Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Új területek

Az Állatkertet érintő területcsonkítások korszaka az 1950-es évek derekán lezárult. Ekkorra az eredetileg 18,05 hektárnyi terület 107.619 négyzetméterre, azaz 10,76 hektárra zsugorodott. Ezt követően azonban több mint fél évszázadon át lényegében nem változott az Állatkert területe. A területi szűkösség enyhítésével kapcsolatos erőfeszítéseket nem koronázta siker, igaz, szerencsére azok a tervek sem váltak valóra, amelyek viszont a kert területének további megcsonkításával jártak volna. Maradt tehát a nem egészen 11 hektárnyi terület.

Ezzel a területtel a Fővárosi Állat- és Növénykert a kisebb kertek közé tartozott. 2012-ben például 40 európai főváros állatkertjei közül – a terület nagysága alapján – a budapesti kert a 37. helyet foglalta el, csak Belgrád, Bukarest és Tirana állatkertjei voltak kisebbek. Ugyanebben az évben a Magyarországon működő 11 köztulajdonú állatkert közül a terület mérete szerint a budapesti kert a 8. volt, a kecskeméti, a pécsi és a jászberényi társintézmények voltak csak kisebbek nála.

Az 1997-ben átadott karanténállomás és természetvédelmi mentőhely északnyugati oldala nem sokkal az átadás előtt. A karantén és mentőhely létesítésére az Állatkert 3508 négyzetméternyi területet kapott a Herminamezőn, a Hungária körút túloldalánA Fővárosi Állat- és Növénykert számára rendelkezésre álló területben némi változást hozott, hogy 1994-ben a Fővárosi Önkormányzat az Állatkert számára megvásárolt egy, a Hungária körút túloldalán lévő, 3805 négyzetméteres (0,38 hektár) telket, amelyen 1997-re felépült a kert természetvédelmi mentőhelye és karanténállomása, a következő év végére pedig ugyanitt átadásra került a kertészeti hátteret szolgáltató 570 négyzetméteres üvegház is. A kert üzemeltetése szempontjából ezek a fejlesztések igen fontosak voltak ugyan, de bemutatási szempontból nem tekinthető valós területgyarapodásnak. Ráadásul az Állatkert tulajdonképpeni területe és az említett mentőhely és karanténállomás között akkoriban nem volt közvetlen összeköttetés.

Ugyancsak változást hozott a 2002-es esztendő, amikor a Margitszigeti Kisállatkert korábbi fenntartójától a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésébe került. A kisállatkert az év során teljes körűen fel lett újítva, október 16-án pedig hivatalosan is átadtuk az ilyen módon újjávarázsolt bemutatóhelyet. A 6091 négyzetméteren (0,61 hektár) elhelyezkedő Margitszigeti Kisállatkert fenntartásáról azóta is a Fővárosi Állat- és Növénykert gondoskodik, ám mivel ez a terület a Margitszigeten van, az Állatkert városligeti területének szűkösségére ez sem jelentett gyógyírt.

Prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója a Vidámpark területének átvétele után, 2014 február 19-én tartott sajtótájékoztatón. Az átvett területeket bejárva a megörökölt állapotokat is megmutattuk a médiumok képviselőinekAz Állatkert területének számottevő gyarapodása csak akkor következett be, amikor a Fővárosi Közgyűlés a szomszédos Vidámpark megszüntetéséről, és területének az Állatkert kezelésébe történő átadásáról határozott. A Vidámpark bezárására persze a legkevésbé sem azért került sor, mert az Állatkertnek területre volt szüksége. Hiszen a területre az Állatkertnek már akkor is szüksége lett volna, amikor a Vidámparkot 1950-ben létrehozták, részben olyan területen egyébként, amely korábban az Állatkerthez tartozott. A Vidámpark megszüntetése, illetve területének az Állatkert bővítésére való felhasználása csak azt követően vetődött fel komolyan, hogy a Vidámpark pénzügyi szempontból egyre inkább fenntarthatatlan helyzetbe került (a Vidámpark történetéről és bezárásának körülményeiről itt olvashat részleteket).

A Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-án döntött az egykori Vidámpark megszüntetéséről, s ugyanezen az ülésen arról is határozott, hogy a terület feletti rendelkezési jogot az Állatkert vegye át. A 2465/2012. (11.28.) számú határozatot a közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el. A határozat tartalmának megfelelően a Vidámpark a 2013-as évben még működött, de területének egy kis részét már ekkor az Állatkert vette kezelésbe. A 2013-as szezon lezárultával megkezdődött a Vidámpark felszámolása. A területet az Állatkert hivatalosan még az év vége előtt, ám ténylegesen, a napi üzemeltetés és fenntartás szintjén 2014 februárjában vette át. A volt Vidámpark területével az Állatkert 65.335 négyzetméternyi (azaz 6,53 hektár) területtel gyarapodott.

A Vidámpark egykori területének átvétele mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert 2014 és 2016 között néhány további, kisebb területrésszel gazdagodott: az egykori Varannó utcával, az ISZKI Országos Toxikológiai Intézetének korábbi telkével, illetve némi vasúti területtel is.

