emléket, aki egyébként több alkalommal járt Állatkertünkben, így az Emberszabású Majmok Házában is.
Az új információs rendszer egyik különleges része a gorilla „nyelvi labor”, amelynek segítségével a látogatók belehallgathatnak a gorillák egymás közötti „beszélgetésébe”. A nézőtéren elhelyezett plexibúrák alatt a látogatók által kiválasztott gorilla egyedek hangjait lehet meghallgatni, sőt az is kiderül, hogy melyik hangjelzés mit jelent, és milyen élethelyzetben használják azt az állatok. Az információk a magyar és angol nyelven is hozzáférhetők.
A világon egyedülállónak számító gorilla „nyelvi labor” az Állatkerti Alapítványnak felajánlott SZJA 1 % támogatásokból valósult meg: egy korábbi kampányban az Alapítványban kifejezetten erre a célra kért adományokat. A hangok gyűjtésében és a „nyelvi labor” kiépítésében az Interton Group volt Állatkertünk szakmai partnere. A felvételekhez szükséges mikrofonokat úgy kellett telepíteni a gorillák férőhelyén, hogy azok az állatokat ne zavarják, de ne is legyenek hozzáférhetők az új, ismeretlen dolgokat szívesen szétszerelő főemlősök számára.
A felvételek három hét alatt készültek el, erre az időre az Interton egy kisebb hangfelvevő stúdióval települt ki az Emberszabású Majmok Házába. A több száz órányi felvétel feldolgozása során tapasztalt gondozóink segítségével lehetett azonosítani, hogy melyik hangot melyik gorilla adta ki, és hogy az adott állat a hangot milyen élethelyzetben és érzelmi állapotban, milyen jelzésként szokta használni. Amellett, hogy a felvett hangokat felhasználtuk a gorilla „nyelvi labor” kialakításához, a rögzített hanganyag tudományos kiértékelésén is dolgozunk.
Természetesen a gorillák hangjait időnként közvetlenül is hallhatja a közönség, de ez részben a szerencsén múlik, hiszen csak aránylag ritkán adnak ki hangokat, ráadásul olyankor, amikor a beltéri férőhelyeken tartózkodnak, az állatokat a közönségtől elválasztó vastag páncélüvegen keresztül szinte semmilyen hang nem jut ki a nézőtérre. Így a plexibúrák alatt meghallgatható gorilla hangok a látogatók nagy részének teljesen új élményt jelentenek.
Az Emberszabású Majmok Házának nézőterén kialakított új információs rendszert, illetve a gorilla „nyelvi labort” december 5-énadta át a nagyközönségnek dr. Sós Endre főállatorvos, az Állatkert főigazgatója, Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke, valamint Balogh Géza, az Interton Group ügyvezető igazgatója.
