Megérkezett Ottó, a rozsomák

Állatkertünkben a történelmi múltban is volt példa rozsomák bemutatására, ám az újabb időkben éppen 10 évvel ezelőtt, 2015-ben fogtunk bele ismét ennek az állatfajnak a tartásába. Az akkor érkezett két állat közül a nőstény, Tuija egy finnországi állatkertből került hozzánk, ezért is visel finn női nevet, ami egész egyszerűen annyit jelent, hogy tuja. Az ugyancsak 2015-ben hozzánk került hím, tisztes nevén Igor pedig Oroszországból, a Moszkvai Állatkertből érkezett.

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) rozsomák tenyészprogramja keretében már a tavalyi évben döntés született arról, hogy korábbi hímünk, Igor egy másik állatkertbe kerül, és helyette egy új, fiatalabb hím állat kerül hozzánk. Igor elutazására még a múlt évben sor került, ő azóta már a svédországi Kolmården állatparkjának lakója lett. Közben pedig megérkezett hozzánk az új rozsomák hím is Ottó személyében. Ottó eddig a Bristoli Állatkert lakója volt, és ott is született 2023. február 19-én, vagyis szerdán töltötte be második életévét. Ezzel meglehetősen fiatalnak mondható, hiszen a rozsomákok nagyjából ebben az életkorban érik el az ivarérettséget. Érkezése óta már a szükséges karanténidő is eltelt, így most már a nagyközönség is láthatja. A gondozók időnként már a kifutóba is kiengedik, de akkor is lehet látni, ha éppen a belső férőhelyen tartózkodik, hiszen az India-ház, ahol a rozsomákok láthatók, nemcsak kültéri, hanem beltéri bemutatóhellyel, az épület belsejében kialakított közönségtérrel is rendelkezik.

Azon senki ne lepődjön meg, hogy a rozsomákok az India-házban laknak. Ez a ház ugyanis leginkább az itt lakó indiai oroszlánokról kapta a nevét. A rozsomák azonban természetesen nem indiai elterjedésű állatfaj. Őshazája Európa, Ázsia és Észak-Amerika, ezen belül az északi területek tajgáin és tundráin érzi otthon magát. A történelmi múltban Magyarországon is előfordult, csontjait több helyen is megtalálták. Ma azonban már nem része a hazai élővilágnak.

A torkos borz néven is ismert rozsomák a menyétfélék családjának egyik, viszonylag nagyobb testű képviselője: egy-egy termetesebb példány 20-30 kilósra is megnőhet. Ráadásul, bár egyik kedvenc táplálékuk a lemming, attól sem riadnak vissza, hogy saját maguknál nagyobb zsákmányállatokra vessenek szemet. Igen harciasak tudnak lenni, bár a mi állatkerti rozsomákjaink elég jó viszonyban vannak a gondozókkal ahhoz, hogy akár kézből is lehessen etetni őket.

A rozsomákról egyébként sok érdekességet lehet elmondani, nemcsak természettudományos, hanem kultúrtörténeti szempontból is. A középkorban a torkosság, a falánkság egyik szimbólumaként tartották számon, és szinte minden bestiáriumban, az akkoriban ismert állatokat mindenféle mesés tulajdonságokkal felruházó könyvben szerepelt ez az állatfaj.

De a modernkori populáris kultúrára is hatással van, hiszen a rozsomáktól kölcsönözte nevét az X-men képregények és filmek egyik népszerű karaktere, Wolverine is. Más kérdés, hogy az X-men filmek magyar változatánál az angol Wolverine nevet valamiért nem Rozsomáknak, hanem Farkasnak fordították.

Egyébként az egykor népszerű, 1987 és 1999 között vetített magyar televíziós sorozat, a Szomszédok egyik szereplőjét is Rozsomáknak hívták: a Farkas Tamás színművész által megformált karakter azonban nem volt éppen szuperhős, hanem az ikonikus Lantos utca 8-as számú ház nem túl népszerű, inkább tudálékos közös képviselője volt Böhm bácsi (Máriáss József) halála, illetve Hegyi Bernát, azaz „Kutya úr” (Raksányi Gellért) színre lépése közötti időszakban. A szóban forgó részeket egyébként 1991-ben sugározta először a Magyar Televízió.