Tücsök 50

Április 27-én ötvenedik születésnapja alkalmából köszöntjük fel Tücsök nevű vízilovunkat, aki minden szempontból nagyon különleges. Egyrészt a kora miatt, mert ha ötven évével nem is rekorder a vízilovak világában, mégis igen tekintélyes korúnak számít. A mi Állatkertünk lakói közül – eltekintve egy matuzsálemi korú aligátortól – Tücsök a legidősebb. Ráadásul nem egy másik állatkertből került hozzánk, hanem eleve budapesti születésű. De különleges azért is, mert hétszeres anyuka, tízszeres nagymama, tizenegyszeres dédmama, sőt már hét ükunokája is van. Leszármazottjaival találkozhatunk például Debrecenben és Pécsett, Csehországban és Dániában, Franciaországban és Spanyolországban, sőt még az Egyesült Államokban is.

Az alábbiakban sok-sok érdekességet meséltünk el Tücsökről és a budapesti vízilótartásról, előbb azonban egy róla készült videóval köszöntjük ötvenedik születésnapján.

Ötven év nem kevés!

Ötven év a vízilovaknál tiszteletet parancsoló életkor. Annál is inkább, mert a vadonban már a negyvenéves kort is csak a vízilovak töredéke éri meg, az pedig, hogy ötven évig is eléljenek, egészen kivételes esetekben fordul csak elő. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest sokkal kevésbé küzdelmes az élet, természetesen más a helyzet: a legtöbb fajhoz hasonlóan a vízilovakra is igaz, hogy az állatkerti egyedek átlagos élettartama meghaladja a vadon élő fajtársakét. Ennek megfelelően állatkerti körülmények között azért elő-előfordulnak ötvenévesnél idősebb vízilovak is, az igazán matuzsálemi kor pedig úgy 58-60 év körül kezdődik. A feljegyzések szerint a leghosszabb ideig élt állatkerti víziló egy Bertha nevű nőstény volt, aki 65 éves koráig élt a Manilai Állatkertben.

Ettől az abszolút világrekordtól ugyan Tücsök még messze van, de azért az 50 év így is tekintélyes kor. Ezt széleskörű tapasztalat alapján állíthatjuk, hiszen a Budapesti Állatkertben bőven van összehasonlítási alapunk. Mintegy hatvan víziló élt nálunk 130 év alatt, és közülük a múltban is volt pár egyed, aki egészen tekintélyes kort ért meg. Tücsök anyja, Momba például negyvenévesen hagyta el az árnyékvilágot, és volt egy Kincsem nevű vízilovunk, aki 46 évig élt. Négy éve azonban már Tücsök a budapesti abszolút rekorder.

Egyébként az Állatkert többi lakójával összehasonlítva is figyelemreméltó Tücsök ötven éve, még akkor is, ha a különböző állatok korának összehasonlítása nem is olyan egyszerű. Hiszen nemcsak az évek száma számít, hanem az is, hogy az adott fajra egyébként milyen élettartam jellemző. Egyik korábbi mhorr gazellánk, Evita, aki 19 és fél éves volt halálakor, minden létező rekordot megdöntve a legtovább élt mhorr gazella volt az egész földkerekségen. Ugyanez a 19 és fél év egy vízilónál azért még nem számít soknak, hiszen ennél még Tücsök legkésőbb született utódja, a szintén Állatkertünkben látható Jusztina is idősebb (ő 29 éves egyébként). De ha nem a relatív kort, hanem az évek számát nézzük, egy matuzsálemi korú aligátort nem számítva Tücsök a legidősebb Állatkertünk jelenlegi lakói között. Egyben ő a legidősebb emlősünk is. Az évek száma szerinti sorban utána egyébként legidősebb gorillánk, az 1977-es születésű Liesel következik.

Az idős, esetleg matuzsálemi korú állatok az állatkertekre sokkal jellemzőbbek, mint a vadonra, hiszen ott egész egyszerűen nem élnek olyan sokáig. A mi Állatkertünkben már a múltban is sok olyan állatunk volt, aki a folyamatos gondoskodásnak köszönhetően kifejezetten hosszú ideig élt. Róluk, a matuzsálemi korú állatokról – néhány éve egy cikket is közzétettünk honlapunkon.

Tücsök 50, Budapest 150

A véletlen úgy hozta, hogy Tücsök születési éve, és így persze az ötvenedik születésnap éve is egybeesik Budapest történetének fontos jubileumaival. Hiszen 1973-ban, amikor Tücsök a világra jött, épp Budapest centenáriumát, századik évfordulóját ünnepeltük. Pest és Buda szabad királyi városokat, illetve Óbuda mezővárost ugyanis 1873-ban egyesítették, és így jött létre Budapest (bár fővárosunk mai kiterjedését csak később, 1950-ben nyerte el).

