Tücsök nevű vízilovunk Állatkertünk egyik legidősebb lakója, aki épp most tölti be 52. életévét. Az éltes korú vízilóhölgy egész sor víziló ősanyja, hiszen az idők során hét borja, tíz unokája, tizenegy dédunokája és hét ükunokája született.
Elkészült Állatkertünk legújabb botanikai látnivalója, Budapest első teaültetvénye, amelyet a Japánkert dombjának tövében alakítottunk ki. A mintegy kétszáz fagytűrő teacserjéből néhány éven belül szedésenként akár száz csészére elegendő tealevelet termelhetünk.
Samu, a kiselefánt a mai napon tölti be negyedik életévét. Az ünnepeltet azonban nem ma, hanem szombaton fogjuk felköszönteni, méghozzá pontosan 11:30-kor. Az eseményre természetesen látogatóinkat is szeretettel várjuk.
Az ENSZ oktatási, tudományos és kutatási szervezete, az UNESCO több mint negyven esztendővel ezelőtt a műemlékvédelem világnapjává április 18-át jelölte ki. A műemlékek, illetve a kulturális örökség védelme persze minden kultúrember számára fontos ügy, de a mi intézményünkben különösen az, hiszen Állatkertünk épületeinek nagy része műemlékvédelmi oltalom alá tartozik.
Ahogy minden más állat, a húsvéti nyúl is felelős gondoskodást érdemel! Ezért fontos, hogy alaposan fontoljuk meg, mielőtt bármilyen állat tartásába belefognánk, mérlegelve, tudjuk-e élete végéig gondját viselni, méghozzá a biológiai igényeinek megfelelő módon. Ha nem, inkább ne tartsunk állatot!
A költészet napja alkalmából idén néhány rövid, állatkerti témájú verset vettünk elő Csukás Istvántól, aki egyébként Állatkertünk nagy barátja volt. Olyannyira, hogy néhány állatunkhoz ő maga írt ismertető táblát jellegzetes, összehasonlíthatatlan stílusában.
Egy nőstény zebracápa vendégeskedik a Cápasuliban. Az állat a Tropicarium lakója, aki ottani férőhelyének átalakítása miatt lakik ideiglenesen Állatkertünkben. A mi saját zebracápánktól jól megkülönböztethető, hiszen láthatóan világosabb nála.
Múlt héten pénteken, azaz március 28-án került sor az Anghi Csaba Országos Állattani és Természetvédelmi Verseny döntőjére, amelyen a korábbi három forduló alapján legeredményesebbnek bizonyult harminc versenyző próbálhatta ki és mérhette össze a tudását.
A tudomány számos olyan állatot ismer, amely képes elektromosságot termelni. Ezek közül a legtöbben alighanem az elektromos angolnáról vagy a zsibbasztó rájáról hallottak. Újabban viszont a prérikutyáról is kiderült, hogy egészen elképesztő dolgokra képes a maga keltette elektromágneses tér segítségével.
A tavalyi év legjobb szórakoztató műsorának választották a Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban című dokumentumfilm-sorozatot, amelyben Állatkertünk igazgatója és vezető állatorvosa, dr. Sós Endre munkáját ismerhetik meg a tévénézők.
A Pálmaházban látható két anakondánk, akiket gondozóik „a két grácia” néven szoktak emlegetni, Állatkertünk legtermetesebb kígyói közé tartoznak. A nagyobbik hossza jó négy és fél méter, amivel csak az egyik tigrispitonunk kelhet versenyre.
Március 15-én nemcsak az 1848-as forradalomra, és az azt követő szabadságharcra emlékezünk. Itt az Állatkertben azoknak a negyvennyolcasoknak az emlékét is felidézzük, akik évekkel később az Állatkert alapításában is tevékeny szerepet vállaltak.
