Kaffer szarvasvarjú párunk, Marlene és Dietrich korábban öt fiókát nevelt fel sikeresen, és folyamatban van a hatodik is. Legifjabb utódjuk még a tavasz elején kelt ki a tojásból, s mostanra már a közönség is jól láthatja a zebrák melletti röpdében.
Marlene és Dietrich, a kaffer szarvasvarjú tenyészpár 1999 óta lakik Állatkertünkben, első fiókájuk, Lili pedig tíz évre rá, 2009-ben kelt ki a tojásból. Érkezésükkor ugyanis még elég fiatalok voltak, márpedig ennél a fajnál az egyedek nagyjából kilencéves korukra érik el az ivarérettséget. Az első fióka egyébként felcseperedve egy hollandiai madárpark lakója lett.
A következő években további fiókáknak örülhettünk, így Marlene és Dietrich mostanra már öt fiókát nevelt fel sikeresen. Illetve már szinte azt is mondhatnánk, hogy hatot, mert a tojópár legutóbbi utódja is sokat nőtt világra jövetele óta. A jövevény márciusban kelt ki a tojásból, de az első hónapokban még nem sokat láthatott belőle a nagyközönség. Mostanra viszont már elég nagy ahhoz, hogy gyakran tartózkodjon a kültéri röpdében, ahol jól meg lehet őt figyelni.
Érdemes egyébként összehasonlítani a felnőtt madarakkal: méretben láthatóan kisebb még náluk, noha már nem annyira marad el tőlük. A csőre viszont még elég vékony, az csak később fog megerősödni. Tollazata más sokban emlékeztet a felnőttekére, de a feje búbján még erősen árulkodik az állat fiatal koráról. A legfőbb különbség pedig az, hogy a jellegzetes, narancsvörös torokzacskó, amelynek egyébként a hangképzésben és az állat hőszabályozásában is szerepe van, a fiókán még nem látható.
A kaffer szarvasvarjú Kelet-, Délkelet-, Délnyugat- és Dél-Afrikában honos, Kenyától a Dél-Afrikai Köztársaságig, illetve nyugaton Angoláig és Namíbiáig. Akár 4-6 kilósra is megnőhetnek, melynek következtében, bár tudnak repülni, szívesebben közlekednek sétálva. Táplálékuk nagy részét egyébként is az aljnövényzetben kutatva csípik nyakon: különféle rovarok, csigák, illetve kisebb gerincesek, gyíkok, békák, kisemlősök szerepelnek az étlapján.
Rendkívül okos, értelmes madarak, ezért állatkerti tartásnál fontos odafigyelni az állatok mentális egészségére is. Ennek elsődleges módja, hogy programot, megoldandó feladatot adunk a számukra. Például a táplálékukat nem feltétlenül tálban, hanem mondjuk kartondobozba csomagolva kapják, úgy, hogy a dobozt további dobozokba csomagoljuk a matrjoska babák mintájára. A madarak akár órákat is eltöltenek a probléma szellemi és fizikai erőfeszítéssel történő megoldásával, így használják képességeiket, nem unatkoznak, ráadásul a közönség is aktív, tevékenykedő állatokat láthat.
A kaffer szarvasvarjú természetes élőhelyén sajnos ritkulóban van. Éppen ezért a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján sebezhető fajként szerepel. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) pedig tenyészprogram keretében hangolja össze a kaffer szarvasvarjak természetvédelmi célú állatkerti szaporítását. Ebben a programban veszünk részt mi is, méghozzá igen sikeresen.
Cikkünk végén még egy dologra hívnánk fel a figyelmet, ami a művészetekben jártas olvasóknak már biztosan feltűnt. A szülőpár, Marlene és Dietrich nevei összetartoznak, s a neves német színész-énekesnőnek, Marlene Dietrichnek (1901-1992) állítanak emléket. Azt persze már nehéz lenne megmondani, hogy a névadást a kaffer szarvasvarjak drámai szempillái, vagy jellegzetes, búgó hangjuk inspirálta-e inkább…
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
