A fajmegőrzés óriási csapatmunka, melyet az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), több száz intézmény, több ezer szakértőjének összehangolt munkájával segíti. Kocsis Borbála kolléganőnket nemrég az EAZA-n belüli egyik legmeghatározóbb madarakkal, a papagájokkal foglalkozó szakmai tanácsadó csoportjának alelnökének választották.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) több mint 500 állatfaj védelmét segíti úgynevezett EAZA Ex-situ Programokon (EEP) keresztül, amely az eredeti élőhelyükön kívüli, például állatkertekben történő védelmüket jelenti. A program célja, hogy genetikailag és demográfiailag egészséges és önfenntartó állományokat hozzanak létre, melyek akkor is megőrizhetik a fajt, ha az a vadonban kipusztulna. Ezt az adott faj európai törzskönyve alapján, ajánlott tenyésztéssel éri el. Fontos célja a programnak továbbá az is, hogy az adott populáció önfenntartó legyen, hogy ne kelljen újabb állatokat a vadonból befogni.
Az EAZA komolyan veszi a veszélyeztetett állatok megőrzését. Egy-egy faj csak akkor kaphat hivatalos EEP programot, ha azt alapos szakmai mérlegelés előzi meg. Ez a döntés az úgynevezett regionális gyűjteménytervezés (RCP) során születik meg. Az adott állatcsoport sorsáról pedig egy szakértői csoport, az úgynevezett taxon tanácsadó csoport (TAG) dönt többnapos intenzív munka keretében.
A főbb szempontok ezek:
A szakértők azt is figyelembe veszik, hogy a program céljai megvalósíthatók-e, és milyen kockázatokkal járhatnak. Nem minden faj kap EEP programot, de ha igen, akkor annak világos céljai vannak. A legfontosabb ezek közül a genetikailag és demográfiailag egészséges populáció kialakítása. Az EEP programok további részei lehetnek például ismeretterjesztő és oktató tevékenységek, adománygyűjtés a faj természetes élőhelyének védelmére, kutatási együttműködések, sőt, akár a faj visszatelepítése a természetbe.
A programok szakmai irányítását az úgynevezett fajkoordinátorok végzik. Ők gondoskodnak róla, hogy se túl kevés, se túl sok egyed ne legyen, elkerüljük a beltenyésztést, és segítik az állatkerteket a megfelelő tartási körülmények kialakításában. Egyik fő feladatuk az adott faj tartástechnológiáját leíró úgynevezett Best Practice Guideline-jának elkészítése. Ez egy részletes útmutató arról, hogyan érdemes az adott fajt tartani, szaporítani.
Emellett hosszú távú, 5 évre szóló terveket (LTMP) is készítenek, hogy a program valóban elérje a kitűzött célokat. A koordinátorokat állatorvosok, kutatók, dietetikusok, valamint a TAG szakértői is segítik.
Kolléganőnk, Kocsis Borbála 2019 óta vezeti a nyugati koronásgalamb EEP programját, 2020 óta pedig a király paradicsommadár törzskönyvét. 2022 óta egy kevésbé ismert faj, az aranyosvállú papagáj megfigyelési (monitoring) programját is irányítja.
Legutóbb pedig komoly nemzetközi elismerést kapott: alelnökké választották az EAZA papagájokkal foglalkozó szakmai tanácsadó csoportjában (Parrot TAG). Ez a csoport összehangolja a papagájfajok védelmét, segíti a tagállatkerteket szakmai kérdésekben, lebonyolítja a regionális gyűjteménytervezést, mely alapján EEP programok jöhetnek létre, felügyeli az egyes papagájtenyésztési programokat. Ezen felül támogatja a papagájokkal kapcsolatos kutatást, oktatást, és dolgozik azon, hogy ezeket a különleges, karizmatikus madarakat ne csak állatkertekben, hanem természetes élőhelyükön is meg tudjuk óvni.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
