Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Hatalmas siker a ZOODisputa ZOOPedagógia szekciójában 2022. december 12.

A ZOODisputa és ZOOPedagógiai konferencia oktatással foglalkozó szekciójának résztvevői a FÁNK Ismeretterjesztési és Oktatási Osztályának segítségével bepillanthattak az állatvédelemmel, állatmentéssel kapcsolatos oktatási foglalkozásokba.

A szakképzett zoopedagógus csapat jóvoltából tanulmányozhatták a felelős állattartás témáját feldolgozó taneszközöket, kézbe vehettek úgynevezett kontakt, vagy kezes állatokat. Megismerkedhettek a foglalkozásokhoz ajánlott, a témákat kreatív kézműves tevékenységekkel elmélyítő Zöldműhely alkotásaival is. Napjaink korszerű állatkertjei nemcsak szórakoztató látványosságok, hanem az élővilág megismerésének és védelmének kiemelkedően fontos műhelyei, és egyben a környezeti nevelés jelentős intézményei is, mint azt ismertették a szakmai vezetés során.

Az oktatási helyszíneink bejárásán szó esett az Állatkert évi több, mint 10 000 gyermeknek élményt adó oktatási tevékenységéről „Küldetésünk az élő természet titkainak bemutatása, az élővilág változatosságát veszélyeztető tényezők, folyamatok megismertetése és a személyes felelősségvállalásra való motiválás. Mottónk: lásd, érezd és védd!" hangoztatták. Elmondták, hogy a szervezett csoportfoglalkozások mellett az állatkert főszezonjának tekinthető március 15-november 1-ig terjedő időszakában mindennapos programként állatbemutatóval és a TapiZOO állomásokkal várják a látogatókat, ahol szemléltető eszközök (csontok, bőrök, preparátumok stb.) bemutatásával lehet a kontinensek élővilágával megismerkedni.

Az iskolai, óvodai munkát segítő, pedagógiai programokhoz igazított foglalkozáskínálatukról és a pedagógusképzést támogató módszertani tréningjeinkről elmondták, hogy ismeretterjesztési és oktatási kínálatunk a Nemzeti Alaptantervhez, valamint az Óvodai Nevelési Alapprogramhoz igazodik, az állatkerti látogatás teljes mértékben beépíthető az intézmények oktatási, nevelési tervébe. A Fővárosi Állat- és Növénykert olyan speciális tanulási környezet, ahol az élő állatokkal való találkozás megtapasztalása eredményesebbé teszi a befogadást, az inspiráló élmény segíti az ismeretek feldolgozását, azok rögzülését. Ebben a környezetben a gyermekek rendkívül motiváltak, egyszerre több érzékszervükön keresztül saját, élményalapú ismereteket, tapasztalatokat gyűjtenek, amelyeket könnyen lehet integrálni a pedagógiai fejlesztőmunkába.

A ZOODisputa második napján az egyes állatkertek előadásain keresztül kapott a hallgatóság még átfogóbb képet a magyarországi zoopedagógiai munka színes és gazdag tevékenységéről.

Kispéter Andrea, a Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület elnöke „Fenntarthatóságra és állatvédelmi tudatosságra nevelés az élménypedagógia és a zoopedagógia módszereivel" című előadásában az Alfa és Z-generációs gyermekek szocializációjából eredő különbségek megértésére bíztatta a szakértőket. A virtuális valóság és a hétköznapi élet, valamint a játék keveredésére, a modern társadalmakban megjelenik, így ez kiemelt szerepet kell kapjon az oktatási, nevelési kérdések kapcsán is. Fontosnak tartotta, hogy mind a gyermekek mind a pedagógusok megismerkedjenek a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot fenyegető problémákkal.

A csoportfeladatok, és kooperatív feladatok felépítésének módjában a társas támogatás képességének, a tolerancia, a másság elfogadásának és megerősítésének fejlesztését célzó módszereket mutatott be. Hangsúlyozta, hogy azok a kompetenciák, amelyek szükségesek a gyermekeknek, azok mind-mind-mind megvannak a csoportban fejleszthető kompetenciák között. Az ismeretek, kompetenciák és attitűdök fejlesztéséhez szükséges új és hatékony módszerekkel képesek lesznek a tanultak alkalmazására elméletben és gyakorlatban. Az állatkert és az élménypedagógia nagyon egyszerűen kapcsolódik egymáshoz, mert maga az állatkert, a vadaspark, a nemzeti park, a természet az maga az élmény.

A hagyományos ismeretterjesztésen kívül a nevelés és a kompetenciafejlesztés kerülhet a középpontba. Sajnos sok gyermek nem jut el még a késői kamaszkorban sem állatkertekbe, vadasparkokba, így az ismeretlentől való félelemmel (például egy-egy egzotikus állat látványa), mint érzelmi aktiváló tényező nem kap szerepet az oktatásban. Azok az információk pedig, amikkel a határ közeli helyzetekben találkozunk, olyan mélyen bevésődnek, hogy évtizedek múlva is minden pillanatra emlékszünk rájuk mondta a szakértő. Konkrét példaként említette a Szegedi Vadaspark gólyanapjait, ahol izgalmas állomásokon, mehettek keresztül az elsősök ismeretlen csapatként, majd végül közösséggé váltak a program végére. A résztvevők húsz év távlatából is emlékeznek arra, hogy egy-egy állomáson ki mit mondott, hogyan cselekedett. Az osztályfőnökök is mindig beszámoltak róla, hogy sokkal közvetlenebbé válik a kapcsolat, hiszen az érintés ereje, az összetartozás élménye megjelenik a csoportban. Az élménypedagógiának sokféle irányzata van. Nagyon fontos azonban, hogy az élménypedagógiát az önmagáért való élménytől a reflexió különbözteti meg. Ez nem egy kalandpark, nem egy öncélú riogatás, hanem az a cél, hogy kimozdítsuk az egyént a komfortzónájából, mert a pánik zóna aktivizálja azokat az erőforrásainkat, amelyekhez egyébként nem nagyon férnénk hozzá a bevésődés és tanulás elmélyül ezekben a helyzetekben.

