Természetesen nem a Kerekasztal lovagjáról, hanem a Cápasuli nagymedencéjében lakó óriás fűrészes sügérről van szó. Ez a faj a természetben a kisebb cápákat is megeszi, de a mi cápáinknak ettől nem kell tartaniuk.
A 2018 végén megnyílt Cápasuliban többféle tengeri állattal is találkozhatnak látogatóink. A cápák és a ráják több faja mellett különféle csontos halakat is bemutatunk itt. Ehhez persze tudni kell, hogy amíg a cápákat és a rájákat a tudósok a porcos halak csoportjába (Chondrichthyes) sorolják, addig az ismert halak túlnyomó többsége a csontos halak halak (Osteichthyes) közé tartozik.
A Cápasuli medencéiben élő csontos halak nagy része úgynevezett rajhal: mindig rajban úszva láthatjuk őket. Csontos halaink közül a legtermetesebb azonban Sir Lancelot de Kopír, az óriás fűrészes sügér (Epinephelus lanceolatus).
Sir Lancelot a megnyitás óta a Cápasuli lakója. A Kerekasztal híres lovagjára utaló nevét igazából a faj tudományos nevében szereplő lanceolatus szó után kapta, amely annyit tesz, hogy „lándzsás”, „lándzsával felfegyverzett”. A de Kopír pedig természetesen a dekopírfűrészre utal (ha már fűrészes sügér) a latin és újlatin praedicatumok, azaz nemesi előnevek stílusában. A névből is látszik, a Cápasuli munkatársainak nem kell a szomszédba menniük egy-egy mókás, kreatív névadási ötletért.
Az óriás fűrészes sügér az indopacifikus térség vizeiben, az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi övezetében őshonos. Tulajdonképpen a Vörös-tengertől Hawaii-ig, illetve a Bounty lázadói által híressé tett Pitcarin-szigetekig lehet vele találkozni. Általában nem túl nagy mélységben, rendszerint csak néhány, esetleg néhány tucat méterrel a felszín alatt tartózkodik. Ragadozó életmódot folytat, étlapján kisebb különféle halak és rákok szerepelnek, de a nagyobb példányok kisebb tengeri teknősöket, vagy nem túl nagy méretű cápákat is zsákmányul ejthetnek. A Cápasuliban lakó cápákat természetesen nem fenyegeti veszély, hiszen nagyobbak, vagy nem sokkal kisebbek Sir Lancelotnál.
Az óriás fűrészes sügérnek van egyébként más érdekessége is. Például, hogy az ivadékok eredetileg mind nőstények, ám egy részük később hímmé alakulhat át, attól függően, hogy egyébként mennyi hím állat van a környezetükben.
A tengeri élővilág bemutatásának több mint százéves hagyománya van Állatkertünkben. Hiszen Magyarország első nyilvános akváriuma, ahol eleven tengeri állatokat is láthatott a nagyközönség, 1912 tavaszán nyílt meg. Ez a régi akvárium, amely a Pálmaház alatt található, ma is megvan, de Állatkertünkben a tengeri állatok legfőbb bemutatóhelyének ma már a Cápasuli mondható. A tengeri állatokkal kapcsolatos ismeretterjesztő munkánkat még aktuálisabbá teszi, hogy az ENSZ a 2021-től 2030-ig tartó időszakot az Óceánok Évtizedévé nyilvánította.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
