Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Kölykök és fiókák 2014-ben 2014. december 30.

Az idei évben is sok apróság világra jövetelének örülhettünk. Ha csak az emlősöket, a madarakat és a hüllőket nézzük, akkor is csaknem félszáz fajnál volt említésre érdemes szaporulat, az orangutánoktól kezdve egészen a Schlegel-lándzsakígyóig.

A tavalyi, 2013-as évet értékelve kivételes állatszaporulatról, valóságos „baby boomról” beszéltünk. A kivételesség abból adódott, hogy ennyi apróság világrajövetelére meglehetősen ritkán kerül sor egyetlen év alatt. Bár nem lehet minden év ennyire kivételes, valójában a 2014-es évben sem maradtunk el nagyon a tavalyi eredményektől. Igaz ugyan, hogy az olyan népszerű, „karizmatikus” fajoknál, mint amilyen az elefánt, a zsiráf, az oroszlán, a tigris, vagy a leopárd is, ebben az esztendőben nem volt gyermekáldás. De ez természetes is, hiszen a fenti fajok tavaly mind szaporodtak nálunk, biológiai sajátosságaik miatt pedig nem lehet minden évben utódot várni tőlük. Főképp, mivel az elefántok 22 hónapos és a zsiráfok 450 napos vemhességi ideje már önmagában is hosszabb egy évnél. Ugyanakkor más fajok, amelyektől szintén nem várhatunk szaporulatot minden esztendőben, az idei évre időzették a „gyermekvállalást”. Erre az orangutánok szolgáltak a legjobb példával. Utoljára 2010-ben volt orang kölyök, idén pedig mindjárt három apróság is született náluk.

A 2014-es év állatszaporulatát nem könnyű számszerűen összesíteni. Hiszen az orangután kölyköket könnyű megszámolni, ám a bütykös csótányoknál ugyanez reménytelen vállalkozásnak tűnik. De ha csak az emlősöket, a madarakat és a hüllőket nézzük, akkor is elmondható, hogy 48 fajnál volt említésre érdemes szaporulat. Az utódok száma fajonként eltérő: vombatból természetesen csak egy, indiai antilopból kettő, orangutánból három, ázsiai vadkutyából hat, gundiból hét, szurikátából tizenegy, flamingóból pedig tizenkettő látott napvilágot 2014-ben.

Az erszényeseknél az újabb vombatkölyök születése a legnagyobb szakmai eredmény. Tudnivaló ugyanis, hogy az európai állatkertekben tíz éven át egyetlen vombat sem született, egészen addig, amíg 2011-ben – több évtizedes szünet után – újra belefogtunk ezeknek az érdekes erszényeseknek a tartásába. 2012 és 2013 fordulójára már kölykük volt, ami önmagában is olyan esemény, amely komolyan felkeltette az európai állatkerti szakemberek érdeklődését. Persze ami csak egyszer történik meg, az lehet nagyon szerencsés véletlen is. Azzal azonban, hogy idén újra van vombatkölyök, az esetleges kétkedők számára sem lehet kérdéses többé, hogy Állatkertünk kifejezetten sikeres e faj szaporításában. A vombaton kívül egyébként a vörösnyakú, vagy más néven Bennett-kenguruknál is volt szaporulat: a csapat tíz jövevénnyel gyarapodott. Úgy tűnik, két kölyök született a kormos kenguru néven is ismert nyugati szürke óriáskenguruknál is, bár itt a kicsik még nem néztek ki az erszényből.

A főemlősök közül a gyűrűsfarkú makik, az éji majmok és a jávai langurok egy-egy kölyökkel örvendeztetek meg bennünket, az orangutánoknál pedig mindjárt három kölyök is született – természetesen három különböző anyától. Állatkertünk történetében az orangutánok tartása ugyan több évtizedes múltra tekint vissza, rendszeres szaporulatról azonban csak az 1990-es évek elejétől beszélhetünk. Azóta összesen kilenc egészséges orangután látott napvilágot Budapesten. Egyszer – 2010-ben – már volt arra példa, hogy egy naptári éven belül két kölyök is született, de olyan esetre, hogy egy esztendőben három kicsi is szülessen, mindeddig nem került sor.

A ragadozók közül az ázsiai vadkutyák hat, az ormányosmedvék három, a zebramanguszták pedig egy kölyökkel örvendeztettek meg bennünket. Ami pedig a szurikátákat illeti, Vanessa, a szaporaság tekintetében minden ismert rekordot messze túlszárnyaló szuperanya idén sem tétlenkedett, így összesen tizenegy apróság jött náluk világra.

A lajhároknál idén egy kölyök volt, a párosujjú patásoknál pedig a hazai (vaddisznó, dámvad) és az egzotikus fajok (indiai antilop, vörös vadbivaly, sörényes juh), sőt a háziasított patások (kétpúpú teve, magyar tarka szarvasmarha, törpezebu, kameruni törpekecske, cigája juh, kameruni juh, négyszarvú juh) is kitettek magukért a szaporodás terén. Rágcsálóink közül a gundiknál, az akáciapatkányoknál, a kéregpatkányoknál, a zöld agutiknál, a nagy maráknál és a Varázshegyben látható csupasz turkálóknál volt kiemelésre érdemes szaporulat.

A madarak közül az idén új helyre, a Holnemvolt Parkba költöztetett flamingóknál a költési szezon a vártnál szerencsésebben alakult, így 12 fióka kikelésének örülhettünk. Ennél is több – szám szerint 26 fiókájuk volt a sárga ásóludaknak, sőt még a bütykös ásóludaknál is volt 10 fióka. Jelentős szakmai eredménynek számít a pápaszemes pingvinek három fiókája, valamint az idén kikelt jácintkék ara is. Mami és Papi, a gondos koronásdaru szülőpár nászából idén három tojás lett, de a kikelő fiókákból végül csak kettőt sikerült felnevelniük. További említésre érdemes fiókák voltak a rózsásfejű törpepapagájoknál, a sörényes galamboknál, a koronásgalamboknál, a bronzszárnyú galamboknál, a kaffer-szarvasvarjaknál, a borzas és a rózsás gödényeknél és a hóbaglyoknál.

A hüllőknél a Lawson-szakállasagámák, a Schlegel-lándzsakígyók és szalagos tigrispitonok voltak a legszaporábbak. Utóbbiaknál összesen 58 kígyócska kelt ki a tojásból, s került be az állatkerti „kígyóóvodába”.