A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitása óta a Városligetben (XIV. kerület, Zugló) várja a látogatókat. Területe összességében mintegy 18 hektár, nagyjából annyi, amekkorát még 1864-ben kijelöltek számára.
Bár az évek alatt az Állatkert mérete többször változott, a világ és Magyarország állatkertjeinek többségével ellentétben sajnos mégsem lett tágasabb. A megnyitástól 1953-ig több, kisebb-nagyobb lépésben kiharaptak belőle, így végül kevesebb, mint 11 hektárra zsugorodott. Az 1953-tól 2013-ig tartó időszak a stagnálásé volt, végül a 2013 óta eltelt bő egy évtizedben az állatkert számos területielemet visszakapott, így ma ismét körülbelül 18 hektáron terül el.
Ez meglehetősen ritka történet az állatkertek világában, hiszen napjainkban az állatkertek – ahogy a Fővárosi Állat- és Növénykert is – jelentős oktatói-, kutatói- ismeretterjesztő- és globális fajmentő tevékenységet is végeznek. Ezt, és az állatjólléti szakmai irányelveket felismerve a nemzetközi trendek megfelelően a hazai és külföldi állatkertek is a területüket gyarapítani, fejleszteni igyekeznek. Összehasonlításként, az 1958-ban megnyitott Veszprémi Állatkert például eredetileg csak a Fejes-völgy egy részét foglalta el, de a jelentős területnövelés következtében ma már több mint 32 hektáron terül el. De a hazai példáknál maradva, Debrecen, Győr, Jászberény, Kecskemét, Nyíregyháza és Pécs állatkertje is bővült története során. Az 1989-ben megnyílt Szegedi Vadasparkot pedig eleve minden más hazai állatkertnél nagyobb, 45 hektáros területen alakították ki.
A Fővárosi Állat- és Növénykert területét Gamperl Alajos városi tanácsnok utasítására két és fél évvel a megnyitás előtt, 1864. február 6-án jelölte ki Pest szabad királyi város mérnöki hivatala. Krászonyi József főpolgármester azt követően véglegesítette az elhelyezkedést, hogy az Állatkert alapítását a Magyar Királyi Helytartótanács 28.730-as ügyiratszámon jóváhagyta.
A kijelölt telek területe 31 katasztrális holdra és 600 négyszögölre rúgott, ez 18,05 hektárnak felel meg.
Ebből akkor 14 hektárnyit alakítottak ki látogatók számára, a fennmaradó 4 hektárt megtartották a későbbi fejlesztésekhez tartalék területnek. Mindez bölcs előrelátásra vallott, hiszen bár akkoriban ez a környék a város szélének számított, és magának a Városligetnek a parkosítása sem volt még teljes, később arra lehetett számítani, hogy a Liget környezete beépül. Vagyis félő volt, hogy később nem lesz mód a terjeszkedésre. Az alapítók előrelátása sajnos a hatóságokat nem jellemezte. Ők úgy látták, hogy a tartalék terület kihasználatlan, ezért elcsatolták az intézménytől. Ez volt az Állatkert történetének első területcsonkítása. Nem sokkal később a mai Állatkerti körút kialakítása miatt is lecsíptek párezer négyzetmétert, így
az eredeti 18 hektárnyi terület már csupán 13,7 hektárra csökkent.
Ma már meglepő lehet, de a vurstli hajdanán nem mindig ugyanott helyezkedett el. A kifejezés eredetileg azt az övezet jelentette, amit a fővárosi hatóságok a mutatványosok számára kijelöltek a Városligetben. Ez többnyire mai Néprajzi Múzeum környéke volt, aztán fokozatosan egyre odébb tették. A millennium korára a mai Széchenyi Fürdő helyére csúszott, ezért mikor 1903-ban döntés született a fürdő létesítésről, a vurstli mutatványosainak megint költöznie kellett. Az 1907-ben megszületett a döntés szerint az Állatkert területére. A „külső mutatványos telep” céljaira tehát újabb 1,7 hektárnyit hasítottak ki, de elég méltányos feltételek mellett:
a meghagyott 12 hektáron.
