Legyél jól értesült az állatkert életéről!
A veszélyeztetett fajok közé tartozó pápaszemes pingvinek Állatkertünkben rendszeresen szaporodnak. A kolónia legifjabb tagja, Peti október derekán kelt ki a tojásból. A nagyközönségnek csak néhány hét múlva mutatkozik be, addig képen tudjuk megmutatni a jövevényt.
A japánkerti Bonszai pavilon fácskáinak nagy részét már a kulisszák mögötti telelőhelyre vittük, így tavaszig a legtöbbjüket nem láthatja a nagyközönség. Kivételt képez néhány, helyben is teleltethető bonszai, amelyeket azonban faforgács takarással láttunk el.
A Varázshegyben, az őstengeri bemutatóhelyen látható mandarinhal igazán szemet gyönyörködtető állat. Persze okkal pompázik ilyen harsány színekben: egyrészt figyelmezteti a ragadozókat, hogy vele nem járnak jól, másrészt igyekszik kitűnni a tömegből.
Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban. Ez a címe a Spektrum TV új, nyolcrészes, saját gyártású sorozatának, amelyben dr. Sós Endre, Állatkertünk vezetője és főállatorvosa Vadon Jani társaságában mutatja be a vadállatorvoslás rejtelmeit.
Szombaton került sor a Magyar Írószövetséggel közös, „Tollak és Tappancsok”, illetve „Tollak és Tappancsok – Újratöltve” meseíró pályázatunk díjátadó ünnepségére. A díjakat a pályázat fővédnökeként a köztársasági elnök házastársa, Állatkertünk igazgatója, illetve a Magyar Írószövetség elnöke adta át.
Sok állat szuperérzékekkel, az emberét meghaladó érzékelési képességgel rendelkezik. Vannak, akik a látásban, megint mások a hallásban vagy a szaglásban bajnokok, de sok állat képes érzékelni a várható időjárást is.
A képen látható madárfaj Ausztráliában őshonos, ezért Állatkertünkben is az Ausztrálházban láthatja a közönség. A jégmadarak rokonsági körébe tartozik, de a magyarországi jégmadárnál jóval termetesebb. Magyar neve kacagójancsi, ami némi magyarázatra szorul.
Egy állatkerti látogatás során adódhat olyan érzésünk, hogy néhány kifutó vagy más állattartó hely mintha üres lenne. Pedig a legtöbbször inkább arról van szó, hogy ott volt az állat, csak épp nem sikerült megpillantani. Valójában nagyon egyszerű trükkje van annak, hogy lehetőleg ne maradjunk le semmiről.
Nincs mit szépíteni rajta: prérikutyáink igencsak jó húsban vannak. Persze szó sincs az egészséges életmód feladásáról. Sőt mi több, a prérikutyák egészségéhez éppen az kell, hogy késő őszre kifejezetten hájasak legyenek!
Az európai ember gondolkodásában Márton napja és a liba szorosan összekapcsolódik. De vajon mi az összefüggés a latin eredetű név és a lúd között? Cikkünkből ez is kiderül, mint ahogyan az is, hogy miként mentették meg a ludak Róma városát.
Megvannak Állatkertünk és a Magyar Írószövetség közös meseíró pályázatának második körös eredményei is.
A Varázshegyben látható levélvágó hangyák igazi hangyaszorgalommal cipelik a leveleket az otthonuk mélyén lévő gombakertbe. Ezek az állatok ugyanis gombákat termesztenek, mert a levelekkel ellentétben a gombát képesek megemészteni. Látogatóink az egész folyamatot megcsodálhatják.
A veszélyeztetett fajok közé tartozó pápaszemes pingvinek Állatkertünkben rendszeresen szaporodnak. A kolónia legifjabb tagja, Peti október derekán kelt ki a tojásból. A nagyközönségnek csak néhány hét múlva mutatkozik be, addig képen tudjuk megmutatni a jövevényt.
A japánkerti Bonszai pavilon fácskáinak nagy részét már a kulisszák mögötti telelőhelyre vittük, így tavaszig a legtöbbjüket nem láthatja a nagyközönség. Kivételt képez néhány, helyben is teleltethető bonszai, amelyeket azonban faforgács takarással láttunk el.
A Varázshegyben, az őstengeri bemutatóhelyen látható mandarinhal igazán szemet gyönyörködtető állat. Persze okkal pompázik ilyen harsány színekben: egyrészt figyelmezteti a ragadozókat, hogy vele nem járnak jól, másrészt igyekszik kitűnni a tömegből.
Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban. Ez a címe a Spektrum TV új, nyolcrészes, saját gyártású sorozatának, amelyben dr. Sós Endre, Állatkertünk vezetője és főállatorvosa Vadon Jani társaságában mutatja be a vadállatorvoslás rejtelmeit.
Szombaton került sor a Magyar Írószövetséggel közös, „Tollak és Tappancsok”, illetve „Tollak és Tappancsok – Újratöltve” meseíró pályázatunk díjátadó ünnepségére. A díjakat a pályázat fővédnökeként a köztársasági elnök házastársa, Állatkertünk igazgatója, illetve a Magyar Írószövetség elnöke adta át.
Sok állat szuperérzékekkel, az emberét meghaladó érzékelési képességgel rendelkezik. Vannak, akik a látásban, megint mások a hallásban vagy a szaglásban bajnokok, de sok állat képes érzékelni a várható időjárást is.
A képen látható madárfaj Ausztráliában őshonos, ezért Állatkertünkben is az Ausztrálházban láthatja a közönség. A jégmadarak rokonsági körébe tartozik, de a magyarországi jégmadárnál jóval termetesebb. Magyar neve kacagójancsi, ami némi magyarázatra szorul.
Egy állatkerti látogatás során adódhat olyan érzésünk, hogy néhány kifutó vagy más állattartó hely mintha üres lenne. Pedig a legtöbbször inkább arról van szó, hogy ott volt az állat, csak épp nem sikerült megpillantani. Valójában nagyon egyszerű trükkje van annak, hogy lehetőleg ne maradjunk le semmiről.
Nincs mit szépíteni rajta: prérikutyáink igencsak jó húsban vannak. Persze szó sincs az egészséges életmód feladásáról. Sőt mi több, a prérikutyák egészségéhez éppen az kell, hogy késő őszre kifejezetten hájasak legyenek!
Az európai ember gondolkodásában Márton napja és a liba szorosan összekapcsolódik. De vajon mi az összefüggés a latin eredetű név és a lúd között? Cikkünkből ez is kiderül, mint ahogyan az is, hogy miként mentették meg a ludak Róma városát.
Megvannak Állatkertünk és a Magyar Írószövetség közös meseíró pályázatának második körös eredményei is.
A Varázshegyben látható levélvágó hangyák igazi hangyaszorgalommal cipelik a leveleket az otthonuk mélyén lévő gombakertbe. Ezek az állatok ugyanis gombákat termesztenek, mert a levelekkel ellentétben a gombát képesek megemészteni. Látogatóink az egész folyamatot megcsodálhatják.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
