Az Állatkert számokban 2015. október 20.
Ma, október 20-án van a statisztikai világnap. Az első ilyen napot 2010. október 20-án tartották az ENSZ Statisztikai Bizottságának kezdeményezésére, majd később arról is döntés született, hogy a világnapot ötévente újra és újra megtartják. A 2015-ös évben esetékes statisztikai világnapon az ENSZ főtitkára is üzenettel fordult a világ közvéleményéhez. A Fővárosi Állat- és Növénykertben pedig összeszedtünk néhány érdekes és árulkodó számot az intézményről és az itt lakó állatokról.
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyílt meg, vagyis éppen 149 éve, 10 hete és 2 napja várja a nagyközönséget. Az azóta érkezett látogatók számát csak becsülni lehet, mert az első bő száz év látogatottsági adatai hiányosak. Az azonban bizonyosnak mondható, hogy a látogatók száma másfél évszázad alatt meghaladta a százmilliót. Pontos számot csak az 1969. január 1. utáni időszakra lehet mondani: az azóta eltelt csaknem 47 évben a látogatók száma egészen pontosan 59.972.147 fő volt. A tavalyi, 2014-es évben összesen 1.076.959 látogató kereste fel az intézményt.
Az Állatkertben jelenleg 124 faj 1090 egyede képviseli az emlősöket, 137 faj 1293 egyede a madarakat, 105 faj 695 egyede a hüllőket, 25 faj 328 egyede a kétéltűeket, 221 faj 4151 egyede a különféle halakat, 244 faj 668 egyede és 142 tenyészete pedig a gerincteleneket. Ez együttesen 856 faj 8225 egyedét és 142 tenyészetet jelent. A Margitszigeti Kisállatkertben 24 faj 145 egyede él, s mivel ezek közül 5 faj a városligeti bemutatóhelyen nem található meg, így összesen 861 faj 8370 egyede és 142 tenyészete alkotja az intézmény teljes állatállományát.
A bemutatott 861 állatfaj közül a legrégebb óta folyamatosan bemutatott faj a nílusi víziló: 1893 óta, azaz 122 éve folyamatosan látható ez az állatfaj az Állatkertben. A legújabban bemutatott faj a szecsuáni takin (augusztus 20-án érkezett, szeptember eleje óta látható). A kert lakói közül a mhorr gazellák számítanak a legritkábbnak, hiszen ezek az állatok a vadonban már teljesen kipusztultak. Az egyes állategyedek közül a legsúlyosabb Assam, az elefántbika (kb. 4500 kg), a legidősebb Samu, a csukaorrú aligátor (kb. 70 éves), s egyúttal Samu az intézmény legrégebbi lakója is (1952-ben érkezett).
A természetvédelmi mentőmunka keretében 114 Magyarországon honos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajból összesen 1617 emberi segítségre szoruló (legyengült, elárvult, telelésben megzavart, sérült, törött szárnyú, áramütéses, mérgezett stb.) állat került be az Állatkert mentőközpontjába. Közülük 93 faj 838 egyede a madarakat, 18 faj 654 egyede az emlősöket, 10 faj 125 egyede pedig a hüllőket képviselte.
Az Állatkert klasszikus területe 10,8 hektár, a Holnemvolt Parké 6,5 hektár, ehhez járul még néhány ezer négyzetméter elsősorban a karanténállomás és természetvédelmi mentőhely miatt. Így az Állatkert összes területe mintegy 18 hektár. További 6090 négyzetméter a Margitszigeti Kisállatkert alapterülete. Az Állatkertben 29 állatház és még egyszer ennyi egyéb épület és építmény áll. A sétányok mentén (teljes hosszuk több mint négy kilométer) 337 pad és 97 kerti szék kínál pihenőhelyet, a vendéglátóhelyeken összesen 550 fő tud egy időben asztalhoz ülni. A kertben 6 büfé, 2 kürtőskalácsos, 1 lángossütő, 1 kávézó, 1 cukrászda és 1 önkiszolgáló étterem áll a közönség rendelkezésére. A kert területén nyolc helyen van illemhely, ezek egyidejűleg 127 főt képesek fogadni. A sétányok mentén 83 hulladékgyűjtő edény került elhelyezésre.
