A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT ÜZLETITITOK-SZABÁLYZATA (SZABÁLYZAT)
I. ELŐZMÉNYEK
1. A Fővárosi Állat- és Növénykert (a továbbiakban: Állatkert vagy Adatkezelő) a Mötv.1 41. § (6) bekezdése2 szerint Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése által létesített költségvetési szerv, önálló jogi személy, a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában1 490650 azonosító szám alatt szerepel.
2. Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 2025. június 12. napján alkotta meg az átlátható működésről szóló 17/2025. (VI. 12.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Átláthatósági r.).
3. Az Átláthatósági r. előírja az Adatkezelők részére üzletititok-szabályzat készítését, mely fenntartói kötelemnek 4 az Állatkert jelen szabályzat megalkotásával tesz eleget.
II. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET
4. Az Átláthatósági r.-en túlmenően a jogterületet a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény (Ptk.)5 és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (ÜT.tv.) szabályozza.
5. Jelen Szabályzat a fenti törvények és az Átláthatósági r. szerinti fogalmakat azokkal azonos tartalommal használja.
III. AZ ÜZLETI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KÖRE
6. Jelen Szabályzat alapján üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Mindezeken felül védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
7. További definíciók:
– gazdasági tevékenység: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenység végzése,
– titkos: olyan tény, adat, információ, melynek megismeréséhez jogszabály vagy egyéb szabályozó nem bárkire, hanem meghatározott személyekre vonatkozóan ad megismerési lehetőséget,
– nem közismert: olyan tény, adat, információ, mely az általános ismereteknek, köztudomású tényeknek, közbeszédnek nem része,
– érintett gazdasági tevékenységet végző személyek: a mindenkor hatályos számviteli törvény vagy annak megfelelő jogszabály szerinti személyi kör,
– nem könnyen hozzáférhető: bárki által nyilvánosan vagy külön engedély, azonosítás nélkül nem elérhető álló tény, adat, információ,
– vagyoni értékkel bíró: az ingó, az ingatlan és a vagyoni értékű jog a mindenkor hatályos illetéktörvény vagy ezen jogszabálynak megfelelő tárgyi kör,
– titok jogosultja: a mindenkor hatályos üzleti titoktörvényről vagy azzal egyenértékű jogszabály szerinti fogalom, jelenleg: „az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené”,
IV. AZ ÜZLETI TITOK KEZELÉSÉNEK IDŐTARTAMA, FELÜLVIZSGÁLATA
Figyelemmel arra, hogy az üzleti titok rendszertanilag a Ptk. Második Könyv Negyedik Részében helyezkedik el, így a titokként kezelés időtartama korlátlan.
9. Amennyiben adott adat üzleti titokként való kezelése nem egyértelmű, úgy a kérdés felmerülésétől számított 5 (öt) munkanapon belül az Állatkert főigazgatója dönt a Gazdasági Igazgatóság (valamint műszaki sajátosságokkal bíró üzletit titok esetén az SZMSZ módosulása esetén a Műszaki Igazgatóság), az intézményi Kontroller és a Jogi Képviselet előzetes írásos véleményének beszerzését követően.
10. Az egyszerűbb ügyvitel érdekében jogszabályok és jelen szabályzat keretei között főigazgatói utasításokban előírható bizonyos adatkör Állatkerten belüli hivatalból üzleti titokként kezelése, a lista nem taxatív, azaz nem jelenti azt, hogy a listán nem szereplő adat ne lehetne üzleti titok.
11. Amennyiben az üzleti titok ilyenként való kezelésének feloldása merül fel, úgy a 8. pont szerinti eljárásrend szerint lehet adott adatnak feloldani az üzleti titokként való kezelését. Az üzleti titokká minősített adat esetleges feloldását az Állatkert a titok keletkezésétől számított 5 (öt) évente felülvizsgálja, és indokolt esetben a 8. pont szerinti eljárásrendben dönt a feloldás tárgyában.
12. Az üzleti titokminősítés alól feloldott adatot az általános vagy adott adat esetében az ágazati jogszabályokban meghatározott időtartamig kell megőrizni.
V. AZ ÜZLETI TITKOT TARTALMAZÓ IRATOK JELÖLÉSÉNEK MÓDJA, VÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA, VALAMINT AZ ÜZLETI TITOK FELHASZNÁLÁS ESETKÖREI
13. Papír alapú okirat esetében, mely üzleti titkot tartalmaz az okirat valamennyi aláírója aláírását követő 2 (kettő) munkanapon belül „ÜZLETI TITKOT TARTALMAZ!” feliratú körbélyegző helyezendő el, melyet a gazdasági igazgató által kijelölt munkatárs végez el, és a bélyegzőlenyomaton elhelyezi az aláírását is. A körbélyegző egy példányban készítendő, őrzési helye a gazdasági igazgató által kijelölt zárható hely. A bélyegző cseréje esetén a korábbi bélyegzőt nyomban – a gazdasági igazgató és általa kijelölt további egy személy jelenlétében – meg kell semmisíteni, melyről ugyancsak nyomban jegyzőkönyv veendő fel. Amennyiben adott okirat vonatkozásában az üzleti titok feloldásra került, úgy „ÜZLETI TITOK ALÓL FELOLDVA” körbélyegző alkalmazandó a fenti eljárásrend szerint, azzal, hogy a bélyegzőlenyomat mellett kézírással a feloldási dátum is feltüntetendő. Üzleti titkot tartalmazó iratokat zárható helyen kell tárolni, ahhoz csak az adott irathoz kapcsolódó munkatársak férhetnek hozzá. Mindkét bélyegzőpárna tartalmaz egy üres rovatot: „Megjegyzések:” felirattal.
