Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Megnyílt új állatmentő központunk, a Sünispotály 2018. augusztus 16.

Évente másfél ezernél is több állatot mentünk: törött szárnyú gólyákat, mérgezett sasokat, elárvult kismókusokat. Ezt a mentőmunkát ismerheti meg a nagyközönség a Holnemvolt Vár részeként megnyílt Sünispotályban, az új bemutató mentőközpontban.

Újabb érdekes látnivalóval gazdagodott a Holnemvolt Vár, Állatkertünk májusban megnyílt új játszóparkja. Augusztus 16-án ugyanis megnyitottuk a Sünispotályt, az Állatkert új állatmentő központját, amely „látvány-mentőközpontként" várja a látogatókat. Ebben a központban természetesen nemcsak sünöket, hanem sok más, emberi segítségre szoruló mentett állatot, madarat, kisemlőst és hüllőt is mentenek, gyógyítanak munkatársaink. Méghozzá oly módon, hogy ebből a mentőmunkából minél többet be lehessen mutatni az állatkerti látogatóknak is.

A Sünispotályban a nagyközönséget mintegy 100 négyzetméternyi látogatótér várja, ahonnan üvegfalakon át lehet belátni a mentőmunka színteréül szolgáló kezelőhelyiségekbe, illetve az állatok elhelyezését szolgáló röpdékbe is. A mentőmunka bemutatását a látogatói térben elhelyezett információs rendszer teszi teljessé, illetve a Sünispotály megnyitásával különféle ismeretterjesztő, oktató programok is elindulnak.

A Sünispotály emeletén alakítottuk ki a Frakk-termet. Az oktatóterem, amelyet ugyan egyénileg is fel lehet keresni, de elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánjuk, a felelős állattartással foglalkozik. Ezt a témakört azért tartjuk fontosnak, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.

Mit kell tudni az állatkerti mentőmunkáról?

A Fővárosi Állat- és Növénykert – számos más küldetése mellett – kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek a munkának számos formája van, a veszélyeztetett fajok élőhelyen kívüli, úgynevezett ex situ védelmétől kezdve a vadonbeli védelmi programokban való részvételen át egészen a társadalmi mozgósításig természetvédelmi célok érdekében. Állatkertünk természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területe a mentőmunka: olyan Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek mentése, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól és a mérgezett sasoktól kezdve a fészekből kipottyant énekesmadarakon és az elárvult kismókusokon át egészen a sérült sünökig és a telelésben megzavart denevérekig.

Az Állatkert több mint másfél évszázados története során rendre előfordult, hogy jó szándékú magánszemélyek behoztak egy-egy segítségre szoruló állatot, amelyről aztán az állatkerti munkatársak gondoskodtak. Az ilyesmi azonban évtizedeken át esetlegesnek számított, nem volt kifejezetten erre szánt kapacitás. A mentőmunka mai formájának közvetlen előzményeként a Madárház egykori főápolója, Becsei Anna gondozott rengeteg ilyen mentett madarat már az 1980-as években. A '90-es évek közepére az évente behozott mentett állatok száma már meghaladta a százat, ezért az Állatkert – saját működésének keretein belül – külön erőforrásokat (férőhely, munkatársak) csoportosított át a mentőmunkára. 2009 óta pedig az intézményben zajló mentő tevékenység az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt zajlik.

A mentett állatok bekerülésének többféle oka lehet. Jellemzőek a sérülten, különösen traumás sérüléssel, így például törött szárnnyal bekerült madarak. Akadnak olyan állatok is, akik szándékos emberi károkozás miatt szorulnak segítségre, ilyenek például meglőtt gólyák, illetve a mérgezett sasok is. Sok az elárvult állat is, és az is előfordul, hogy valamilyen okból legyengült madarakról, kisemlősökről kell gondoskodni.

A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben. Ennek érdekében a sérült, beteg állatokat meggyógyítjuk, a legyengülteket ún. roborálással „felerősítjük", az elárvultakat pedig felneveljük. Ezt követően pedig arra alkalmas élőhelyeken, a területen dolgozó természetvédelmi szakemberekkel, hatóságokkal együttműködve szabadon engedjük őket.

