Sok állat szuperérzékekkel, az emberét meghaladó érzékelési képességgel rendelkezik. Vannak, akik a látásban, megint mások a hallásban vagy a szaglásban bajnokok, de sok állat képes érzékelni a várható időjárást is.
A rovarok számára például egy nagyobb eső akár végzetes is lehet, ezért igyekeznek magukat időben biztonságba helyezni. A vándormadarak is kikerülik a viharokat, pedig nem áll rendelkezésükre műholdas előrejelzés.
A régi korok embere ezeket a szuperérzékeket már-már az ördöggel való cimborálásnak gondolta, pedig a dologban nincs semmi boszorkányság! A magyarázat egyszerűen annyi, hogy ezek az állatok képesek érzékelni a légnyomás és a páratartalom igen apró változásait, sőt még a távoli villámlások által keltett elektromágneses teret is.
A levelibékáknak is érzékelik az időjárás közelgő változását: különösen a várható eső, illetve nedvesség érdekli őket érthető okok miatt. Időjós képességük annyira legendássá vált, hogy a levelibéka valósággal a meteorológusok „kabalaállatává” vált. A dolog háttere, hogy a néphit szerint, ha egy ilyen békát üvegben tartunk, és egy kis létrát is adunk neki, attól függően, hogy felmászik-e a létrán, vagy sem, időjárás előrejelzésre is lehet használni. A gyakorlati tesztek ugyan ezt nem igazolták kellőképpen, ráadásul nem is szabad otthon levelibékát tartani (a hazai zöld levelibéka ugyanis védett faj).
Vannak olyan megfigyelések is, amelyek szerint sok állat, például a madarak, de akár a házi macskák vagy a kutyák viselkedése megváltozik az olyan, egyébként váratlanul bekövetkező természeti katasztrófák esetén, mint a földrengés vagy a vulkánkitörés. Ezek az állatok megérezhetik a nagyobb földrengéseket esetenként megelőző, csak műszeresen kimutatható mikrorengéseket, vagy a levegőben még csak nyomokban megjelenő vulkáni gázokat is.
Ha az állat érzékeli az időjárás hamarosan bekövetkező változását, ez általában a viselkedésére is hatással van. Ezeket a viselkedésbeli változásokat pedig az emberek már évszázadok, évezredek óta igyekeznek felhasználni az időjárás előrejelzésére. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok egymást követő generációk alapos megfigyelésein és szájhagyomány útján fennmaradt tapasztalatain alapultak, és természeten volt is valós, természettudományos hátterük.
Idővel azonban egész hiedelemrendszerek rakódtak a sok évszázados bölcsességekre. A régi rómaiak (sőt már a görögök és az etruszkok) számára például logikusnak tűnt, hogy a madarak röptéből ne csak az időjárás rövidtávú alakulására következtessenek, hanem az emberek sorsának hosszú távú alakulására is. Ennek köszönhetően jött létre a madárjóslás, amelyet a rómaiaknál az augurok végeztek (mert az áldozati állatok beléből másfajta jósok, a haruspex-ek igyekeztek kiolvasni a jövendőt).
Manapság persze már nem kell feltétlenül az állatokra hagyatkozni, ha tudni akarjuk, milyen időre számíthatunk. Hiszen ma már létezik korszerű meteorológia is, amely persze még mindig nem 100 %-ig pontos (hiszen az időjárás nagyon összetett, sokváltozós rendszer), de messze pontosabb, mint az állatok alapján történő előrejelzés, amelynek pontatlanságaihoz az is hozzájárulhat, hogy az állatok viselkedéséből esetleg mi emberek nem mindig vonunk le pontos következtetést. De hát a dolog nem is nekünk szól, mert az állatok szuperérzékei nem a mi kedvünkért fejlődtek ki, hanem azért, hogy őket segítsék a boldogulásban.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
