Aktuális programok
Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban
A projekt megvalósításának időtartama: 2025.12.01. – 2033.03.01. (87 hónap)
Projekt költségvetése: 9 791 425 € (ebből HNPI: 1 343 111 €)
Európai uniós támogatás: 7 343 568 € (ebből HNPI: 1 007 333 €)
Az ürge világállomány egyik géncentrumaként tekinthető Pannon régió ürgeállománya minden korábbi természetvédelmi erőfeszítés ellenére, regionális szinten drasztikusan csökken, a meglévő kolóniák felmorzsolódnak, korábban egybefüggő élőhelyhálózatok a természetes összeköttetések megszűnése miatt egyre inkább szétszabdalódnak, szigetszerű elrendeződésűvé válnak.
A projekt fő célja a Pannon régió ürgeállományában azonosított három elkülöníthető genetikai vonal fennmaradásának biztosítása a lokális erőfeszítések összehangolásával kialakított „természetvédelmi biztonsági háló” „kifeszítése” segítségével, amely a régió életképes állományának fenntartásán keresztül az ürge világállományának is legfontosabb záloga.
A programban a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei az ürgék szaporításában és állategészségügyi felügyeletében vesznek részt, míg a szemléletformáló és kommunikációs feladatokat az Alapítvány a Budapesti Állatkertért koordinálja. Célunk, hogy szakmai munkánkkal és ismeretterjesztő tevékenységünkkel hozzájáruljunk a faj hosszú távú megőrzéséhez és társadalmi elfogadottságának erősítéséhez.
A konzorciumi partnerek által a projektben az alábbi fő tevékenységi körök tervezettek:
- Az ürgeállományokra vonatkozó „természetvédelmi biztonsági védőháló” rendszerének kidolgozása, az ezt magalapozó, kolóniákra vonatkozó „törzslapok” kialakítása és kitöltése, a fennmaradást biztosító összehangoló stratégia felállítása és a megvalósítási folyamat megkezdése.
- A RAPTORSPREY LIFE genetikai és szaporítástechnológiai vizsgálatainak eredményei alapján további két magyarországi (Duna-Tisza közi, tiszántúli) ex situ ürgeszaporító központ felállítása, fejlesztése és a szaporított ürgék megfelelő helyre történő telepítése.
- In situ, de kontrollált (félvad), kedvezőtlen külső hatásoktól védett ürgeállományok (kolóniák) létrehozása („Citellus-kertek”), fejlesztése és a korlátozott területméret, elszigeteltség miatt terjedésre képtelen szaporulat rendszeres áttelepítése az alkalmas élőhelyekre.
- A még meglévő metapopulációs struktúrák azonosítása, az ott szerzett tapasztalatok, mint jó gyakorlatok átvitele más alkalmas területekre az ökológiai összeköttetések megteremtéséhez, illetve a kezelések, élőhelyfenntartási beavatkozások tervezéséhez, kivitelezéséhez.
- Élőhelyrekonstrukciós beavatkozásokkal (cserjeirtás, legelési infrastruktúra megteremtése, csordakutak felújítása, ragadozók kontrollált gyérítése stb.) élőhelyteremtés az ürge élőhelyein történő megőrzése érdekében, állományai számának növelésével, illetve lehetőség szerint ökológiai folyosókkal történő összekötése. Az élőlényközösség más kiemelt értéket jelentő tagjaira (edényes növények, gerinctelen fajok, kétéltű- és hüllőfajok, ragadozó és földön fészkelő madárfajok stb.) gyakorolt kedvező hatások erősítése és az esetleges negatív hatások kiküszöbölése, priorizálási alapelvek megfogalmazása.
- A kolóniák egészségi állapotának átfogó értékelése, többszempontú, általánosítható és ismételhető módszerekkel. Az értékelés magába foglalja az ürgéket, illetve kolóniákat veszélyeztető tényezőknek a feltárását, lokalizálását, veszélytérképek készítését, a legkedvezőbb kezeléshez szükséges módszerek kidolgozását, valamint a veszélyek elhárítását, illetve a negatív hatások csökkentését és nyomon követését, és az előbbiek demonstrációs projektekben történő bemutatását.
- Kommunikációs és szemléletformáló kampányok az ürge helyi, regionális és nemzetközi társadalmi elfogadottságának növelésére, pl. filmek, oktató-játékok, könyv és kisebb kiadványok, egyéb demonstrációs anyagok, tudományos, ismeretterjesztő és érzékenyítő rendezvények stb. készítésével, terjesztésével, szervezésével.
- Az ismeretterjesztésbe, népszerűsítésbe partnerként bevonható turisztikai szervezetek közreműködésével az ürge „turisztikai marketingjének, attrakciójának” kidolgozása és néhány kiválasztott állományának in situ bemutatása zavarásra nem érzékeny élőhelyeken, szabályozott keretek között.
