Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége 2026–2027-re meghirdetett természetvédelmi kampánya a vizes élőhelyek védelmére hívja fel a figyelmet, amelyhez Állatkertünk is csatlakozott. Az év során kapcsolódó programokkal készülünk, valamint weboldalunkon és közösségi média felületeinken is rendszeresen osztunk meg ismeretterjesztő tartalmakat.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), amelynek a mi Állatkertünk is tagja, a világ egyik legjelentősebb regionális állatkerti szakmai szervezete. A szövetség – szerteágazó szakmai tevékenységének részeként – rendszeresen szervez egy-két, esetleg három éven át tartó tematikus természetvédelmi kampányokat. A legutóbbi ilyen kezdeményezés a Vietnám veszélyeztetett élővilágával foglalkozó VietnAmazing kampány volt a 2023-tól 2025-ig tartó időszakban. Ebben a kampányban természetesen a mi Állatkertünk is részt vett, ami bizonyára nem újdonság weboldalunk rendszeres olvasói számára, hiszen annak idején beszámoltunk a kampányhoz kapcsolódó Egy csepp Vietnám rendezvényükről, illetve néhány érdekes, Vietnámban őshonos állatfajról is.
Az idei évvel kezdődő, 2026-2027-es időszakra az EAZA új természetvédelmi kampányt hirdetett Wetlands for Life, azaz „Vizes élőhelyek az életért” címmel. Azt talán mondanunk sem kell, egyáltalán nem meglepő, hogy a most induló kampánynak épp a vizes élőhelyek állnak a fókuszában. Ez az élőhelytípus ugyanis egyike azoknak, amelyeket leginkább fenyeget az emberi tevékenység. Pedig a vizek és vízpartok igen sokféle élőlény otthonai, ezért a vizes élőhelyek állapota nagyban befolyásolja a biológiai sokféleséget is. Arról nem is szólva, hogy az emberiség életlehetőségi is nagyban függenek a vizes élőhelyektől, kezdve mindjárt az ivóvízhez való hozzáférés problémájával.
Mivel a vizes élőhelyek ennyire fontos szerepet játszanak a természet „háztartásában”, nem meglepő, hogy már több mint ötven éves a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény, amelyhez az ENSZ tagállamainak mintegy 90 %-a, összesen 172 ország csatlakozott. A világméretű megállapodást rámszari – vagy angolosan „ramsari” – egyezmény néven is szokták emlegetni, mivel az elsőként csatlakozó tagállamok 1971-ben az iráni Rámszar városában írták alá az egyezményt. Magyarország egyébként 1979-ben csatlakozott.
A rámszari egyezmény pontosan meghatározza, mi is értendő „wetlands”, azaz vizes élőhelyek alatt. Ez elég hosszú felsorolás, hiszen sokféle vizes élőhely létezik. Vizes élőhelyként tartjuk számon például a vízfolyásokat, folyamokat, folyókat, patakokat és csermelyeket, a tavakat, a mocsarakat és a lápokat, a tőzeglápokat, a nedves gyepeket, az oázisokat, a földfelszín alatti vizeket és a barlangok vizeit, a folyótorkolatokat és deltákat, de még a mangroveerdőket, az árapálysíkságokat és a partközeli korallzátonyokat is. Sőt, mivel rendszerint sokféle élőlénynek adnak otthon, vizes élőhelyként tekintünk az ember alkotta halastavakra, víztározókra, elárasztott rizsföldekre és sólepárló medencékre is. A vizes élőhelyek tehát többnyire édesvíziek, de lehetnek sósvíziek vagy félsós, brakkvíziek is. Akadnak közöttök állandóan vagy ideiglenesen vízzel borítottak, és lehetnek természetes képződmények vagy az emberi tevékenység nyomán létrejött vízfelületek is.
