Nemzetközi összefogás a vadló visszatelepítés mögött

Már a kazahsztáni Altin Dalában, az „arany pusztán” vannak azok a Przewalski-vadlovak, akiket Állatkertünk közreműködésével telepítettek vissza a hortobágyi Pentezug vadlórezervátumából egykor természetes élőhelyükre. A programról, illetve magáról a vadlóról néhány héttel ezelőtt már részletesen beszámoltunk. Most elsősorban arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy e figyelemreméltó természetvédelmi programot milyen széleskörű nemzetközi összefogás tette lehetővé.

A dolog, ha egészen a kezdetekig visszamegyünk, több mint fél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Néhány európai állatkert ugyanis ekkor kezdett különleges figyelmet szentelni a Przewalski-lónak, amely az egyetlen magmaradt vadlónak számít. Vadonbeli állománya akkor már ritkulóban volt, és nem sokkal később ez a faj teljesen el is tűnt utolsó természetes élőhelyéről, Mongólia füves területeiről. A Prágai Állatkert már akkor élen járt a faj tartásában, illetve egy olyan nemzetközi együttműködés életre hívásában, amelynek célja a vadlovak természetvédelmi célú állatkerti szaporításának regionális szintű összehangolása. Ennek érdekében hozták létre a vadlovak nemzetközi törzskönyvét is. A törzskönyv kiinduló adatait a nagynevű hamburgi zoológusnő, Erna Mohr gyűjtötte össze és tette közzé 1959-ben megjelent vadló-monográfiójában, ezt követően a Prágai Állatkertben vezették tovább a törzskönyvet, mindig naprakész módon kiegészítve az állatkerti vadló állomány aktuális adataival, újabb és újabb egyedeivel.

Persze a tenyésztési adatok naprakész és közhitelű nyilvántartása mellett jól működő, koordinált tenyészprogramra is szükség volt ahhoz, hogy az állatkertek által megőrzött vadló populáció végül akkora legyen, hogy szóba kerülhessen a faj visszatelepítése azokra az élőhelyekre, ahol eredetileg őshonos volt. Az európai tenyészprogramban a prágaiak mellett különösen a Kölni Állatkert szerepe volt jelentős.

Fontos eredmény volt, hogy 1997-ben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is a vadló védelem résztvevője lett. A hortobágyi Pentezug térségében, amely Hortobágy településtől délre található, 3000 hektáron hozták létre azt a vadló rezervátumot, ahol a faj egyik legnagyobb együtt tartott állománya él jelenleg. A pentezugi körülmények jó alapot jelentenek ahhoz, hogy a visszatelepített állatok jól boldoguljanak a belső-ázsiai sztyeppéken is.

A mostani, kazahsztáni visszatelepítéshez nagyon sok szervezet és intézmény együttműködésére volt szükség. Európai oldalról a program irányítója a Prágai Állatkert, együttműködésben a Frankfurti Zoológiai Társasággal, a Berlini Állatparkkal és a Nürnbergi Állatkerttel. Természetesen kiemelt partner a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a HNPI mellett a Budapesti Állatkert is, hiszen Állatkertünk állatorvosi csapata nemcsak a mostani szállítás teendőiből vette ki a részét, hanem máskor is ellátja a pentezugi vadlovak körüli állatorvosi, állategészségügyi teendőket. A vadlovak légi úton történő szállításában a Cseh Légierő segített.

Természetesen kazah oldalról is több partner együttműködése kellett a visszatelepítés sikeréhez, kezdve mindjárt a kazah kormány illetékes szakminisztériumához tartozó Erdészeti és Vadvédelmi Bizottsággal, az Altin Dala rezervátummal, illetve az Altin Dala Természetvédelmi Kezdeményezéssel. A rezervátumban lévő állomás, amelyet növényevő állatok, így például kulánok és vadlovak visszatelepítésére hoztak létre, a Kazahsztáni Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület (ACBK) működteti. Ez a széleskörű nemzetközi összefogással megvalósult visszatelepítési program is jól példázza, hogy a természetvédelemben, a veszélyeztetett fajok megőrzésében milyen fontos a nemzetközi partnerség. Így aztán nem meglepő, hogy a mi Állatkertünk is számos regionális, illetve az egész világot átfogó nemzetközi együttműködésben vesz részt, többek között a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége alapító tagjaként, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége akkreditált tagjaként, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége intézményi tagjaiként is.