1909 és 1912 között teljesen újjáépült az Állatkert több mint 4 millió aranykoronás költséggel, és a mutatványos telep területe hivatalosan az Állatkert ingatlanja maradt, így a körhintások, céllövöldések és más mutatványosok az Állatkert számára fizettek bérleti díjat. Ez a status quo csak a második világháborút követően szűnt meg, amikor a vurstlit államosították. Ezután a Hermina út vasút felőli végének megszüntetésével egybenyitották az Angolparkkal, és 1950-ben megnyitották a Vidámparkot.
Már az Állatkert alapításakor biztosan tudták, hogy a kert területén vendéglőt is létesítenek. A cél az volt, hogy az állatkert látogatói mellett az „utcáról” érkező vendégek számára is hangulatos vendéglátóhelyet kínáljanak. Az egység első bérlője Klemens János volt. Őt majd két évtizeden át, szinte egy-két évente újabb és újabb bérlők váltották. A helyet végül 1888 decemberében Wampetics Ferenc vette át, aki végre sikeresen tudta működtetni a remek adottságú bérleményt. A forgalom rövid idő alatt úgy megnövekedett, hogy a vendéglő épülete kicsinek bizonyult. 1893 októberében ezért Wampetics felajánlotta, hogy saját költségén egy új, nagyobb éttermet épített az Állatkerti területen. A mindkét fél számára előnyös ajánlatot szerződésbe foglalták, és 1894-ben elkészült a ma is álló épület. 1910-ben Gundel Károly vette át a bérleti jogot. Az ő sikerét az mutatja, hogy az étterem ma is az ő nevét viseli. A Gundel, és a szomszédos Bagolyvár étterem is egészen a második világháború utáni évek államosítási-hullámáig az Állatkert tulajdonában állt.
A mai Fővárosi Nagycirkusz története csak 1880-as években kezdődött. Az Állatkert ekkoriban a területének egy részét az éttermekhez hasonlóan cirkuszi célokra adta bérbe. 1888-ban az akkori bérlő, Wulff Ede német-holland származású cirkuszi direktor arra panaszkodott, hogy gondot okoznak neki az ideiglenesen felállított cirkuszi létesítmények, ezért indítványozta is, hogy a bérelt területen nem sapítót, azaz cirkuszsátrat állít fel, hanem állandó, fémvázas szerkezetű cirkuszépületet építtet. Az erről szóló szerződést 1889 elején kötötte meg az Állatkert a cirkuszi direktorral. Az ünnepélyes megnyitó előadást még abban az évben, június 27-én tartották az új épületben – ezért szerepel az 1889-es évszám a Fővárosi Nagycirkusz címerében. A Wulff cirkusz hosszabb-rövidebb megszakításokkal nagyjából egy évtizeden át működött. Később újabb bérlők jöttek, 1904-től az orosz származású Beketow-dinasztia. Előbb Beketow Mátyás, majd fia, Sándor vette át a cirkusz bérleti jogát. Közben a „külső mutatványos telep” létrehozásához kapcsolódó telekrendezés miatt 1907-ben a cirkusz területét a korábbihoz képest 80 méterrel odébb jelölték ki, így a cirkuszépületet is áttelepítették, természetesen a bérleti konstrukció fenntartásával. 1935-től már egy újabb bérlő, Fényes György vezette a cirkuszt.
A második világháborút, illetve a cirkuszvállalat államosítását követően a cirkusz területét is elvették az Állatkerttől.
Ezzel nem csak ismét zsugorodott, de elesett a területek után járó bérleti díjtól is. Az ekkor még mindig fémvázas cirkuszt 1966-ban bontották le. Ennek a helyére építették fel 1971-re azt a Fazekas István és Barbier Ferenc tervezte cirkuszépületet, amely jelenleg is áll.