A Varannó utcát eredeti formájában a két világháború között hozták létre. Nevét a ma Szlovákiában található, felvidéki település, Varannó után kapta, főképp irredenta okok miatt, ami jellemző motívum volt a környékbeli utcák ebben az időben történő névadásában (ez történt például a Kassai tér, a Nezsider park, az Ungvár utca, a Lőcsei út és az Uzsoki utca esetében is). Az utcát annak idején azért hozták létre, hogy az akkor még a vasútig kifutó Hermina út végét a forgalmi szempontból egyre jelentősebbé váló Hungária körúttal összekössék.

Amikor az egykori vurstli és az Angolpark területét egyesítve 1950-ben létrehozták a Vidámparkot, a Hermina út vasút felőli vége is megszűnt, hiszen az út ezen szakaszát is bekebelezte a Vidámpark. Mivel a Vidámpark telke így elzárta volna az átjárást az Állatkerti körút és a vasút között (amely felett épp a Hermina út tengelyében egy gyalogos felüljáró vezetett át a Vágány és a Mohács utcák felé), a Varannó utca meghosszabbításaként létrehoztak egy keskeny, csak gyalogosan járható sikátort az Állatkert és a Vidámpark telke között. A Varannó utca így a gépjárműforgalom számára zsákutcává vált (hiszen már csak a Hungária körút felől lehetett behajtani), a gyalogosforgalom számára viszont továbbra is teljes értékű átjárást biztosított.

Ilyen állapotban volt a Varannó utca sikátoros része, amikor az Állatkert használatba vételre megkapta a területétA már ekkor sem túl nagy jelentőségű utca, illetve sikátor forgalma a későbbiekben tovább csökkent. A közúti felüljáró (amely a Hungária körút forgalmát a vasút felett vezeti át) két lépésben történő kiépítése, majd később a rossz állapotú gyalogos felüljáró elbontása után már alig-alig akadt gyalogos, aki a Varannó utcán keresztül jött volna át, annál is inkább, mert a sikátorszakasz burkolata elég rossz állapotba került, és a közbiztonság sem volt a legjobb arrafelé. Gépjárművel pedig szinte csak az fordult be a Varannó utcába, akinek a Toxikológiai Intézetben, az egykor itt működő kicsiny tojásporüzemben volt valami dolga, esetleg szállított valamit a Vidámparkba, amelynek egyik szolgálati bejárata ugyancsak innen nyílt.

Amikor az Állatkert átvette a Vidámpark területét, a két területrész technikai szempontból történő egyesítését megnehezítette, hogy nem volt elegendő csupán egy elválasztó kerítést lebontani, hiszen a két terület valójában nem volt szomszédos: épp a kettő között futott a Varannó utca említett sikátor szakasza. Szerencsére nem kellett hidakkal vagy alagutakkal összeköttetést teremteni a sikátor két oldalán lévő telkek között, hanem magát a sikátort is le lehetett zárni, meg lehetett szüntetni. A forgalom ugyanis annyira lecsökkent, hogy közlekedési szempontból nem volt indokolt a megtartása. Első lépésben tehát ezt a területet is átadták az Állatkert számára. Miután pedig a Toxikológiai Intézet, illetve a tojásporgyár is elköltözött, az utca többi, gépjárművel bejárható szakaszát is használatba vehettük. Az egykori Varannó utca szóban forgó területeinek átvétele összességében 4338 négyzetméternyi (0,43 hektár) területgyarapodással járt. Ezenfelül a Hungária körúti felüljáró szegélyét, és a felüljáró alatti területet is használatba vehettük, ezek összesen 5136 négyzetmétert (0,51 hektár) tesznek ki.

További területgyarapodást jelentett, hogy az egykori Vidámpark mögötti szakaszon használat céljából a MÁV is átengedett 1926 négyzetméternyi (0,19 hektár) vasúti területet, amelyet a vasút maga nem használt.

Az Állatkert kapta meg az ISZKI Országos Toxikológiai Intézet korábbi telkét is, a rajta álló épülettel együtt. Ezt az épületet még a háború előtt rendőrségi kaszárnyának építették. Emeletes részében a rendőröket, a földszintes szárnyépületben pedig a rendőrségi lovakat helyezték el. A létesítés oka alighanem a Városliget közbiztonságának javítása lehetett, de biztosan szempont volt a vurstli közrendjének fenntartása is, amely a régi világban sztrájktanyaként is általánosan ismeretesnek számított. Az épületben 1991 óta az ISZKI Országos Toxikológiai Intézete működött, ez az intézet azonban 2016-ban átköltözött a vasúton túlra, a Vágány utcában található épületbe. Az így üressé vált épületet a hozzá tartozó 2160 négyzetméteres (0,22 hektár) telekkel az Állatkert vehette át.

A fentieket összegezve elmondható, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert klasszikus, 10,76 hektáros területe az elmúlt években – a karantén 3805 négyzetméteres telkét, illetve a Margitszigeti Kisállatkert 6091 négyzetméterét nem számítva – több lépésben összesen 78.895 négyzetméterrel, azaz 7,9 hektárral növekedett. Ez a 7,9 hektárnyi új terület, valamint a mindig is az Állatkerthez tartozó korábbi gazdasági udvar alkotja együttesen intézményünk fejlesztési területét. Itt készül a jövő!

Arról, hogy a szóban forgó területen pontosan milyen fejlesztéseket hajtunk végre, és miért pont azokat, honlapunk ugyanezen fejezetének további oldalain részletesen is beszámolunk.