Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Rajhalak a Cápasuliban 2019. február 14.

A nemrég megnyílt Cápasuliban sokféle rajhallal is lehet találkozni: többek között morgóhalakkal, denevérhalakkal, aranymakrélákkal, barátsügérekkel, csattogóhalakkal is. Akármilyen furcsa, egy kicsit sem feszélyezi őket a cápák közelsége.

Az elmúlt két hónapban számos alkalommal írtunk a vadonatúj Cápasuliról, amelyet decemberben adtunk át az állatkerti játszópark, a Holnemvolt Vár legújabb látványosságaként. Áttekintést adtunk a Cápasuliban bemutatott állatokról, az új bemutatóhely különféle szakmai érdekességeiről, kisfilmen mutattuk be, hogyan népesítettük be a medencéket, és beszámoltunk magáról az átadásról is. Sőt mi több, külön cikkben foglalkoztunk a szirtcápákkal, a zebracápával, az ugyancsak a Cápasuliban látható óriás fűrészes sügérrel és a különféle rájákkal is. És foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy mennyire veszélyesek a cápák.

Mostani cikkünkben a Cápasuliban lakó rajhalakról lesz szó. A medencékben ugyanis nemcsak cápákat és rájákat láthat a közönség, hanem velük együtt élő, különféle rajban úszó halakat is. Jelenleg összesen hét faj képviseli őket.

Talán furcsának tűnhet, de ha megfigyeljük, nem különösebben feszélyezi őket, hogy a náluknál sokkal nagyobb termetű cápákkal egy medencében kell élniük. Ez persze egyrészt azért van így, mert cápáink takarmányozásáról megfelelő módon gondoskodunk, nem szükséges tehát a velük együtt úszó állatokra vadászniuk. Másfelől a természetes vizekben is az a helyzet, hogy a rajhalak igen jól érzékelik, hogy a közelükben úszó cápa csak arra jár-e éppen, vagy kifejezetten zsákmányejtés céljából közelít. A Cápasuliban a rajhalakon azt láthatjuk, hogy általában csak akkor igyekeznek sietve elúszni a cápák közeléből, ha azok úszásának ritmusa hirtelen megváltozik. Például, ha megzavarja őket valami. Ha például valaki a kérésünk ellenére villanófénnyel készít képet a cápákról, attól könnyen megriadhatnak (ezért is kérjük ennek mellőzését), s ilyenkor bizony nagyobb sebességre kapcsolnak. A rajhalak pedig nem is a vakuzás miatt, hanem inkább a cápák hirtelen reakcióit érzékelve szokták ilyenkor sietősebbre venni az úszást.

A Cápasuliban látható rajhalak közül a szirtcápák körül leggyakrabban a francia morgóhalakat (Haemulon flavolineatum) láthatjuk. A morgóhal nevet azért kapták, mert jellegzetes, morgásszerű hangokat képesek kiadni. A hangrezgést ilyenkor fogaik összedörzsölésével keltik, a hanghullámok felerősítésében pedig az úszóhólyag játszik szerepet.

Ez a faj egyébként az Atlanti-óceán nyugati felében, az USA délebbi államainak part menti vizeitől egészen Brazíliáig őshonosnak számít, és természetesen a Karib-tengerben, illetve a Mexikói-öböl vizében is találkozni lehet vele. Jó kérdés, hogy vajon miért hívják akkor pont francia morgóhalnak. Alighanem azért, mert a faj felfedezője egy kiváló francia zoológus, a párizsi Természetrajzi Múzeum jeles munkatársa, Anselme Gaëtan Desmarest (1784-1838) volt.

A másik hat faj az úgynevezett indopacifikus térség lakója, amely az Indiai-óceán Kelet-Afrika, illetve Dél- és Délkelet-Ázsia partvidékét övező részeit, az Ausztráliát és az Indonéz-szigetvilágot övező tengereket, illetve a Csendes-óceán nyugati részét is magába foglalja. Ebben a régióban honosak a denevérhalak (Platax sp.), a zöld barátsügerek (Chromis viridis), az aranymakrélák (Gnathanodon speciosus), a vitorlás csattogóhalak (Symphorichthys spilurus), az ezüstös holdhalak (Monodactylus argenteus) és a sárga csíkos édesajkúhalak (Plectorhinchus lineatus) is.