Az 1950-es évek elejére a világ megváltozott. Nem csak az autós forgalom növekedett, de megjelent a tömegfelvonulásokra és katonai díszszemlékre alkalmas terek iránti igény. A Dózsa György út városligeti szakaszát ezért jelentősen átalakították: az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere között létrehozták a felvonulási teret, illetve az 1953 és 1957 között Sztálin térnek nevezet területet. Ezzel összefüggésben kiszélesítették a Hősök tere és a Vágány utca közötti szakaszt is, és teljesen újjáépítették a vasút alatti – eredetileg még 1874-ben létesített aluljárót.
Az 1950 és 1953 közötti munkálatok eredményeként az állatkerti telek a Dózsa György úti oldalának, több mint kétszáz méteres hosszában három méterrel szűkült ismét.
Erre ma az a sarokkapu emlékeztet, amelyet a Dózsa György út és Gundel Károly út sarkánál a 1912-ben létesítettek. A „Dózsa-kapu” eredetileg szimmetrikus elrendezésű volt, 1953-ban viszont a baloldala a pénztáros fülkéjével együtt áldozatául esett a Dózsa György út kiszélesítésének, így ma „féloldalas”.
Az egymást követő területcsonkítások következtében az Állatkert területe 1953-ra 18,05 hektárról 10,76 hektárra zsugorodott,
ami jelentősen behatárolta a fejlesztési lehetőségeket. Eleinte úgy teremtettek helyet az új, akkoriban korszerűnek gondolt állatházak felépítésére, hogy lebontottak néhányat a korábbi, 1909 és 1912 között, nagyrészt Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján épült állatházakból. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején a régi épületek értékét felismerve legtöbbjüket műemlékvédelmi oltalom alá helyezték. Ez megítélését tekintve kettős intézkedés volt, hiszen az örökségvédelmi szempontból természetesen helyes lépés, egy műemlékekkel teli, szűkös területet eredményezett, így még korlátozottabbak lettek a fejlesztési lehetőségek.
A területi szűkösség orvoslására ekkor egy iker-intézményt létrehozása is szóba került. Vagyis a régi terület megtartása mellett egy új állatkert is létrejött volna. Például Hűvösvölgy térségében, a középkori budanyéki vadaskert egykori területén. A tágas, modern kifutókkal kialakított állatkert megvalósítására végül nem került sor.
Mivel helyben továbbra sem volt lehetőség a bővítésre, így a kert területe lényegében változatlan maradt, eltekintve két apró, de fontos területtől. Az 1994-ben megszerzett 0,4 hektáros a Hungária körúti telken 1997-re felépült az Állatkert régóta hiányzó karanténállomása. 2002-ben a korábbi fenntartójától átvett Margitszigeti Kisállatkert 0,6 hektáros területén ma is különösen népszerű, ingyenes állatbemutató látogatható. Sajnos, azonban amiért nem voltak közvetlen kapcsolatban az Állatkert városligeti területével, ezért ezek a gyakorlatban nem enyhítettek a terület szűkösségen.
Miközben más európai állatkertek jelentős területi gyarapodásnak indultak, így
2012-re a Fővárosi Állat- és Növénykert 40 európai főváros állatkertjei közül – a terület nagysága alapján – a 37. helyre csúszott.
Csupán csak Belgrád, Bukarest és Tirana állatkertjei voltak kisebbek. Ugyanebben az évben a Magyarországon működő 11 köztulajdonú állatkert közül a terület mérete szerint a budapesti a 8. volt. A kecskeméti, a pécsi és a jászberényi társintézmények voltak csak kisebbek.
2013-ban végre fellélegezhetett az állatkert: a korábban elvesztett területei közül egy jelentősebb telekrészt visszakapott. Városilegenda, hogy a Vidámparkot azért kellett bezárni, mert az Állatkertnek kellett a terület, valójában erről szó sem volt. Természetesen az, hogy a Vidámpark gazdaságtalan működése miatti megszűnése után, annak 6,5 hektárnyi területét – kiegészítve néhány környező kisebb, összességében 1 hektárnál kevesebb területrésszel – az Állatkert megkapta, óriási lehetőséget jelentett az intézmény számára. Az új területeken az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg.
