A Pesti Állatkert alapítása idején a zsiráf még nagy ritkaságnak számított az állatkertekben. Így aztán nem is kínálkozott lehetőség arra, hogy az akkoriban magyarul még inkább „giraffnak”, „zsiraffnak”, „nyakoncznak”, „foltos nyakorjánnak” vagy épp „tevepárducznak” nevezetett állatot már a megnyitás évében, 1866-ban láthassa a nagyközönség. Az első zsiráfunk két évvel később, 1868-ban érkezett, éspedig Ferenc József adományaként, Erzsébet királyné közbenjárására.
Erzsébet királynéról mindenki tudja, hogy szerette a magyarokat, de az talán nem annyira ismert, hogy állatkertbe is szeretett járni. Már néhány nappal kertünk augusztus 9-i megnyitása után, augusztus 16-án délután „legmagasabb látogatásával szerencséltette” az Állatkertet Klotild hercegnő társaságában. A következő évben, 1867 nyarán, amikor a királyi pár a koronázás miatt Budán időzött, a királyné ismét látogatást tett nálunk. Akkori igazgatónk, a hírneves Xántus János vezette körbe, s a séta során került szóba a zsiráf kérdése. Amíg ugyanis Pesten még nem volt zsiráf, addig Schönbrunnban, a császári állatseregletben több is akadt belőlük. Xántus fel is vetette, hogy vajon nem volna-e lehetséges a három bécsi állat egyikét ajándékképen megkapni. Erzsébet királyné erre azt válaszolta, hogy ami Schönbrunnban van, az nem az övé, hanem a császáré, ám azt javasolta, hogy forduljanak kérvénnyel az uralkodóhoz, s azt a kérést ő királynéként támogatni fogja. Erre a koronázás után nem sikerült sort keríteni, de határozat született arról, hogy ha Ferenc József legközelebb Budára látogat, akkor az Állatkert küldöttséget menesztve köszöni meg a már addig tett ajándékozásokat, s ezután került volna sor arra, hogy a „giraff üggyel” előhozakodjanak.
A királyné azonban már azelőtt közbenjárt az ügyben, hogy a küldöttség menesztésére sor kerülhetett volna. 1867. június 24-én a Magyar Királyi Belügyminisztérium útján az uralkodó arról tájékoztatta az Állatkert igazgatóságát, hogy az egyik schönbrunni zsiráfot Pestnek ajándékozza.
A dolog persze ennél bonyolultabb volt, mivel a levél kézhezvételekor még nem volt alkalmas állatház a zsiráf elhelyezésére. Ezért aztán valóságos mozgalom indult a „nyakorjánház” ügyében, olyannyira, hogy pénzügyminiszteri engedély mellett állatkerti sorsjegyeket adtak ki, hogy azok bevételéből biztosítsák az építkezéshez szükséges fedezetet. Az új állatház, amely egyúttal a struccok végleges elhelyezését is megoldotta, Lohr Antal tervei szerint épült összesen 4206 forintos költségen.
Miután az állat lakóhelye elkészült, magát a szállítást is szervezni kezdték. A schönbrunni zsiráfok közül Xántus választhatta ki, melyiket ajándékozza az uralkodó a Pesti Állatkertnek: a direktor választása a fiatalabbik nőstényre esett, akit egyébként Margareth néven említenek a korabeli híradások. Ez az állat 1858. július 20-án született Bécsben, anyját még Latif pasa, Szudán egyiptomi kormányzója ajándékozta Ferenc Józsefnek.
A kiválasztott zsiráf, aki gőzhajón utazott Pestre, május 15-én este érkezett meg. Néhány napot még hagytak neki, hogy zavartalanul ismerkedhessen új otthonával, majd május 19-től már a nagyközönség is megcsodálhatta.
A frissen érkezett „nyakorján” rengeteg látogatót vonzott, különösen, amikor augusztus 18-án egy életerős zsiráfborjút is a világra hozott. Az állat ugyanis már vemhesen érkezett Bécsből. A kicsi világra jövetele nemcsak azért volt különleges, mert ez volt az első alkalom, hogy Állatkertünkben zsiráf született, hanem azért, mert addig csak három állatkert volt a világon, ahol ilyesmire egyáltalán sor került. Így London (1838), Párizs (1852) és a bécsi Schönbrunn (1858) után 1868-ban a Pesti Állatkert lett a negyedik olyan állatkert a világon, ahol zsiráfborjú látott napvilágot. További különlegesség, hogy ez az állat volt az első olyan zsiráf az egész világon, akinek már az anyja is állatkertben született.