A városegyesítés centenáriumának évében, tehát 1973-ban a jeles esemény tiszteletére többek között felújították a Lánchidat és a Várhegy alagútját, illetve meghosszabbították a kisföldalatti vonalát a Mexikói útig (korábban épp az Állatkert főbejáratával szemközt jött fel a felszínre, és az Állatkert megálló után a Széchenyi Fürdőnél volt a végállomása). Ebben az évben adták át a margitszigeti Centenáriumi emlékművet is. És – amint említettük – Tücsök is ebben az évben jött a világra.

Mindebből az is következik, hogy 2023-ban, amikor Budapest 150 éves, Tücsök épp 50 esztendős. Így jeles vízilovunk születésnapi köszöntésére mi olyan eseményként tekintünk, amely a Budapest 150 jubileumi emlékévhez is kapcsolódik. Annál is inkább, mivel Tücsök eleve a mi Állatkertünkben született, így az elmúlt fél évszázadban – a 150 esztendő egyharmadában (!) – a budapestiek, illetve a Budapestre látogatók generációinak egyik kedvence volt, és az mind a mai napig.

Tücsök ősei

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1893 óta foglalkozunk vízilovakkal. Akkor érkezett ugyanis Jónás, aki fajának első képviselője volt Állatkertünkben. Ennek éppen 130 éve, így tulajdonképpen maga a budapesti vízilótartás is jubilál, ráadásul éppen mostanában, hiszen Jónás annak idején tavasszal érkezett.
1893-ban még jóval kevesebb állatkert volt, mint manapság, és azok közül is csak néhányban tartottak vízilovat. Jóllehet a londoni, a párizsi, a berlini, vagy éppen a bécsi állatkertben valamivel hamarabb volt víziló, mint nálunk, de ezekben az állatkertekben az első víziló érkezését követően voltak teljesen vízilómentes korszakok is. Budapesten viszont Jónás érkezése óta, tehát immár 130 éve folyamatos ennek az állatfajnak a tartása, vagyis 1893 óta mindig volt legalább egy-két vízilovunk. Ez egyedülálló az egész világon, hiszen nincs még egy állatkert, ahol 130 éve folyamatosan, megszakítás nélkül lennének vízilovak!
2021-ben, amikor Állatkertünk 155 éves volt, közzé is tettünk egy összefoglaló cikket a régi idők vízilovairól, mint ahogy sok más Állatkertünkben látható faj vagy állatcsoport tartásának történetéről is. Amint az összefoglalásból is kiderül, az első világháború idejétől kezdve rendszeresen születtek kis vízilovak, akik aztán felcseperedve vagy más állatkertekbe kerültek, vagy nálunk maradtak, és itt lettek utódaik. Mindenesetre a rendszeres szaporulat okán valóságos víziló dinasztia jött létre Budapesten.

A most ötvenéves Tücsök szintén budapesti születésű, de az ő felmenőit nem lehet visszavezetni az 1910-es években itt élt vízilovakig. Tücsök szülei ugyanis Afrikából érkeztek 1958. július 7-én (az érkezésükről annak idején a filmhíradóban is láthatott a közönség rövid tudósítást). Annak idején azért szereztük be őket, hogy fiatal tenyészállatokkal frissítsük fel víziló állományunkat.

Az anyát Mombassának, illetve becenevén Mombának hívták, az apát pedig Nairobinak, akit viszont gyakran csak Robinak neveztek a gondozók. Momba és Nairobi nászából összesen tizenhárom borjú született, és Nairobinak öt további utódja is volt a háborút túlélt idős nősténytől, a még 1931-ben Budapesten született Kincsemtől. Ami pedig Mombát illeti, miután Nairobi 1979-ben elpusztult, még további három borjat ellett, akiknek egy másik, 1985-ben érkezett hím volt az apjuk.

Amikor Tücsök 1973-ban megszületett, eredetileg a Borbála nevet kapta, így is lett bejegyezve az Állatkert hivatalos törzskönyvébe. A Tücsök eredetileg becenév volt, de aztán annyira elterjedt a használata, hogy végül inkább a törzskönyvben is átjavítottuk a Borbála nevet Tücsökre.

Özvegység gumilabda által

Még ma is sokan emlékezhetnek arra az esetre, amikor Állatkertünk egyik vízilova, Süsü elpusztult egy labdától, amit valaki a szájába dobhatott. Sokan teniszlabdáról beszélnek, de a tragédiát okozó tárgy valójában egy tömör gumilabda volt, ami aztán elrettentő példaként sokáig egy vitrinben volt kiállítva a vízilovak medencéjénél, a boncolás során készült felvételekkel együtt.

A tragikus esemény 1994. augusztus 6-án történt, s ezzel Tücsök özvegységre jutott. Akkoriban ugyanis Tücsök és Süsü alkotta a víziló tenyészállományunkat: az ő frigyükből született például Tücsök legutolsó borja, Jusztina is, aki azóta persze már felnőtt, és ma is anyjával lakik a budapesti vízilómedencében. Jusztina egyébként 1994. szeptember 26-án – Jusztina napján – született, így apjával, Süsüvel ő már nem is találkozhatott.