A 2026-2027-es Wetlands for Life kampánynak többféle célkitűzése is van. A szövetség egyrészt adományokat gyűjt konkrét vizes élőhelyekkel kapcsolatos természetvédelmi programok közvetlen támogatására. Ugyanakkor legalább ilyen fontos az ismeretterjesztő, szemléletformáló munka, ezért a kampányban részt vevő állatkertek igyekeznek minél szélesebb körben megismertetni a vizes élőhelyeket és az ott élő jellegzetes fajokat, tudatosítva ennek az élőhelytípusnak a jelentőségét és a védelmük érdekében végzett erőfeszítések fontos és összetett voltát. Fontos cél a helyi közösségek bevonása a vizes élőhelyek védelmébe és állapotuk megfigyelésébe, valamint az együttműködések fejlesztése az állatkertek és más, a vizes élőhelyek megőrzésével foglalkozó természetvédelmi szervezetek között. Az EAZA emellett arra is ösztönzi a tagságába tartozó állatkerteket, hogy mindennapi működésük során tovább javítsanak vízgazdálkodásukon, illetve az eddigieken túl további lépéseket tegyenek a környezetet, ezen belül is elsősorban a vizet kímélő technológiák alkalmazásában.
Magától értetődik, hogy a Wetlands for Life kampányban Állatkertünk is részt vesz. A témában ugyanis több szempontból is érintettek vagyunk. Például azért, mert rengeteg olyan állatfajjal foglalkozunk, amelyek a természetben valamilyen vizes élőhelyhez kötődnek. Ott vannak mondjuk a flamingók, akikről köztudomású, hogy Állatkertünkben remekül szaporodnak, és akiket az európai szövetség történetesen a kampány „arcaivá”, „nagykövet állataivá” választott. De megemlíthetjük akár a Dél-Amerikában őshonos, veszélyeztetett óriásvidrákat is, akiket nemcsak bemutatunk és eredményesen szaporítunk, hanem – Argentin barátainkkal együttműködve – még egy sikeres, a vadonba való visszatelepítési programban is részt vettünk ezzel a fajjal kapcsolatban.
A vadállatmentő központunkba bekerülő mentett állatok között is szép számmal akadnak vizes élőhelyekhez kötődő fajok, és persze olyan esetekre is van példa, amikor mondjuk áradás elől menekítünk ki ártéri fészkekből védett vadmadár tojásokat, amelyeket aztán kikeltetünk, majd a fiókákat felnevelve visszajuttatjuk őket természetes élőhelyükre.
A Wetlands for Life kampányhoz kapcsolódóan a most kezdődő 2026-os esztendőben számos programmal készülünk, illetve a vizes élőhelyek témaköre az eddigieknél is intenzívebben jelenik meg zoopedógiai munkánkban. Emellett weboldalunkon és közösségi média felületeinken is rendszeresen teszünk majd közzé a vizes élőhelyekkel, illetve az ott élő fajokkal kapcsolatos tartalmakat. Érdemes tehát nyomon követni aktuális híreinket, posztjainkat!
Az EAZA egyébként 2000 óta szervez rendszeresen tematikus természetvédelmi kampányokat. Az első, a 2000-2001-es Bushmeat kampány a bozóthús válságról szólt, s az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységen kívül aláírásokat is gyűjtött a szövetség egy az Európai Parlamentnek beadandó természetvédelmi petícióhoz. A résztvevő mintegy 170 állatkert összesen 1,9 millió aláírást gyűjtött össze. Állatkertünk már ebben a kampányban is részt vett, sőt mi több, elsők között voltunk a petícióhoz összegyűjtött aláírások számát tekintve. A petíció nyomán az Európai Parlament egy az uniós szabályozás szempontjából is irányadó állásfoglalást fogadott el. Ennek a dolognak egyébként a természetvédelmi eredményeken túl demokráciatörténeti jelentősége is volt, hiszen ez volt az első alkalom, hogy nagyszámú magyar állampolgár egy EU-s ügyben nyilvánította ki az akaraztát, úgy, hogy akkoriban Magyarország még nem is volt az Európai Unió tagja.
A bozóthús válsággal foglalkozó kampány után a következő években az EAZA újabb és újabb kampányokat szervezett, például a tigrisek, a teknősök vagy a ritkulóban lévő énekesmadarak, Madagaszkár vagy Délkelet-Ázsia veszélyeztetett élővilága, a sarkvidéki élőhelyek megőrzése, vagy éppen a halászati ipar miatt fenyegetett halfajok védelme érdekében.
