Így segít az Állatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykertnek, mint az állatkerteknek általában, számos közhasznú célkitűzése, küldetése van. Már az is annak számít, hogy természetközeli szabadidős programot biztosít a nagyközönségnek, különös tekintettel a családokra. Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség nagy része ma már városlakó, és ezért egyre távolabbi a kapcsolata a természettel, illetve egyre több urbanizációs ártalom éri, világos, hogy milyen nagy a jelentősége egy olyan természetközeli szabadidős programnak, mint az állatkerti látogatás. Nem is beszélve arról, hogy kiválóan alkalmas közös családi időtöltésnek, akár három generáció (gyerekek, szülők, nagyszülők) részvételével. Emellett az állatkertek oktató, ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenysége, az itt folyó környezeti nevelés, illetve az állatkerti természetvédelmi erőfeszítések társadalmi haszna is nyilvánvaló.

A fentiek mellett azonban Állatkertünkben a társadalmi felelősségvállalásnak is nagy hagyományai vannak. Különösen fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk fogyatékossággal élő embertársaink speciális élethelyzetére, igényére. Ennek érdekében Állatkertünk 2013-ban széleskörű megállapodást kötött a fogyatékossággal élő embereket képviselő reprezentatív érdekvédelmi szervezetekkel, így a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesületével (SVOE), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ), a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), valamint az Autisták Országos Szövetségével (AOSZ) is. Az együttműködés részeként az említett szervezetek érvényes igazolványával rendelkezők, valamint a velük érkező segítők jelentős kedvezményekkel kereshetik fel Állatkertünket.

Látássérült gyermekek számára már az 1980-as évek számára szerveztünk különleges zoopedagógiai foglalkozásokat, de napjainkban is van példa olyan programokra, amikor látássérülteknek kézzel elérhető, tapintható közelségbe hozunk erre alkalmas állatokat. Ugyancsak a vak és gyengénlátó embereknek szeretnénk kedvezni azzal a 2005-ben, tehát húsz esztendővel ezelőtt indított programmal, melynek részeként az Állatkert különböző pontjaira olyan, nagyrészt ikonikus állatokat, esetleg a kert műemlék épülteit ábrázoló, kisplasztikákat helyezünk ki, amelyek művészi értékükön túl a látássérültek ismeretszerzését is segítik, hiszen olyan helyekre tesszük ezeket, ahol könnyen megtapinthatók, sőt még Braille-írásos magyarázó szöveggel is ellátjuk őket.

Több évtizedes hagyománya van a Sérült Gyermekek Napjának, amelyet 1992-ben tartottunk meg először az ÉFOÉSZ-szel közös szervezésben. Azóta egy kivételével minden szeptemberben volt Sérült Gyermekek Napja (egyszer ugyanis elmaradt a koronavírus világjárvány miatt), így idén, 2025. szeptember 16-án már a harmincharmadik ilyen rendezvényre készülünk. Erre annál inkább büszkék vagyunk, mert az 1990-es évek elején, amikor ezt a hagyományt elindítottuk, illetve az 1980-as években, amikor először szerveztünk foglalkozásokat a látássérült fiataloknak, a társadalmi felelősségvállalás fogalmát még senki sem használta Magyarországon, és az ilyen jellegű programok igen nagy ritkaságnak számítottak.

Több mint húsz éve, 2004-ben csatlakoztunk a „Dreamnight at the Zoo”, azaz „Áloméj az állatkertben” kezdeményezéshez. Ennek lényege, hogy a programban résztvevő állatkertek évente egyszer, általában június első péntekén a nappali látogatási időt követően egy különleges esti programon családtagjaikkal együtt érkező krónikusan beteg gyermekeket látnak vendégül. Az ötlet a Rotterdami Állatkerttől származik: 1996-ban, amikor először tartottak „Áloméjt”, a Sophia Loren Kórházzal együttműködve 175 rákos gyermeket hívtak meg szüleikkel és testvéreikkel együtt, hogy egy felejthetetlen estét szerezzenek a számukra. Az egyszeri eseményből a következő évekből hagyomány lett, 2000-ben Rotterdam mellett már Amszterdam állatkertje is részt vett a programban, majd a következő években egyre több országból csatlakoztak a kezdeményezéshez. Ma már háromszáznál is több állatkert vesz részt a programban a világ minden tájáról. A 2004-es esztendő volt az első, amikor közép-európai állatkertek is csatlakoztak: összesen három, amelyek közül az egyik a budapesti volt. Az „Áloméjt” azóta is évről évre megtartjuk: így történt ez idén is, amikor a Down Alapítvánnyal együttműködésben szerveztük meg a programot. Az ügy iránt egyébként nemcsak Állatkertünk, hanem dolgozóink személyesen is elkötelezettek, amit jól mutat, hogy mindazok az állatkerti munkatársak, akik az „Áloméj” programjainak lebonyolításában részt vesznek, ezt a munkát a munkaidejük lejárta után, önkéntes vállalásként a szabadidejükben teszik.

Hosszan folytathatnánk még annak felsorolását és bemutatását, hogy milyen módon vesz részt az Állatkert a társadalmi felelősségvállalásban. Megemlíthetnénk például a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei számára szervezett VakációZoo tábort, az SMA-val, vagyis gerincvelői eredetű izomsorvadással élő gyerekek alkotásait felvonultató kiállítás megszervezését, a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) átmeneti otthonaiban élő családok vendégül látását, vagy azt, amikor partnereinkkel együttműködve Törökország földrengés-sújtotta területeiről érkezett fiatalokat és Ukrajnából Magyarországra menekült családok gyermekeit fogadtuk. Nem is beszélve azokról a tavalyi – a Játékmester Élményprogrammal közös – akcióinkról, amikor a Nagycsaládosok Országos Egyesületének gyűjtöttünk tanszeradományokat, illetve plüssöket a Dr. Manninger Jenő Országos Baleseti Központ Gyermektraumatológiai Osztályának.

A fentiekből is látszik, mennyire kiterjedt tevékenységet folytat Állatkertünk a társadalmi felelősségvállalás területén. Öröm számunkra, hogy ilyen sokszor és ilyen sokféle módon segíthettünk, és köszönjük mindazoknak, akik ehhez hozzájárultak. Egyben arra biztatunk mindenkit, hogy hozzánk hasonlóan ugyancsak keresse a lehetőséget, hogyan és hol tud segítséget nyújtani.