Nyitvatartás

 

November 11-től ZÁRVA további intézkedésig

Jegyinformációk

 

Olvasd el, hogyan változik belépőink érvényessége.

Rozsomák: a mi karácsonyi ajándékunk 2015. december 17.

Mi mással is kedveskedhetnénk látogatóinknak karácsony alkalmával, mint egy régóta nem látott, új és érdekes állatfajjal? A szóban forgó új állat a rozsomák, avagy torkosborz. Ezt a fajt emberemlékezet óta nem láthatta Állatkertünk közönsége.

Állatkertünk legfrissebb újdonsága a rozsomák. Ezt az állatfajt emberemlékezet óta nem láthatta közönségünk, habár vannak adatok arról, hogy a múltban, például 1912-ben már volt ilyen állatunk. A mostani rozsomákok ketten vannak, bár egyszerre még nem láthatjuk őket, mert az összeszoktatásukat csak ez után fogjuk megkezdeni. A nőstény állat a finnországi Ähtäri állatkertjében született 2014. február 24-én, ahol a Tuija nevet kapta. Ez a név eléggé elterjedt Finnországban, jelentését tekintve pedig a magyarul is hasonlóképp nevezett örökzöld növényre, a tujára utal. A 2012. február 21-i születésű hímet a Moszkvai Állatkertből kaptuk, neki azonban még nem volt neve. A karanténozás ideje alatt azonban a mi munkatársaink egyszerűen Igornak nevezték el. Igor és Tuija még októberben érkeztek meg, de ezután még egy ideig a karantén állomásunkon laktak. A Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemben kialakított helyükre december elején költöztettük át őket, s miután megismerkedtek a belső férőhelyükkel, a kifutóra is kimehettek. Persze most még csak külön-külön.

Rozsomákjaink megfigyeléséhez persze kell némi szerencse. Tuija ugyanis most még szívesebben tartózkodik a belső férőhelyen. Igor sokkal inkább rávehető, hogy a kifutón megmutassa magát a közönségnek, de azért nála is előfordul, hogy a kifutó egy kevésbé jól látható szegletébe húzódik vissza. Éppen ezért azt nem tudjuk megígérni, hogy bárki bármikor láthat rozsomákot, de egy kis türelemmel és szerencsével azért lehet látni őket. A legjobb esélyek egyébként akkor kínálkoznak, amikor nap közben Igort engedik ki a gondozók. Ilyenkor enni is kintre kap, lehetőleg olyan helyre, ahol táplálkozás közben a közönség jól megfigyelheti.

A rozsomákról (Gulo gulo) mindenekelőtt azt kell tudni, hogy bár a menyétfélék közé tartozik, a jól ismert nyestnél vagy görénynél sokkal nagyobbra nő. A nőstények 6-12, a hímek 11-18 kg-ot is nyomhatnak. Ráadásul az állat ránézésre is kifejezetten erőteljes testfelépítésű, olyannyira, hogy megjelenésében van valami medveszerű is. Sok helyen hallani, hogy a legismertebb menyétfélékhez képest lényegesen robosztusabb alkata miatt voltaképpen a rozsomák lenne a menyétfélék családjának legnagyobb testű képviselője. Ez azonban egy kissé túlzó állítás, hiszen ebbe a családba tartoznak a különféle vidrafajok is, amelyek közül a tengeri vidrák és az Állatkertünkben is látható brazil óriásvidrák rendszerint nagyobbra nőnek a rozsomáknál, sőt, a Magyarországon is honos borz egy-egy nagyobb példánya is felveheti a versenyt velük. Ám a menyétfélék között a klasszikus menyétformák (Mustelinae vagy Martinae) alcsaládjában tényleg a rozsomák a legnagyobb.

A rozsomák őshazája Eurázsia és Észak-Amerika, ám a szóban forgó kontinenseknek kizárólag az északi területein fordul elő. Európában főként Skandináviában, illetve Oroszország európai részének északi vidékein él vadon. A tajga örökzöld erdőségeiben és a fátlan tundrán egyaránt otthon érzi magát.