Fontos szerepet kap az élménypedagógia a zoopedagógiában, mert az attitűdöket hozzáférhetővé teszi. Az életkor előrehaladtával attitűdjeink egyre nehezebben változtathatók, viszont ebben a képlékeny állapotban képesek vagyunk változtatni hozzáállásunkon. Az élménypedagógia használatával kapcsolatban kiemelte, bízik abban, hogy a jelenlévők minél többen fognak élménypedagógiás feladatokat, játékokat használni, de nagy körültekintéssel, különös tekintettel az egyén sebezhetőségére. Ilyenkor az adott személy olyan érzelmi gátakat is áttör, amihez egyébként nem fér hozzá. Ezért nagyon fontosnak tartotta kiemelni, hogy szakember is csak úgy készítsen élménypedagógiai feladatot, ha személyesen már átélte az adott kihívást. Az embernek a normális hétköznapin túli, ha például egy idegen ismeretlen helyre be kell nyúlnia s nem tudja, hogy mi van a letakart dobozban. A foglalkozás vezetőnek ismernie kell ezt az érzést - bár ő tudja, hogy az ismeretlen helyen csak egy madártoll lapul – fontos, hogy pszichológiai és fizikai biztonságérzetet adjon a résztvevőnek. Magas kötéltechnikás feladatoknál (vállmagasság fölé emelik a résztvevőt) a fizikai biztonság az első, ezek drága eszköz és szakembert, trénert igénylő feladatok. Mára az alacsony eszközigényű élménypedagógia is fejlett, az kellékcsomag ezeknél a játékoknál egy kisebb táskát tesz ki és bárhol beszerezhetők elemei.

A játéktípusokról szólva említette a bizalom játékokat azokat a feladatokat, ahol mindenki más szerepet

játszik, mint ami egyébként rá jellemző, tehát aki beszédes, az nem beszélhet, 

hanem például végrehajtó szerepbe kerül, a szimulált mentőjátékokat, kooperatív játékokat például át kell jutni egyik helyről a másikra. Ez a feladattípus kiegyenlíti a résztvevők közötti különbségeket. A kerekesszékes lány az üvegcsontú kisfiú ugyanúgy részt vehetett a játékban, része lehetett a csapatnak ennek során.

Végezetül elmondta, hogy a Zöld járőr továbbképzést, ami pedagógusoknak akkreditált képzés a Szegedi Vadasparkkal fejlesztették. Rendelkeznek egy állatvédelmi szabadulószobáva

l, illetve élménypedagógiai eszközcsomaggal, amelynek eleme a Zöld járőr társasjáték és kifestő. A társasjátékkal kapcsolatos kutatásban hatodikos diákokat vizsgáltak fennta

rthatóságra nevelés, ZOO- és élmény pedagógia tekintetében. A városi iskolában a tanulók attitűdje az állatok kapcsán, az volt, hogy inkább társként gondolnak rájuk, míg a vidéki gyermekek inkább haszonállatként. Fenntarthatóság és környezetvédelem tekintetében nézőpontjuk jelentősen fejlődött már 35 perc játék után.

A következő előadásban Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatpark osztályvezető–szóvivője EAZA (European Association of Zoos and Aquaria) Bear TAG-ben (Taxon Advisory Group) végzett munkájukat mutatta be. Happy Bears' Day 2021. májusi kampányukról szólva elmondta, hogy globális kampánnyá vált a pandémia ellenére és 80 állatkert kapcsolódott hozzájuk uniós szinten.

Petró Zsuzsa az IUCN Human kollégáinak bevonásával készített ember és Medve Konfliktusok oktatóanyaga nemzetközi sikert aratott különösen azokon a helyeken, ahol a medvék elterjedése miatt az országban élőknek ez a mindennapi konfliktusok elkerülését szolgálhatja.

Nemes Viktória: „A jövőjük záloga..." című előadásban a Mecseki Természettudományos Élményközpont pedagógiai tapasztalatait mutatta be az állatvédelem szemszögéből. Az EFOP 3.3.6 pályázat jóvoltából 2019. január 7-től indult ismeretanyag innovatív, élményszerű átadása és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés fokozása célú projektbe 12 000 diákot vontak be. A gyermekek, osztályok ingyenesen – 31 féle foglalkozástípusban -, témanapokon, szakkörökön, vetélkedőkön vehettek részt (különösen a hátrányos helyzetű, szegregálódott településekre helyezték a hangsúlyt).

Varga Tamás a Pécsi Állatkert Gyűjtemény- és nevelési vezetője az európai uniós pályázatokról, mint a környezeti szemléletformálás eszközeiről szólva fontos forrásteremtési eszköznek nevezte az oktatásban ezt a lehetőséget. Sikeres projektjüket bemutatva a hallgatóság megismerhette a pályázatfigyelési szakasztól egészen az elszámolásig, ellenőrzésig tartó lépéseket.
A szekciót Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark tréningprogramjait bemutató előadása és Botka Bence: kis lépés egy pingvinnek, nagy lépés nekem című előadása zárta hatalmas közönségsikerrel.