A kert működtetését 186 főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott végzi negyvennél is több különféle munkakörben (pl. állatgondozó, állatorvos, kertész, zoopedagógus, jegypénztáros, kapus, karbantartó, takarmány-előkészítő, munkaügyi előadó, analitikus könyvelő, belső ellenőr stb.). Mivel a munkatársak jelentős része olyan munkakörben dolgozik, amelynek betöltését a jogszabályok szakirányú végzettséghez kötik, az intézmény dolgozói gárdája magasan képzett szakemberekből áll. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak száma 66 fő, ez a teljes dolgozói létszám 35 %-a. Állatkerti dolgozók havi bruttó közalkalmazotti átlagkeresete 166.765 forint, az összes dolgozó közül 165 fő (89 %) azoknak a száma, akiknek a havi bruttó keresete nem éri el a KSH szerinti országos átlagkeresetet (amely bruttó 237.736 Ft volt a tavalyi év végén).
Takarmányozásra, vagyis az állatok etetésére 224,5 millió forintot költöttünk tavaly, ami 615 ezer forintra rúgó napi átlagos takarmányköltséget jelent. A sokféle állat takarmányigényének kielégítésére 350 különböző takarmányféleséget használtunk fel. Ezek közül több a konyhából is ismerős lehet: almából 74.057 kg, körtéből 11.430 kg, friss cseresznyéből 3.250 kg, friss szilvából 2.270 kg, friss őszibarackból 2.380 kg, szőlőből 2.980 kg, mazsolából 540 kg, sárgadinnyéből 1.976 kg, narancsból 9.422 kg, mandarinból 3.284 kg, citromból 390 kg, banánból 17.110 kg, kiwiből 40.000 darab, ananászból 2.180 db, rostos gyümölcsléből 1 826 liter, kakaóporból 21 kg, földimogyoróból 1.345 kg, dióból 520 kg, sárgarépából 81.665 kg, céklából 13.645 kg, burgonyából 10.026 kg, vöröshagymából 1.588 kg, fokhagymából 220 kg, paradicsomból 5.625 kg, csemege paprikából 4.920 kg, kelkáposztából 3.674 kg, fejes káposztából 3.181 kg, fejes salátából 44.900 fej, uborkából 8.200 kg, brokkoliból 912 kg, csöves kukoricából 23.000 darab, rizsből 4.430 kg, zabpehelyből 3.290 kg, kenyérből 1.930 kg, háztartási kekszből 1.223 kg, rozskenyérből 730 kg, mézből 985 kg, tojásból 108.282 darab, sajtból 1.104 kg, túróból 4.846 kg, natúr joghurtból 7.200 darab, gyümölcsös joghurtból 795 darab, nyers húsból 32.447 kg, mirelit nyers húsból 10.122 kg, kárászból 42.740 kg, heringből 13.250 kg, kagylóból 472 kg, tintahalból 1 840 kg, polipból 120 kg fogyott 2014. december 31-ig. Természetesen Állatkertünk lakói olyan takarmányféleségeket is fogyasztanak, amelyekkel az átlagember leginkább csak a kisállat-kereskedésekben találkozhat: sáskából 23.000 darab, „lisztkukacból” (lisztbogár lárvájából) 4.026 liter, gyászbogár lárvából 302 kg, „csontkukacból” (légylárva) 33 liter, földigilisztából 30 kg, csővájó féregből 70 liter, vörös planktonból 75 kg, tüskés bolharákból 1.040 kg, „sóféregből” (Artemia sp.) 200 kg, „sóféreg” petéből 4 kg, apró rákból (Mysis sp.) 185 kg, evezőlábú rákból (Cyclops sp.) 180 kg volt a fogyasztás a 2014. évben.