fbpx
Keresés
Close this search box.

MENÜ

Kezdőlap
/

„Korzózó” ékszerteknősök

2024. május, 23. (csütörtök)

Aki mostanában keresi fel Állatkertünket, könnyen találkozhat egy-egy, a sétautakat komótos tempóban keresztező ékszerteknőssel. Nem szökevények, hanem a Nagy-tóban lakó állatok, akik ilyenkor tojásrakó helyet keresnek.

Vörösfülű ékszerteknős
Vörösfülű ékszerteknős

Állatkertünkben számos teknősfajjal találkozhat a nagyközönség, az aldabrai óriásteknősöktől a görög és mór teknősökön át egészen a borneói folyamiteknősig. Ám mind közül alighanem az ékszerteknősök a legismertebbek, hiszen ezek az állatok évtizedeken át népszerű kedvtelésből tartott hüllők voltak Magyarországon is.
Két szempontból is időszerű figyelni rájuk: egyrészt, mert ma, május 23-án ünnepeljük a teknősök világnapját, másrészt pedig azért, mostanában különösen sok „korzózó” ékszerteknőssel találkozhat a nagyközönség a kert sétaútjain.

Ékszerteknőseink lakóhelye az elsősorban vízimadarak bemutatására szolgáló, az Állatkert 1866-os megnyitása óta létező Nagy-tó, amelyben százszámra akadnak ékszerteknősök. Szép, napsütéses időben látni is őket, amint a víz közelében napoznak. Mostanában viszont egyre többször hagyják el a tó közvetlen közelségét, és kisebb-nagyobb túrákra indulnak a kertben, gyakran keresztezve a sétautakat is. Persze nem szökevényekről van szó, hanem olyan állatokról, akik éppen tojásrakó helyet keresnek maguknak, utána azonban visszatérnek a tóhoz. Ezért nincs semmi különösebb teendő, ha valaki Állatkertünkben egy szabadon kószáló ékszerteknőssel találkozik, kivéve persze azt, hogy figyeljünk a lábunk elé, nehogy rálépjünk vagy átessünk rajta.

A Nagy-tóban élő ékszerteknősök jó része valaha kedvtelésből tartott állat volt, s azt követően került be hozzánk. Régebben ugyanis előfordult, hogy az otthoni akva-terráriumot kinőtt, már levesestányér méretű állatokat a gazdik egyszerűen elengedték, talán nem is tudva, hogy ezzel nagy természetvédelmi kárt okoznak. Az ékszerteknősök ugyanis az Újvilágban, jórészt az USA déli államaiban honosak, és nincs semmi keresnivalójuk a hazai természetes élőhelyeken. Annál is inkább, mert ott viszont kiszorítják az idehaza őshonos, védett mocsári teknőst. Éppen ezért Állatkertünk az 1990-es évek derekán azzal fordult a nyilvánossághoz, hogy aki már nem szeretné ékszerteknősét tovább tartani, ne engedje el, hanem inkább hozza be hozzánk, hogy betehessük a Nagy-tóba. Ezzel az ékszerteknősök is jól jártak, és a mocsári teknősök is békén lettek hagyva.