Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Aranyszőrű újdonság 2020. június 3.

Néhány napja a látogatók is láthatják Janeket, a nemrégiben érkezett fiatal aranyszőrű takint. Ez a különleges, a természetben ritkulóban lévő patás a kínai Senhszi tartomány déli felében, a Csinling-hegység vidékén őshonos.

Újabb érdekes állattal, aranyszőrű takinnal gazdagodott Állatkertünk, amely már most is a legtöbb féle állatot mutatja be a magyarországi állatkertek közül. Azért pont takinnal, mert egyrészt ezek az állatok viszonylag kevés ember számára ismerősek, így aztán bemutatásuk roppant tanulságos, másrészt azért, mert a takinok őshazájukban ritkulóban vannak, így aztán tartásuk és szaporításuk természetvédelmi jelentőséggel is bír.

Maguk a takinok a párosujjú patások rendjébe (Artiodactyla), azon belül pedig a tülkösszarvúak családjába (Bovidae) tartoznak. Mivel elég termetes, akár több mázsásra is megnövő állatok, első látásra akár azt is lehetne gondolni, hogy a tülkösszarvúak családján belül a bölényekkel, bivalyokkal, szarvasmarhával állhatnak közelebbi rokonságban. A kutatások azonban kimutatták, hogy rokonság szempontjából a juhokhoz és a kecskékhez állnak legközelebb, és még aránylag közeli rokonuknak mondható a pézsmatulok is.

A takinok hazája Ázsia belseje: a Himalája keleti vidéke, illetve a szomszédos magashegyi élőhelyek. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében ezen a területen belül többféle típusuk alakult ki. A tudomány négy ilyen típust ismer, abban azonban vita van, hogy ezek ugyanazon faj különböző alfajainak, vagy négy különálló fajnak tekinthetők-e.

A négyféle takin közül a bhutáni takin (B. whitei), Észak-Bhután, Tibet, valamint az indiai Szikkim és Arunácsal Prades állam lakója, a mismi takin (Budorcas taxicolor) az indiai Arunácsal Prades államban, Mianmar északi részén, illetve Tibet délkeleti részén és Jünnan tartomány északnyugati területin őshonos, az aranyszőrű takin (B. bedfordi) a kínai Shenszi tartomány déli felében fordul elő, a szecsuáni takinnal (B. tibetana) pedig Szecsuán tartomány nyugati, illetve Kanszu tartomány déli vidékein lehet találkozni.

Állatkertünkben fél évtizede kezdtünk el takinokkal foglalkozni, és azóta – az európai állatkertek közötti szakmai együttműködés keretében – már szecsuáni takint, illetve mismi takint is láthatott az ide látogató közönség. Mostantól viszont az aranyszőrű takin fogja a takinokat képviselni Állatkertünkben. Mivel mi – a hazai állatkertek között egyedülálló módon – immár háromféle takin tartásával kapcsolatban is tapasztalatokat szerezhettünk, nyugodtan állíthatjuk, hogy a takinok közül az aranyszőrű takin a legszebb, leglátványosabb.

Egyes vélemények szerint az ógörög mitológiából ismert aranygyapjú történetét is az aranyszőrű takin szőre inspirálhatta. A mitológiai történet, amelyben Iaszón az argonautákkal indul útnak az aranygyapjúért, a Földközi-tenger vidékén játszódik, amely persze nagyon távol esik Kínától. Ugyanakkor az ősi Kína egyik központja már ezer évvel időszámításunk kezdete előtt is épp azon a vidéken volt, ahol az aranyszőrű takinok is élnek. Éppen ezért nem lehetetlen, hogy az állat aranyszínű szőre a távolsági kereskedelem révén ritka és drága különlegességként már az ókorban is eljuthatott a Fekete-tenger azon vidékeire, ahol az ógörög civilizáció is megvetette a lábát.

A mi aranyszőrű takinunk, tisztes nevén Janek, a közelmúltban érkezett a csehországi Liberec állatkertjéből. Ott, Liberecben is született, 2018. február 25-én, ami azt jelenti, hogy egy fiatal, még nem is teljesen kifejlett állatról van szó. Terveink szerint hamarosan nőstény állatok is érkeznek mellé, és bízunk abban, hogy az elkövetkező években kis takinok születésére is lehet számítani.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.