Adó 1%
Sok kicsi sokra megy!
Újítsuk meg együtt a Szavanna-kifutót!
Hamarosan eljön az ideje annak, amikor az adózók rendelkezhetnek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásáról. Ezért már most arra kérjük Állatkertünk barátait, hogy támogassanak minket adójuk felajánlható részével. Az így kapott támogatásokat az orrszarvúaknak, zsiráfoknak, antilopoknak és gazelláknak otthont adó, 17 éve létesült Szavanna-kifutó korszerűsítésére szeretnénk fordítani. A korszerűsítés nemcsak az állatok számára jelentene tágasabb és komfortosabb férőhelyet, hanem egyben a látogatói élményt is növelné.
Mindenki tudja, hogy a személyi jövedelemadó bevallásakor az adózó szabadon rendelkezhet arról, hogy adója 1 %-át milyen közhasznú célra, melyik közhasznú szervezet számára ajánlja fel. Mi minden évben arra kérjük látogatóinkat, Állatkertünk barátait, hogy gondoljanak ránk, amikor adójuk 1 %-áról rendelkeznek. Az itt végzett természetvédelmi munkában, illetve állataink férőhelyeinek folyamatos korszerűsítésében ugyanis nagy segítséget jelent minden támogatás.
Azoktól, akik fontosnak tartják intézményünk közhasznú céljait, nemcsak úgy általában kérjük adójuk 1 %-ának felajánlását, hanem minden évben meghatározunk egy konkrét célt is, amelyet az ilyen módon érkezett támogatások segítségével szeretnénk elérni, megvalósítani. Legutóbb a 2024-es évben, a Margitszigeti Kisállatkertben a mentett ragadozó madarak röpdéjének felújítását határoztuk meg ilyen célkitűzésként. Ezt a korszerűsítést – köszönhetően a múlt évi felajánlásoknak – azóta sikeresen meg is valósítottuk.
Idén, a 2025-ös évben a Szavanna-kifutót szeretnénk korszerűsíteni. Ehhez kérjük tehát a támogatást, a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlását.
A cél a Szavanna-kifutó korszerűsítése
A Szavanna-komplexum több látványos és népszerű állatunk otthona. Itt laknak például a zsiráfok, a szélesszájú orrszarvúak, a mhorr gazellák, a nyala antilopok, illetve Cecilka, a víziantilop, de akad itt több marabu, koronásdaru, sőt néhány mentett gólya is.
Maga a komplexum 2008-ban létesült az egykori Afrika-kifutó, a Teveház és az állatkerti „Micsurin” kertészet területén. Közvetlen előzménye az Afrika-kifutó volt, amely a két világháború között jött létre, és egy 1600 négyzetméteres kifutóból, illetve a hozzá tartozó istállóból állt. Az összetett komplexumon belül most a több mint 5000 négyzetméteres szabadtéri kifutót szeretnénk felújítani. A tervezett munkálatok egyrészt a kifutó csapadékvízelvezetését érintenék, másrészt a kerítésrendszert, amely az állatokat a közönségtől elválasztja. A terveink szerint a felújítást követően az állatoknak a korábbinál is tágasabb, komfortosabb férőhely állna a rendelkezésére, és a látogatói élményt is növelnénk, hiszen az új kerítés jobb, zavartalanabb rálátást kínálna az állatokra. Emellett felújítanánk azt az emelvényt, úgynevezett etetőtornyot is, amelynek tetejéről a közönség a lombkoronaszintről, a zsiráfok fejmagasságából ismerkedhetne meg a világ legmagasabb állataival. A meglévő etetőtoronyra ugyanis – műszaki okok miatt – az elmúlt években már nem mehetett fel a közönség.
Az orrszarvúak, zsiráfok, antilopok és gazellák otthona újulna meg
A Szavanna-kifutó leglátványosabb lakói nemcsak a nagyközönség körében népszerűek, hanem természetvédelmi szempontból is fontosak. A szélesszájú orrszarvúakról tudnivaló, hogy mint minden más orrszarvúfajt, az ő vadonbéli állományukat is komolyan veszélyezteti az orvvadászat. Állatkertünk nemzetközi szinten is híres az itteni orrszarvú szaporulatról, hiszen a világon az első és a második mesterséges termékenyítésből született orrszarvú is nálunk jött világra. A nemzetközi együttműködésben kidolgozott eljárás fontos eszközt jelentett az orrszarvúak védelme érdekében dolgozó vadvédelmi szakembereknek.
A mhorr gazellák természetes élőhelyükön, Északnyugat-Afrikában már évtizedekkel ezelőtt kipusztultak. Az elmúlt években azonban már újra vannak vadon élő példányaik is, annak a nemzetközi állatkerti tenyészprogramnak köszönhetően, melynek célja e kecses patás megmentése a kipusztulástól. Ebben a programban mi is részt veszünk, már számos alkalommal sikeresen szaporítottuk ezeket az állatokat. Sőt mi több, a világ leghosszabb ideig élt mhorr gazellája is a mi Állatkertünk lakója volt.
A zsiráf szintén ritkulóban lévő, egészen pontosan sebezhető természetvédelmi státuszú faj. Szaporításuknak Állatkertünkben nagy múltja van, hiszen az első budapesti zsiráfborjú még 1868-ban született, az azóta eltelt időben pedig összesen 34 zsiráf jött nálunk világra és cseperedett fel sikeresen. A Szavanna-kifutó korszerűsítésével párhuzamosan a tenyészállományt is kiegészítjük a jövőbeni újabb zsiráfborjak születése érdekében.
Jóllehet a nyala antilop és a víziantilop nem számít fenyegetett állatfajnak, de sajnos utóbbi sincs nagyon messze ettől. A szürkenyakú koronásdaru pedig – amelyből néhány nálunk kikelt egyed lakik a Szavanna-kifutóban – kifejezetten veszélyeztetettnek számít. Nagy természetvédelmi jelentőségük van az itt látható fehér gólyáknak is. Ők mind mentett állatként kerültek be hozzánk, olyan sérülésekkel, hogy az életüket ugyan meg lehetett menteni, de a röpképességük már nem volt teljes egészében helyreállítható, így elengedni sem lehet őket. A Szavanna-kifutóban viszont – melynek fajösszetétele a gólyák afrikai telelőhelyére emlékeztet – teljes értékű életet élhetnek.
Számítunk a támogatásra!
A fentiekből is látszik, hogy a Szavanna-kifutó bemutatási és természetvédelmi szempontból is fontos területe Állatkertünknek. Megújítása, az itt lakó állatok komfortjának növelése, illetve a látogatói élmény fejlesztése igazán nagy előrelépést jelentene. Nem véletlen, hogy éppen ebben kérjük a segítséget, azaz a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlását Állatkertünk javára.
Intézményünk hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert
Adószámunk: 15490658-2-42
Szíves támogatását előre is köszönjük!
