Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Mérgező növények 2022. január 6.

Az ismert növényfajok közül többen vannak a mérgezőek, mint azok, amelyeket minden gond nélkül meg lehet enni. Így aztán nincs olyan növénykerti, botanikus kerti gyűjtemény a világon, ahol ne akadnának mérgező növények is.

Ha egy növény mérgező, arra sokan úgy tekintenek, mintha „személyes sértést" követne el az emberiséggel szemben, hogy mérgezéssel fenyeget, ahelyett, hogy táplálékul szolgálna. Pedig a valóságban sokkal több az olyan növény, amely valamilyen mértékben és formában mérgező, vagy legalábbis ehetetlen, mint ahány olyan növény létezik, amelyet meg lehet enni.

Éppen ezért a természeti népeknél, illetve a hagyományos paraszti kultúrában is a növények ismerete fontos tudásnak számított, nemcsak azért, hogy a gyógynövényeket felismerjék, hanem hogy el tudják kerülni azokat, amelyek viszont mérgezőek, ártalmasak az egészségre. Már gyermekkorban elkezdték az ezzel kapcsolatos nevelést, hogy a fiatalság is pontosan tudja, mit lehet megenni, és mit nem. A mérgező növényeket már a nevükben is igyekeztek megjelölni: a tapasztalatok alapján károsnak, vagy éppenséggel halálosnak ítélt növényeket rendszerint ragadozó állatoktól kölcsönzött nevekkel illeték, ami már eleve felhívta a figyelmet a veszélyre. Így születtek meg az olyan népi eredetű növénynevek, mint például a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), medvetalp (Heracleum sp.) vagy az ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara). De ki ne ismerné a nebáncsvirágot (Impatiens noli-tangere), és melyik gyermek ne rettenne meg a közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria) nevének hallatán?

Rácz János a mérgező növények népi elnevezéséről az alábbiakat írta: „A botanikában az olyan összetételek, melyeknek jelzői előtagja a farkas név, erősen pejoratív jellegűek; a kártékony, félt és megvetett állat nevével jelölt növények hasznavehetetlenségét, vadságát, mérgező voltát fejezik ki. A farkasgégevirág, farkasgomba, farkashézaggyökér, farkasölőfű, farkascseresznye, stb. népi nevek mind a növény veszélyességére figyelmeztetnek."

A mérgező növények bemutatása a gyűjteményes kertekben is fontos és érdekes lehet. Az Egyesült Királyság kertkultúrájában például létezik olyan típusú gyűjteményes kert is, ahol kifejezetten a mérgező növények bemutatása a cél. Az ilyen kerteket „poison garden" néven ismerik.

A mi növénykertünk persze nem ilyen, de nálunk is akadnak mérgező növények. A borostyánról (Hedera sp.) a legtöbben tudják is, hogy nem szerencsés elfogyasztani (habár a népi gyógyászatban évezredek óta használják, persze csak külsőleg), de növényeink közül ugyancsak mérgező a kétszínű aranyeső (x Laburnocytisus adamii), a japán kígyószakáll (Ophiopogon japonicus), az örökzöld puszpáng (vagyis a bukszus – Buxus sempervirens) és a kínai lilaakác (Wisteria sinensis) is.

Tartani persze nem kell tőlük, senkit nem fognak bántani! Csak épp nem kell megenni őket, és persze nem szabad belőlük adni az állatoknak sem. Egyébként is az lenne a legjobb, és ebben bizonyára minden jóérzésű látogatónk egyetért velünk, ha senki semmilyen növényt nem tépne le a kert területén! Nemcsak azért, mert Állatkertünk országos jelentőségű védett természeti terület, hanem azért is, mert kultúremberhez nem illik, hogy leszakítsa az itt gondozott növényeket. Képzeljük csak el, mi lenne, ha mindenki csak egy-egy szálat tépne le! Szóval hadd virítsanak csak a növények ott, ahol vannak, hogy minél többen megcsodálhassák őket! Még a mérgező növényeket is...

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.