A természetben főként éjjel aktív állat, de igen gyakran a nappali órákban is előmerészkedik. Táplálkozását tekintve elsősorban dögevő, különösen a rénszarvasok és a jávorszarvasok tetemeit kedveli, de partközeli élőhelyeken akár a partra sodródott fóka- vagy bálnatetemekbe is belekóstolhat. A dögevés mellett alkalmanként vadászik is, főként kisemlősöket vagy madarakat, esetleg juhokat vagy szarvasokat is zsákmányul ejthet, s esetenként madárfészkeket is ki szokott fosztani. Étlapján növényi eredetű táplálékok is szerepelnek, főként apró bogyós gyümölcsök és különféle diók. Mi több, még a gombát is szereti.  Táplálékát főleg a talajszinten kutatja fel, bár kiválóan mászik és nagyszerűen tud úszni is.

A rozsomák általában magányosan él, a két nem képviselői leginkább csak a párzási idényben találkoznak. A hímek gyakran több nősténnyel is párosodnak egy-egy szezonban, tehát poligám állatokról van szó. Szaporodásbiológiai jellegzetessége, hogy a megtermékenyített petesejt az anyaméhben rendszerint késleltetve, egy embrionális nyugalmi állapotot követően ágyazódik be. Ennek az élettani sajátosságnak az az értelme, hogy a párzás ideje csak mérsékelten befolyásolja az utód születési idejét, amelyre a legnagyobb túlélési lehetőséggel kecsegtető időszakban, február, március és április hónapokban szokott sor kerülni. A párzástól az ellésig tartó idő tehát viszonylag tág határok között mozog, késleltetés nélkül 215 nap, késleltetéssel akár 270 nap is lehet. Ellésenként legalább egy és legfeljebb öt kölyök születhet. A kicsik két hónapig élnek anyatejen, amely rendkívül zsíros és tápláló. Ennek megfelelően igen gyorsan fejlődnek, olyannyira, hogy őszre már csaknem elérik a felnőttek testméretét. Az ivarérettséget kétéves korban érik el, élettartamuk pedig 7-12 év között szokott lenni.

A fajhoz számos kultúrtörténeti érdekesség kapcsolódik. A középkor folyamán rengeteg legenda keringett az állat torkosságáról. Úgy tartották, hogy miután jól bezabált, elszalad az erdőbe és olyan fatörzseket keres, amelyek egymáshoz közel nőttek. Amikor ilyet talál, a két fa közé préseli magát, hogy ilyen módon kiszorítsa testéből a bélsarat, hogy a tápcsatornája üres legyen, és rohanhasson vissza zabálni. A fenti hiedelemnek természetesen a valósághoz semmi köze nincsen, ne a korabeli fametszetek rendszerint így, két fa között, ürítés közben ábrázolták az állatot.

A rozsomák neve számos nyelven ugyancsak a torkosságra utal. Igaz ez például a német Vielfraß elnevezésre, de a magyar népies torkosborz elnevezés is ebbe a kategóriába tartozik.

Magyarországon egyébként sokan onnan ismerhetik a rozsomák nevet, hogy a Szomszédok című teleregény egyik szereplőjét is Rozsomáknak hívták. Nem tudni, hogy a Farkas Tamás által megszemélyesített karakternek, akinek „mindig mindenről pontos kimutatása volt”, miért pont Rozsomák volt a neve, a sorozat szereplői a történet szerint kezdetben nincsenek is tisztában a név jelentésével. Ám az egyik jelenetben a lexikonra hivatkozva elhangzik, hogy a rozsomák egyébként egy menyétféle ragadozó.

A Wolverine, azaz Rozsomák nevet viseli egy amerikai képregény karakter is. Ezt a figurát Len Wein és John Romita találták ki, s először 1971-ben tűnt fel az egyik Marvel képregényben. A képregény rajongók táborán kívül a karaktert az X-Men filmek tették ismertté, amelyekben a Wolverine-t Hugh Jackman alakította. Más kérdés, hogy a szóban forgó filmek magyarországi forgalmazó szerencsésebbnek látták, ha a karakter eredeti nevét nem szó szerint Rozsomáknak, hanem Farkasnak fordítják le.