2017-ben, a régi Vidámpark mögötti területen elkészült az új kiszolgáló zóna. Ennek része többek közt az Állatkert irányítási központja, ahol az adminisztratív dolgozók irodái kaptak helyet. Része egy korszerű állatorvosi klinika, amely az állatkerti állatok egészségvédelmének kulcsa, része egy teljesen új takarmányozási központ – takarmánykonyhával, raktárakkal, hűtőkamrákkal, fagyasztókkal – és része egy új szolgálati épület műhelyekkel, a dolgozók számára létesült öltözőkkel, illetve az intézményi könyvtárral. Jóllehet ez a zóna a közönség számára (habár a kulisszák mögé bepillantást engedő exkluzív Esti séta programsorozat része) többnyire nem látogatható, a megvalósítása az Állatkert működése szempontjából rendkívül jelentős.
Ennek megvalósulása tette lehetővé azt is, hogy az Állatkert régi gazdasági udvarát, amely közönségforgalom szempontjából sokkal értékesebb terület (hiszen közvetlen kapcsolata van az Állatkerti körúttal) megnyissuk a nagyközönség számára. 2018 tavaszán így nyílhatott meg a Holnemvolt Vár és az állatsimogató, amely az Állatkert egyik legnépszerűbb bemutatóhelye. Ez a terület ad otthont a dámvadaknak, illetve a háztájiállatoknak (baromfiudvarral, magyar tarka marhával, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel, minnesotai törpesertésekkel, alpakákkal, nyulakkal stb.) és így egy külön komplexumot kaptak az Állatkert lovai is. Az 1908 óta meglévő lóistállóink mellé egy nagyobb karámot, illetve egy fedett lovardát is építettünk ekkor.
Ugyanebben a zónában kapott tágas, új férőhelyet a pályázati támogatásból megújult, és a közönség számára is látogatható Vadállatmentő Központ, ahol évente többezer segítségre szoruló vadállatot mentenek munkatársaink de itt alakítottuk ki a Cápasulit is. A területen emellett több vendéglátóhely és az Állatkert által felújíttatott, műemléki oltalom alatt álló Schäftner-körhinta is működik.
Ugyanennek a zónának a része, az állatkerti dolgozók számára az 1908 és 1927 között létrehozott szolgálati lakások épülete is. A 2018-as átalakítást követően Hetedhét Palota néven interaktív játszóház működött benne, de volt itt ajándékbolt, oktatóterem és több más funkció is. Jelenleg elsősorban oktatási célokra, illetve szakmai programok helyszíneként használjuk, de dolgozunk az ajándékbolt, az étterem és a játszóház megújításán is.
A részben beltéri, részben kültéri bemutatóhelyekből álló Biodóm az állatkerti ismeretterjesztés legkorszerűbb, élvonalbeli megoldásait vonultatná fel. Választ adhatna arra a fejlesztési kihívásra, hogy hogyan lehet a közönségnek olyan élményeket adni, amely elvárható egy közel kétmilliós világváros, az EU kilencedik legnagyobb városának állatkertjétől, de amelyet a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületekben a legnagyobb kreativitás mellett is lehetetlenség megvalósítani.
A Biodóm tervezése a 2012 és 2015 között, a terület előkészítésére a 2016-tól 2017-ig tartott. Maga az építéskivitelezés 2017 és 2020 között 43,7 milliárd forintnyi keretből 38 milliárd forint felhasználásával zajlott. Annak ellenére, hogy a beruházás az Állatkert fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a Kormány közös elhatározásával indult, jelenleg azért szünetel, mert a folyatáshoz szükséges döntések meghozatalában 2019 óta nem jutottak egyetértésre a döntéshozók.
A létesítmény műszaki szempontból jelenleg 80%-os készültségű, de már most is alkalmas arra, hogy bizonyos, az Állatkert küldetéséhez kapcsoló célokra használjuk. A használatra alkalmas szabadtéri kifutóit 2024-ben már állatokkal népesítettük be, és a belső térben is több népszerű közönségprogramot szerveztünk. Ezek közül az egyik legutóbbi az őslény kiállítás volt 2025 tavaszán: ennek a kiállításnak 46 ezer látogatója volt.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