Néha persze előfordul olyan eset is, amikor a kiinduló probléma olyan jellegű, hogy az állatot már nem lehet elengedni (pl. olyan szárnysérülésnél, ahol a madár élete megmenthető, de a röpképessége nem állítható vissza). Ilyenkor a mentőmunka keretében az állat hosszú távú ellátásáról, elhelyezéséről is gondoskodunk. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szoktuk elhelyezni. Ott viszont ezek az állatok igen gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyek természetesen nem öröklik a törött szárnyat, felcseperedésük után tehát szabadon lehet őket engedni.

Manapság a mentett állatok száma évente ezerötszáz és kétezer között szokott lenni. Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj 2024 egyedének nyújtottunk segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A mentett állatok közül abban az évben 89 faj 1019 egyede volt madár, 11 faj 796 egyede képviselte az emlősöket, további 9 faj 209 egyede pedig a hüllők és a kétéltűek közül került ki. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is.

A mentőmunka eredményeiről honlapunkon rendszeresen be is számolunk. Mostanában például mentett állatok szabadon engedéséről, egy mentett rétisas fiókáról, illetve egy közösségi összefogással megvalósult bagolymentésről adtunk hírt. Évről évre közzétesszük a madármentő munka éves összesítését is, így tettünk a 2017-es szezont követően is.

A ZOO4NAT projekt

Maga a Sünispotály az úgynevezett „ZOO4NAT – Szlovák és magyar állatkertek az állatvilág megőrzéséért a határmenti térségben" című projekt keretében jött létre, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Szlovákia-Magyarország Határon átnyúló együttműködési program részeként, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert közös projektjeként valósul meg. A projekt célja, hogy segítse és fejlessze a szóban forgó két állatkert szakemberei által folytatott mentőmunkát, illetve teremtse meg a feltételeket a mentőmunkához, illetve az annak keretében mentett honos fajok egyedeinek korszerű tartásához és bemutatásához.

A fejlesztések a két állatkertben a mentett fajok egyedeinek bemutatására, a Budapesten ezen felül magának a mentőmunkának a fejlesztésére, valamint a mentőmunka és az ismeretterjesztés elősegítésének céljából egy korszerű látvány-mentőközpont kialakítására is irányulnak. Másik fontos cél a tudásmegosztás elsősorban a két intézmény, de lehetőség szerint a Kárpát-medencében működő mentőhelyek szakemberei között (dolgozói csereprogram, tematikus konferencia, workshopok, stb.), valamint a lehető legmagasabb színvonalú ismeretátadás a látogatók számára, mind az önálló ismeretszerzés, mind az irányított/vezetett programok keretében.

A ZOO4NAT projekt teljes költségvetése 1.215.000 euro (391,3 millió Ft), amelyből 1.033.000 euro (332,6 millió Ft) az elnyert támogatás. A Fővárosi Állat- és Növénykertre eső rész 674.000 euró (217.2 millió Ft), amelyből összesen 641.000 euro (206,3 millió Ft) a támogatatás, 33.700 euro (10.9 millió Ft) pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert önrésze.

A fenti összegből a Sünispotály, mint a projekt egyik fontos elemének megvalósítása 75 millió forintot fordítottunk. Ebből az épület átalakítása, és használatba vételhez, illetve a megnyitáshoz elengedhetetlenül szükséges munkálatok valósultak meg. A Sünispotály további fejlesztése, a projekthez kapcsolódó további állategészségügyi és ismeretterjesztő eszközökkel, felszerelésekkel való kiegészítése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Ezek azonban mind olyan fejlesztések, amelyek megvalósítása közben a mentő és ismeretterjesztő munka már zavartalanul működhet a Sünispotályban, vagyis ezek miatt nem lett volna érdemes késlekedni a Sünispotály használatba vételével és a nagyközönség előtt történő megnyitásával.