Mentett kismókusok 2019. május 8.

A legtöbb mentett mókus a tavaszi hónapokban kerül be hozzánk. Nagy részük elárvult állat, aki valamilyen ok miatt elvesztette a szüleit. A természetben az ilyen helyzetbe került mókuskölykök nemigen maradnak életben, ám az intézményünkben zajló állatmentő munka keretében a segítségre szoruló kismókusok is új esélyt kapnak az életre. Munkatársaink nagy gonddal nevelik fel őket, cumisüvegből, illetve leginkább fecskendőből táplálva a szilárd eleséget még nem fogyasztó apróságokat. Idővel persze egyre növekszik a szilárd táplálék aránya, védenceink mindmozgékonyabbá válnak, és kezdeti szelídségük is elillan. Ne szépítsük: kifejezetten harapósakká válnak. Ennek mi mégis örülni szoktunk, mert ez azt jelenti, hogy megfelelő vadságúak a szabadon engedéshez (azaz nem kell attól tartani, hogy ragadozókhoz, vagy rossz szándékú emberekhez veszélyesen nagy bizalommal közelítenének). Így aztán, amikor a mókusok fejlettsége is megfelelő, és az időjárás is alkalmas erre, visszajuttatjuk őket természetes élőhelyükre.

A hozzánk bekerülő elárvult kismókusokat általában nem kapnak nevet, ha mégis nevesíteni kell őket, általában a Misi, Mihályka néven emlegetjük őket (Tersánszky Józsi Jenő és Mészöly Miklós híres Misi mókusa után), kivéve persze, ha nőstény állatról van szó, mert akkor a Mihály női párja, a Mihaéla van használatban. Időnként persze előfordulnak kivételek is, öt évvel ezelőtt például az egyik mentett kismókus a Kristóf nevet kapta, mert épp Kristóf napján, azaz március 15-én került be hozzánk, miután egy nagy viharban az erős szél elsodorta a fészektől.

Jelenleg is van egy egyedi történetű mókusunk, aki a Nokedli nevet kapta a gondozóktól. Sajnos olyan állkapcsi sérülése van, amely nem teszi lehetővé, hogy a szabad természetben segítség nélkül boldoguljon. Így őt nem lehet a többi felcseperedett kismókussal együtt elengedni. Így Nokedlit hosszabb távon is a Sünispotályban, bemutató mentőközpontunkban láthatja a nagyközönség. A szóban forgó Sünispotály tavaly nyáron nyitotta meg kapuit, megvalósítására az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló ZOO4NAT projekt keretében kerül sor.

Nokedli tehát marad, de a többi kismókus, akiket munkatársaink az elmúlt hetekben nagy gonddal neveltek fel (és akik közül egy-egy állattal a Föld Fesztivál ideje alatt is találkozhattak látogatóink), hamarosan mind visszatérhetnek a természetbe.

Mentő tevékenységünk keretében persze nemcsak mókusokkal akad dolgunk, hanem sok más, Magyarországon őshonos, védett vagy fokozottan védett állatfaj emberi segítségre szoruló egyedeivel is. A tavalyi évben például 108 természetvédelmi oltalom alatt álló faj 1807 egyedének nyújtottunk segítséget. Ebből 81 faj 910 egyede a madarak, 17 faj 734 egyede az emlősök közül került ki, de voltak mentett hüllők és kétéltűek is. A mentett mókusok száma a 2018-as esztendőben kereken 30 volt. A cél természetesen mindig az, hogy a sérült állatokat meggyógyítva, a legyengülteket felerősítve, az elárvultakat pedig felnevelve elérjük, hogy védenceink újra képesek legyenek boldogulni a természetben emberi segítség nélkül. A sikeres rehabilitáció után arra alkalmas élőhelyeken engedjük őket szabadon, a legutóbbi ilyen elengedésről épp a közelmúltban számoltunk be.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.