Amikor Állatkertünk területét 1864-ben kijelölték, 18 hektár volt. Az első kilenc évtizedben fokozatosan 10,8 hektárra csökkent, majd több mint ötven évig változatlan maradt. Csak a közelmúltban sikerült új területekhez jutnunk, így ma ismét 18 hektár a területünk. A változások fordulatos történetekhez kötődnek, ezekről mesélünk a cikkben.
Állatkertünk idén lesz 160 éves, és ehhez a jeles évfordulóhoz kapcsolódóan az egész 2026-os esztendőt jubileumi emlékévnek nyilvánítottuk. Az emlékév jegyében weboldalunkon rendszeresen teszünk közzé az Állatkert történetével kapcsolatos tartalmakat. Ezúttal a kert területének változásait vesszük górcső alá.
Annál is inkább, mert amíg más állatkerteknél, keleten és nyugaton, itthon és külföldön is mindenütt az volt és az ma is a szokás, hogy az állatkertek eredeti területeit igyekeztek idővel gyarapítani, bővíteni. A mi Állatkertünk területét azonban, szinte egyedülálló módon, a múltban nemhogy nem bővítették, hanem többször meg is csonkították. Persze ilyesmire utoljára az 1950-es években került sor. Utána azonban bő fél évszázadig a terület változatlan volt, és a korábbi területveszteségeket csak a legutóbbi időkben sikerült némiképp ellensúlyozni. Így aztán nem meglepő, hogy területünk más állatkertekéhez viszonyítva sem nemzetközi, sem hazai összehasonlításban nem számít túl nagynak.
A terület, ahol az Állatkert, illetve maga a Városliget is elhelyezkedik, az Árpádok korában a Becsi család földbirtoka volt, majd a tatárjárás után a margitszigeti domonkos apácák birtokába került. Pest városa – egy hosszú per után – a 18. század közepén lett az akkoriban Ökördűlőnek nevezett terület tulajdonosa.
1864-ben, amikor az Állatkert területét kijelölték, a Városliget már jó ideje létezett, hiszen az első fatelepítések bő száz évvel korábban megkezdődtek, és a komolyabb parkosítás is vagy fél évszázada zajlott, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A Liget vasúttal szomszédos része azonban akkor még nem volt igazán parkosítva, sőt a területen egy faiskola is működött. Itt jelölt ki Pest szabad királyi város törvényhatósága egy 31 katasztrális hold és 600 négyszögölnyi területet a „Pesten létesítendő állatkert czéljaira”. Ez a mai mértékegységekkel kifejezve mintegy 18 hektárnak felelt meg, és magába foglalta a mai Széchenyi Fürdő környékének egy részét is.
Az eredeti terv az volt, hogy ennek a területnek egy kis részét tartalék területnek hagyják meg a későbbi fejlesztésekhez, a nagyobb részen azonban létrejött maga az Állatkert, amely 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Később aztán a tartalék területet elvették, és további részeket csatoltak el az Állatkerttől, amikor egy addigi sétány helyén, de jóval nagyobb szélességben kiépítették az Állatkerti körutat.
A területcsonkítások 1907-ben tovább folytatódtak, mert az Állatkert területének Hermina úti végéből ekkor egy nagyobb parcellát hasítottak ki. A ligeti mutatványosoknak ugyanis, akik korábban a mai Széchenyi Fürdő helyén tanyáztak, a fürdő építése miatt menniük kellett, s az Állatkert rovására adtak nekik területet. Igaz, Schäftner és Klupáti körhintásoknak, Pöltl céllövöldésnek, Helfgott fényképésznek és a vurstli többi bérlőjének az Állatkert pénztárába kellett befizetnie a bérleti díjat, egészen a második világháború végéig. Ugyanez volt a helyzet a cirkusszal is, amelynek telkét ugyancsak az Állatkerttől szakították el. Az elv ugyanis az volt, hogy a teljes terület az Állatkert céljait kell szolgálja: a nagyobb része úgy, hogy ott működik maga az Állatkert, a cirkusz és a vurstli területe pedig úgy, hogy a bérleti díj az Állatkerthez folyik be. Ezt az alapelvet azonban a második világháború után „elfelejtették”.
Az utolsó jelentősebb területcsonkítás az 1950-es években történt: a Dózsa György út, illetve a vasút alatt átvezető közúti aluljáró szélesítése miatt az Állatkert kerítését ezen az oldalon teljes hosszában néhány méterrel odébb helyezték, újfent az Állatkert területének rovására. Így az eredeti, 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület alig 10,8 hektárra csökkent le, és lényegében úgy is maradt, egészen 2014-ig.
Az elmúlt bő egy évtizedben aztán több lépésben, sikerült több területet visszaszerezni, illetve ellensúlyozni a korábbi veszteségeket. Persze Állatkertünk területe ezzel sem lett túl nagy, de a meglévő mintegy 18 hektár már értelmezhető területi keretet ad ahhoz a közhasznú munkához, amelyet – az ismeretterjesztéstől a környezeti nevelésen át a természetvédelemig – nap mint nap végzünk.
