Kotlanak a flamingók

Az Állatkertünkben látható 105 különböző madárfaj közül a flamingók a népszerűbbek közé tartoznak. Ez részben látványos megjelenésüknek köszönhető, de alighanem annak is, hogy egy igen népes és rendszeresen szaporodó kolóniát mutatunk be a nagyközönségnek. Jelenleg 138-an vannak, de ez a szám hamarosan növekedni fog, hiszen már elkezdődött náluk a költési időszak. A fiókák száma egy évben 20-25, de még a kevésbé szerencsés esztendőkben is legalább 15 szokott lenni. Ez pedig nemcsak a népes kolónia utánpótlását biztosítja, hanem a felcseperedett fiatal madarakból más állatkerteknek is tudunk adni. Egyébként már jó ideje mi büszkélkedhetünk Európában az egyik legjobban szaporodó állatkerti flamingó kolóniával.

Aki az elmúlt hetekben figyelemmel kísérte flamingóinkat, az láthatta, hogy kifutójuk legmagasabb, legvédettebb pontján alakították ki fészkelőtelepjüket. Az egyes fészkek sárból és homokból épülnek, és olyanok, mint egy miniatűr tűzhányó: mindegyikük egy-egy halom, amelynek a tetején egy kisebb bemélyedés, „kráter” található. Ide kerül a tojás (egy fészekaljban legtöbbször csak egy szokott lenni), amely 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-190 grammot nyom. A pontos méret persze egyedenként eltérő, sőt a természetben mérhető különbség van a különböző fészkelőhelyeken jellemző átlagos tojásméretben is. Mindenesetre azt mondhatjuk, hogy a flamingótojás súlya egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg.

A költési idő nagyjából egy hónapig szokott tartani és a szülőpár mindkét tagja részt vesz a kotlásban. Ez nálunk is megfigyelhető, de már nem sokáig, számításaink szerint ugyanis az első fiókák nemsokára kikelnek a tojásból, és napon belül pedig az összes többi fészekben is fiókát lehet majd látni. Ha ez bekövetkezik, weboldalunk olvasóinak első kézből fogunk erről beszámolni.

Flamingóból egyébként többféle is létezik: a zoológusok hat fajukat tartják számon. Ezek részben természetes élőhelyüket, részben méretüket tekintve különböznek egymástól, de a színezetük sem teljesen azonos. A karibi, vagy más néven vörös flamingó tollazata például időnként kifejezetten harsány skarlátvörös. A nálunk látható faj, a rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) esetében a vöröses szín kevésbé intenzív, így a tollazat inkább rózsaszínű, amire az állat neve is utal. Természetesen a tollak színe több tényezőtől függ, az életkortól kezdve egészen addig, hogy melyik testtájról beszélünk. A legharsányabb színű tollakat mindig a szárnyon látni, igaz, itt fekete színű tollakat is találunk.

A rózsás flamingó Afrikában, Nyugat-Ázsiában, illetve Európa déli, mediterrán területein őshonos. Tulajdonképpen Magyarország őshonos madárfajainak listáján is szerepel, sőt a hazai védett fajok közé tartozik, ugyanis néhányszor már megfigyeltek alkalmilag hazánk területére tévedt vadon élő egyedeket.