Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:30 Sz-V: 9:00-18:00

Újra vannak muntyákszarvasaink 2014. december 4.

Több éves szünet után ismét vannak muntyákszarvasok Állatkertünkben. Az apró termetű szarvasféléket mostantól két fiatal, Németországból érkezett állat képviseli. Új kifutójukat a Mérgesház melletti területen alakítottuk ki.

Ismét látható Állatkertünkben a kínai muntyákszarvas. A két fiatal, alig több mint féléves állat az ősszel érkezett a németországi Augsburg állatkertjéből. Új otthonukat a Mérgesház szomszédságában alakítottuk ki azon a területen, ahol a Holnemvolt Parkba való átköltöztetésük előtt a törpezebuk éltek. A két állat beszoktatása az új kifutóba a közelmúltban fejeződött be, így most már zavartalanul láthatják őket a látogatók is. Az aprócska szarvasfélék méretéhez képest elég tágas kifutóban nem mindig egyszerű első pillantásra megtalálni őket, de ha tudjuk, melyek a kedvenc pihenőhelyeik, sokkal könnyebben boldogulunk. Ha nem vesszük őket észre azonnal, érdemes a védettebb zugokat, például a kifutó bal hátsó sarkát kutatnunk tekintetünkkel.

A főleg Kelet- és Délkelet-Ázsiában őshonos muntyákszarvasok a szarvasfélék családjának viszonylag kisebb testű képviselői. A természettudósok összesen 12 fajukat különböztetik meg, amelyek közül az Állatkertünkben is látható kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) főként Kína Kanszu és Jünnan tartományaiban, valamint Tajvanon őshonos. Emellett azonban az ember által betelepített állományai megtalálhatók több nyugat-európai országban, így Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyság egyes vidékein (főként Angliában és Wales-ben), sőt még Írországban is. A hazánkban vadon élő szarvasfélékhez képest meglehetősen kis termetű, a legnagyobb példányok sem nyomnak többet 18 kilogrammnál. Más szarvasfélékhez hasonlóan a kínai muntyákszarvasokra is jellemző, hogy a hímek évente váltott agancsot viselnek. Ez azonban nem annyira ágas-bogas, hanem meglehetősen egyszerű felépítésű, s nemigen nő meg 8 centiméternél hosszabbra. A mi hímünknek persze még egyáltalán nincsen agancsa, hiszen ehhez még túl fiatal.

Amint más szarvasok esetében, az agancsnak a muntyákoknál is a rivális hímek közötti párviadalban van szerepe elsősorban szerepe. Ugyanakkor a kifejlett hím állatok agyarszerűen meghosszabbodó, s gyakran még a csukott szájból is kilógó felső szemfogai is komoly sérüléseket tudnak okozni az ellenfélnek.

A kínai muntyákszarvasok magányosan, vagy pedig párban élnek. Őshazájukban a hajnali és az alkonyati órákban a legaktívabbak. Táplálékuk levelekből, virágokból, különféle bogyókból és termésekből, valamint gombából áll, a fűfélék alárendelt szerepet játszanak a táplálkozásukban. Előfordul azonban, hogy állati eredetű táplálékot is fogyasztanak, így például a például földön fészkelő madarak tojásaiba, vagy elpusztult állatok tetemébe is bele szoktak kóstolni alkalmanként. A nőstények és a hímek is saját lakókörzetet jelölnek ki. Ezek a nőstényeknél kisebb-nagyobb mértékben át is fedik egymást, ám ez a hímekre sokkal kevésbé jellemző, mert ők a saját területükhöz sokkal inkább ragaszkodnak kizárólagos birtokként. Lakókörzetük határait a szemük előtt található, úgynevezett preorbitális mirigy illatos váladékával jelölik meg.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a múltban többször is tartottunk kínai muntyákszarvast. Az 1990-es években a mai aranyhasú mangábé és vari kifutó térségében éltek, majd a 2000-es évek derekán az egykori Pápuaház szomszédságában. Az elmúlt években azonban ez az érdekes állatfaj nem volt látható Állatkertünkben, így most néhány évnyi kihagyás után fogunk bele ismét a muntyákok tartásába.