Gyerekek, unokák, dédunokák és ükunokák

Mielőtt megözvegyült volna, Tücsök igen sikeres és termékeny anya volt. Ha nem is érte utol anyját, Mombassát, de azért így is világra hozott hét utódot. Közülük öt állat ma is él: az 1978-ban született Siegfried és az 1986-os születésű Linda ma a Debreceni Állatkert lakói, az 1989-ben világra jött Alie/Mara a franciaországi Amnéville állatkertjében, az 1994-es Jusztina pedig – mint említettük – ma is Budapesten látható.

A történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen mostanra Tücsöknek 10 unokája, 11 dédunokája, illetve eddig 7 ükunokája is született. A dédunokák közül a legifjabb, egy Fritz nevű vízilóborjú tavaly augusztusban látta meg a napvilágot az USA-beli Cincinnati állatkertjében.
Tücsök ötvenedik születésnapjára készülve Állatkertünk egyik kiváló munkatársa, Kövér Árpád összegyűjtötte Tücsök leszármazottjainak adatait, sőt, minél többről igyekezett képeket is beszerezni, hogy egy táblán bemutathassuk őket. Ezt a táblát a születésnapra ki is helyeztük a vízilómedencéhez, de persze itt a honlapon is lehet tanulmányozni.

Születésnapi köszöntés labdával

Tücsök születésnapját kiemelt eseményként ünnepeltük, amelyre a sajtó, a médiumok képviselői is meghívást kaptak. Az ünnepeltnek, és persze a vele együtt lakó lányának, Jusztina tortával és más finomságokkal kedveskedtünk, sőt még egy új labdát is kaptak.
A vízilovak szeretnek időnként vízben úszó labdával játszani, de persze nem mindegy, hogy milyennel. A labdának először is vízilóbiztosnak kell lennie, ami nem kis kihívás, hiszen a vízilovak nagyon erős állatok. Másodszor fontos az is, hogy a labdát még véletlenül se tudják lenyelni (emlékezzünk csak a szájába dobott gumilabda miatt elpusztult Süsü tragikus esetére). Egy ilyen speciális, kifejezetten vízilovaknak tervezett és gyártott labdát már korábban beszereztünk, s azzal a vízilovaink szívesen játszottak. S bár a labda jól bírta az igénybevételt, anyaga hét év alatt elfáradt, így nemrégiben meg is repedt, vagyis tovább már nem lehetett használni.

Mivel szükség volt új labdára, és egyébként is közeledett Tücsök ötvenedik születésnapja, az Állatkerti Alapítvány nemrégiben beszerzett egy újabb, kifejezetten vízilovaknak való labdát. Egy ilyen játékszer sajnos nem olcsó mulatság, ezért az Alapítvány gyűjtést szervezett a megvásárlására. A szükséges pénz egy része már összejött, így a labdát meg lehetett venni a születésnapra, de az adományok még nem fedezik a teljes összeget. Így Alapítványunk továbbra is várja az adományokat: aki szeretne adományával „beszállni" a szülinapi ajándékba, ezt akár az interneten keresztül, az Állatkerti Alapítvány oldalán is megteheti. Köszönjük az eddig beérkezett adományokat, és előre köszönjük azokat, amelyek ezután érkeznek majd be.

Verset is kapott Tücsök az 50. születésnapjára 

Tücsök születésnapjára egy állatkertbaráttól, Akúcs Lászlótól, az érdi Poly-Art Alapítvány és a TÉIK tagjától kaptuk az alábbi, kedves verset: 

Tücsök 2023.04.24. (Akúcs László)

Ötven éves a Tücsök.
Ciripelni nem szokott.
Csak úszkál a vizében,
És nagyokat ásítozott.

Fél évszázada cammog
A parton, eszi a szénát.
Lomha álmos mozgásával
Több generációt kiszolgált.

Pufók kislánynak született,
Ma is tartja a molett formát.
A vízilovaknál ez természetes,
A zsák itt is megtalálja a foltját.

A közeli Széchenyi Fürdő
Gyógyító, melegvízű forrása,
Az állatkertbe vezetve,
Már is kész a fürdőmedence.

Felnőtt korában úgy megtetszett
Egy vöröshátú barátjának,
Hogy csinos utódot hoztak,
A másoknak utolérhetetlen vágyak.

Így követik a generációk egymást,
Az utódok mindegyike formás.
Békésen andalognak a kifutón,
Ott vannak ők minden fotón.

A nagyérdemű közönség nevében,
Úszkáljatok a Liget termálvízében,
Tátsák el a szájukat úgy a látogatók,
Ahogyan ásítozva Ti is szoktátok!