14. Elektronikus okirat esetében az okirat keletkezését követően az Állatkert főigazgatója által egyedi utasításban megjelölt – digitális aláírással rendelkező – személy a 11. pont szerinti határidőben az elektronikus fájlra a 11. pont szerinti bélyegzőpárna szerinti „szövegdoboz”-t helyez el, majd azt követően nyomban ellátja digitális aláírásával. A feloldás esetén az eljárásrend a 11. pont szerint, azzal, hogy értelemszerűen ugyancsak „szövegdoboz” helyezendő el. Üzleti titkot tartalmazó elektronikus iratokat megfelelő biztonsági protokollal ellátott tárhelyen kell őrizni, hozzáférni csak az adott irathoz kapcsolódó munkatársak férhetnek hozzá legalább 4 (négy) karakteres jelszó megadását követően.
15. Üzleti titkot tartalmazó elektronikus levél, üzenet esetében azok pdf. formátumban tárolandók az üzenet beérkezését követő 2(kettő) munkanapon belül, egyebekben a 12. pont szerinti eljárásrend alkalmazandó.
16. Üzleti titkot felhasználni csak jogszabályi felhatalmazás vagy az abból fakadó szerződéses kötelezettség, illetve igényérvényesítés során a célhoz kötöttség elvének megtartása mellett kizárólag a főigazgató, a gazdasági igazgató, valamint a főigazgató által eseti határozatban megjelölt személy jogosult.
VI. AZ ÜZLETI TITOKNAK AZ ADATKEZELŐTŐL ELTÉRŐ SZEMÉLY RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS MÓDJA
17. Az Adatkezelő6 a mindenkor hatályos jogszabályok keretei és az azokban rögzített eljárásrend szerint bocsátja harmadik személyek rendelkezésére az általa kezelt üzleti titkot.
VII. AZ ÜZLETITITOK-SZABÁLYZATBAN FOGLALTAK MEGSÉRTÉSE VAGY AZ ÜZLETI TITOK VÉDELMÉNEK SÉRELME ESETÉN MEGTEENDŐ INTÉZKEDÉSEK
18. Jelen Szabályzatban foglaltak megsértésének felmerülése esetén jelen szabályzat keretei között a felmerülést észlelő Állatkerti munkavállaló/feladatellátó az észlelést követő 2 (kettő) munkanapon belül e tényt jelzi a főigazgató részére, aki ugyancsak 2 (kettő) munkanapon belül – amennyiben a titoksértés tényét megalapozottnak tekinti – soron kívüli belső vizsgálatot rendel el. A belső vizsgálat elvégzésének határideje az elrendelést követő 5 (öt) munkanap. A vizsgálati jelentésnek intézkedési javaslatokat is tartalmaznia kell.
19. A 14. ponton túlmenően az Állatkert titoksértés esetén a rendelkezésére álló igényérvényesítési eszközöket (munkajogi, polgári jogi, stb.) veszi igénybe.
VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
20. Az Átláthatósági r. l6. § (1) bekezdése alapján az Adatkezelő főigazgatója egyedi határozatával jelöli ki azt a vezető beosztású személyt vagy szervezeti egységet, aki, illetve amely ellenőrzi az Infotv. szerinti kötelezettségek és az e rendeletben foglaltak megfelelő végrehajtását, és segíti az Adatkezelő ezzel összefüggő munkafolyamataiban részt vevő munkatársak tevékenységét. Az első egyedi határozat jelen szabályzatban kerül rögzítésre: akként, hogy a végrehajtásért felelős szervezeti egység a Jogi Képviselet.
21. Az Adatkezelő az üzletititok-szabályzatát a közzétételi főoldaláról közvetlenül elérhető módon közzéteszi.
22. Fővárosi Közgyűlés 580/2025. (V. 28.) számú határozatának rendelvénye szerint jelen Szabályzat annak elfogadása előtt felterjesztésre került a Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elé.
23. Fővárosi Közgyűlés 580/2025. (V. 28.) számú határozata és FPH159 *1000304734268* /30 – 2 /2025 sz átirat alapján a Fővárosi Önkormányzat Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága 2025. szeptember 23-i ülésén a Szabályzatról szóló tájékoztatást tudomásul vette.
Budapest, 2026. október 5.
dr. Sós Endre
főigazgató
helyett
Füstös Gábor
operatív igazgató
Fővárosi Állat- és Növénykert
1 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2 Mötv. 41. § (6) * A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
3 https://www.allamkincstar.gov.hu/Koltsegvetes/Torzskonyvi_nyilvantartas/ktorzs?pirId=490650&subjectState=LIVE#nameSearch/resultTable/datasheet
4 Átláthatósági r. 16. § (1) Az adatkezelés átláthatóságának növelése érdekében és az Adatkezelőnél keletkező vagy birtokába kerülő üzleti titok vagy más, törvény által védett titok (a továbbiakban együtt: üzleti titok) megfelelő kezelésének biztosítására az Adatkezelő belső szabályzatban rögzíti, hogy milyen típusú adatokat, milyen eljárásban és meddig kezel üzleti titokként (a továbbiakban: üzletititok-szabályzat).
5 Ptk. 2:55. § [Kisegítő alkalmazás] szerint e törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak.
6 Átláthatósági r. 1. § Ez a rendelet állapítja meg a Fővárosi Önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (6) bekezdés szerinti intézményei (a továbbiakban együtt: Adatkezelő) közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kezelésével összefüggő tevékenységére vonatkozó, azokat a kiegészítő szabályokat, amelyeket az Adatkezelőknek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) vagy más jogszabály alapján fennálló kötelezettségeiken túl az általuk kezelt adatok közzététele és az ezekre vonatkozó adatigénylés teljesítése során alkalmazniuk kell.
