Állatkerti „népszámlálás” 2016. január 6.

Állatkertünk zoológiai gyűjteményének legfontosabb számai a 2015-ös és a 2016-os esztendők fordulóján a következők:

Az emlősállatokat 126 faj 1031 egyede, a madarakat 138 faj 1326 egyede, a hüllőket 106 állatfaj 668 egyede, a kétéltűeket 25 állatfaj 331 egyede, a különféle halakat pedig 218 faj 4269 egyede képviseli. Foglalkozunk emellett gerinctelen állatokkal is, melyeknek 243 fajuk található meg az Állatkertben. Közülük 102 faj 648 egyede esetében alkalmazunk egyedi nyilvántartást, további 141 gerinctelen fajnál azonban, mivel ezek főként nagy tömegben szaporodó rovarok, nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, így ezeket tenyészetként tartjuk nyilván.

Az ugyancsak általunk üzemeltetett margitszigeti bemutatóhelyen 25 faj 150 egyede él, ám közülük 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható. Így Állatkertünk élő gyűjteménye mindösszesen 862 állatfaj 8423 egyedéből és 141 tenyészetből áll. Ez a fajszám európai, illetve nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak mondható.

Állatgyűjteményünk jellegzetessége, hogy amíg sok más állatkertben szinte csak az emlősökre, madarakra, és esetleg még a hüllőkre koncentrálnak, addig mi egyéb állatcsoportok bemutatásának is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ez a jellegzetesség egykori igazgatónk, Lendl Adolf 1909-ben megfogalmazott gyűjteményi elképzeléseire vezethető vissza, amelynek lényege, hogy a kertnek az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét kell bemutatnia. Figyelembe véve, hogy a biológiai sokféleség koncepciója, illetve maga a kifejezés csak az 1970-es években terjedt el a szakemberek körében, Lendl Adolf korát messze megelőzve fogalmazta meg célként ennek a sokféleségnek a megjelenítését.

A bemutatott 862 állatfaj közül némelyiket már az Állatkert 1866-os megnyitásakor láthatta a közönség: ilyen például a szerecsenmaki és az emu is. Igaz, e fajok tartása a kert történetének más korszakaiban átmenetileg szünetelt. A legrégebb óta folyamatosan bemutatásra kerülő állatfaj a nílusi víziló. Első vízilovunk, Jónás 1893-ban érkezett, s azóta mindig volt legalább egy víziló Budapesten. A vízilótartás 123 éves hagyománya világszerte is egyedülálló, hiszen nincs még egy olyan állatkert, ahol ilyen régóta tartanák megszakítás nélkül ezt az állatfajt. Csaknem ennyi ideje, több mint száz éve foglalkozunk megszakítás nélkül ázsiai elefántok tartásával is.