Az állatkerti Cápasuli és a környező épületek falán a szemfüles látogatók egy kis szerencsével szabadon élő gekkókat vehetnek észre. Ők nem kiszökött állatok, ezt a fajt mi magunk nem is tartjuk. Ezzel együtt elég érdekes a történetük.
Az amatőr terraristák közül sokan tartanak kedvtelésből különféle gekkókat. Bár ezek jobbára mediterrán, esetleg trópusi fajok, előfordulhat, hogy ha esetleg kiszabadul egy-két példány, a városi környezetben hosszabb ideig is képesek életben maradni. A hazai telek persze jóval hidegebbek, mint a mediterrán régióban, ám a városok hősziget hatása, az épületek fűtése miatt ezek a szökevény állatok akár a téli hónapokat is átvészelhetik, és ha elegen vannak, akár kisebb, szaporodó állományok is kialakulhatnak.
Budapesten az egyik első ilyen szabadon élő gekkó állomány az 1980-as évek óta létezett a XI. kerületben, egy Budaörsi úti ház falán. Ezek az állatok a közel ezer gekkófaj közül az Olaszországtól Albánián, Görögországon, Bulgárián és Törökországon át egészen Izraelig terjedő területen őshonos Kotschy-gekkó (Mediodactylus kotschyi) fajhoz tartoztak, amely egy sziléziai osztrák botanikus, Theodor Kotschy tiszteletére kapta a nevét. Az újbudai gekkó közösség sorsát végül az említett ház 2012-es lebontása pecsételte meg.
De akadnak máshol is Kotschy-gekkók: Budapest IX. kerületében például több helyen is találkozhatunk velük, de láttak már ilyen állatokat a Népligetben, sőt vidéki nagyvárosokban is. Még nálunk, Állatkertünk nem látogatható zónájában, a karantén épületének falán is akad belőlük néhány.
A képen látható gekkók egy másik faj, a Dél-Európában és Észak-Afrikában honos fali gekkó (Tarentola mauritanica) képviselői. Őket a Cápasuli, illetve a környező épületek falán látogatóink is láthatják. Persze ehhez azért kell némi szerencse is, annál is inkább, mert elég jól beleolvadnak a környezetbe. Ezeket a gekkókat természetesen nem mi engedtük szabadon, annál is inkább, mert bár foglalkozunk gekkókkal, ez a fajt egyáltalán nem tartjuk. Ám mivel korábban már láttunk ilyen állatokat szaladgálni a szomszédos cirkuszi telken, úgy véljük, az évek óta ott élő és szaporodó állomány terjeszkedett felénk. A képen egyébként fiatal, tehát minden valószínűség szerint már a szabadban kelt példány látható.
A szóban forgó gekkók az emberre teljesen veszélytelenek, inkább érdekesnek mondanánk őket. Szerencsére attól sem kell tartanunk, hogy a hazai élővilágban nagyobb kárt tesznek. Annál is inkább, mivel elterjedésüknek a fagy mindenképpen gátat szab, és a városias területeken kívül, ahol kevesebb a fűtött ház, illetve nem olyan jelentős vagy egyáltalán nincs hősziget hatás, semmiképpen sem vészelhetik át a téli hideget. Ez ökológiai szempontból jó hír, mert nem kell attól tartani, hogy a természetes élőhelyeken elszaporodva őshonos, hazai fajokat szorítanának ki.
A Magyarországon nem őshonos, ám idegenből szándékosan vagy véletlenül betelepített, esetleg spontán módon betelepülő fajok sokféle hatással lehetnek élővilágunkra. A kedvtelésből tartott hüllők közül talán az Újvilágban őshonos ékszerteknősök ökológiai hatása okozza a legnagyobb problémát. Már persze azoké, akiket ilyen vagy olyan okból hazai természetes élővizekben engedtek szabadon. Az ékszerteknősök ugyanis sajnos kiszorítják a nálunk őshonos, védett mocsári teknősöket…
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!