A neves brit író, természetvédő és állatkertész nevét Magyarországon is sokan ismerik, elsősorban sikeres könyvei és természetfilmjei miatt. Úgyis szokták emlegetni, mint modern kori Noét, hiszen jelentős szerepet játszott az állatkertek természetvédelmi szerepének megerősítésében.
Gerald Durrell 1925. január 7-én született az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. Ma van tehát születésének századik évfordulója. A jeles eseményről szerte a világon megemlékeznek azok, akiknek fontos a természet, az állatvilág, a veszélyeztetett fajok védelme, vagy egyszerűen csak érdeklődnek a természet iránt, illetve kedvelik a jó tollú és igen termékeny írót, akinek több tucat könyve magyarul is megjelent.
A legtöbb ember elsősorban Durrell könyveit, illetve természetfilmjeit ismeri. Ám az állatkerti szakmában úgy is tekintünk rá, mint aki forradalmasította az állatkertészetet, ezen belül is elsősorban az állatkerti természetvédelmet.
Tudnivaló ugyanis, hogy az újkori állatkertek alapításának hőskorában, a XVIII. és a XIX. században elsősorban művelődési, oktatási, illetve tudományos célok miatt létesültek az állatkertek, a mai értelemben vett természetvédelem akkoriban még nem is létezett. A XX. század első felében azonban egyre inkább azt tapasztalták a szakemberek, hogy egyre több faj kerül veszélybe vagy tűnik el végleg a földi élet színpadáról, és ezért erőfeszítésekre van szükség a megmentésük érdekében. Az első olyan állatkerti program, amely egy veszélyeztetett faj megőrzését tűzte ki célul, az 1920-as években jött létre az európai bölény megmentésére. Ebben a programban egyébként a Budapesti Állatkert már akkor részt vett. De az csak az 1960-as évekre fogalmazódott meg a nemzetközi állatkerti szakmában, hogy az állatkertek egyik fő küldetése, feladata a természetvédelem kell legyen. És ebben Gerald Durrell-nek is jelentős szerep jutott.
Aki jól ismeri a könyveit, az tudhatja, hiszen többször is leírta, hogy már fiatalon megfogalmazódott benne az a szándék, hogy egy különleges állatkertet létesít, amelyet elsősorban a veszélyeztetett fajok védelmének szentel. A terve az volt, hogy örökségéből állatbefogó expedíciókat szervez állatkertek számára, majd miután ilyen módon meggazdagodik, abból a pénzből hozza létre a tervezett saját állatkertet. Azért, hogy ehhez megfelelő tapasztalatot szerezzen, már ifjúkorában a Londoni Zoológiai Társaság Whipsnade-i Állatkertjében tevékenykedett állatgondozó gyakornokként, majd, amikor az örökségéhez hozzájutott, valóban több expedíciót szervezett állatok befogására. A várt meggazdagodás azonban elmaradt. Ugyanakkor azok a könyvek, melyek megírásához gyermekkori, whipsnade-i, illetve expedíciós élményei bőven szolgáltattak anyagot, nagyon sikeresnek bizonyultak, s az ebből szerzett bevétel, illetve ismertség végül megteremtette annak a lehetőségét, hogy a tervezett állatkertet létrehozza. Durrell állatkertje 1959-ben nyílt meg Jersey szigetén.
Saját állatkertjében új módszereket dolgozott ki nemcsak az állatok, ezen belül különösen a veszélyeztetett fajok tartására, hanem természetvédelmi célú szaporításukra is. Emellett olyan programokat is szerveztek, amelyek a megmenteni kívánt fajok természetes élőhelyén javították a hosszútávú megőrzés lehetőségeit.
Bár Gerald Durrell 1995-ben, hetvenéves korában elhunyt, az általa alapított Állatkert és természetvédelmi szervezet a mai napig működik. Könyvei sok állatkerti szakembert inspiráltak, így nem véletlen, hogy harminc évvel a halála után is nagy tisztelettel és megbecsüléssel ápolják emlékét szerte a világon. Így vagyunk ezzel mi is. Éppen ennek jegyében Állatkertünk lesz a házigazdája annak az emlékülésnek, amelyet néhány hét múlva a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya tart Gerald Durrell születésének századik, illetve halálának harmincadik évfordulója alkalmából.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