- A beavatkozások tudásközpontú megalapozása és utólagos nyomon követése, illetve ezek módszertanának fejlesztése, dokumentálása. Az állategészségügyi vonatkozású tevékenységek során különös figyelemmel az állatról emberre terjedő patogénekre is, illetve a megelőzés lehetőségeire.
Kedvezményezettek
Fő kedvezményezett:
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (HU)
Partner szervezetek:
Alapítvány a Budapesti Állatkertért (HU)
Budakeszi Vadaspark (HU)
Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület (HU)
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Debreceni Egyetem (társult kedvezményezett) (HU)
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (CER) (HU)
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (társult kedvezményezett) (HU)
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
MILVUS természetvédelmi egyesület (RO)
Rákosivipera-védelmi program
Büszkék vagyunk rá, hogy Európa egyik legsikeresebb, LIFE támogatású természetvédelmi programja egyikének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált Rákosi vipera LIFE programnak a partnerei és részesei vagyunk.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), ez a kistermetű, 50-60 cm-nél nem nagyobbra növő kígyó Magyarországon 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. A faj szerepel a Natura 2000 listáján, és ennek köszönhetően az összes előfordulási helye bekerült a Natura 2000 Hálózatba. Ezeken a területeken a területkezelést alá kell rendelni a rákosi vipera élőhelyi igényeinek.
Mindössze két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn hazai populációi, az összes többi előfordulási helyén kipusztult, és a megmaradt élőhelyeken is megritkult. A rohamos állománycsökkenés elsődleges oka az élőhelyek elvesztése, de ritkította a viperákat a kereskedelmi célú gyűjtésük és szándékos pusztításuk is. Pedig ennek az aprócska kígyónak nincs erős mérge, szöcskék, sáskák, madárfiókák, rágcsálóivadékok megbénítására szolgál, emberre nézve halálos marást még nem jegyeztek fel.
A LIFE program keretében a viperák élőhelyéül is szolgáló gyepek helyreállítására több helyszínen is sor került. A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Kunpeszéren 2004-ben Rákosivipera-védelmi Központot hoztak létre, melynek elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. Az itt született egyedekből kerülnek ki végül a minden évben kibocsátásra kerülő állatok is.
A program során eltelt több mint 20 évben összesen 592 rákosi vipera kerülhetett vissza természetes élőhelyére és foglalhatta el helyét az ott található életközösségben.
A hazai állomány az élőhelyvédelemnek, élőhelyrekonstrukciónak és a visszatelepítéseknek köszönhetően 1000-2000 példány közé valószínűsíthető.
A jelenleg is futó LIFE HUNVIPHAB program keretében a Védelmi Központ állatorvosi felügyeletét az állatorvosaink biztosítják, valamint takarmányozási célra tücsköt és egeret tenyésztünk a viperaállomány számára. Az elmúlt két évtized során, 100 feletti egyed testüregébe helyeztek be az állatorvosaink rádiótelemetriás adókat sebészeti módszerrel, amivel jelentősen növeltük a tudásunkat e faj területhasználatáról és élétmódjáról. Két szakemberünk tagja a Rákosivipera-védelmi Tanácsnak is.
2001-ben konferenciát rendeztünk a fajvédelmi program kidolgozására, a szükséges védelmi kérdések tisztázására, neves nemzetközi és hazai szakemberek részvételével, illetve elismert hazai herpetológusok közreműködésével kiadtunk egy, a rákosi vipera helyzetével foglalkozó szakkönyvet is.
2009. október 5-én helyszínt adtunk az első ízben megrendezett Rákosi Vipera Napnak, melyet később továbbiak követtek.
2024-ben több fontos szakmai rendezvényre invitáltuk a viperával foglalkozó kutatókat és állatorvosokat, megmozgatva mind a hazai, mind a nemzetközi szakembergárdát, a LIFE-projekt részeként. Itt a hazai szakemberek mellett többek között az USA-ból, Olaszországból, Németországból, Franciaországból és Romániából érkezett kollégák előadásait hallgathatták meg a résztvevők.
Az Állatkertbe látogatók a Mérgesházban tekinthetik meg a rákosi viperát.
További információ: www.rakosivipera.hu
GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt, a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával
A 2019-ben indult projekt célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése, amit többek között az alábbi tevékenységekkel kíván elérni.
A projektben együttműködő partnerként dolgozó Magyar Természettudományi Múzeum felkérte a Fővárosi Állat- és Növénykertet a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) szaporodásbiológiájának és tartási körülményeinek vizsgálatában való részvételre.
A munka 2021-ben kezdődött, és rögtön az első vadbefogásból származó egyik nőstény egér öt egészséges utódnak adott életet, majd sikeresen felnevelte őket, amire állatkerti körülmények között eddig még nem volt példa. Ennél a fajnál is tervezzük a rádiótelemetriás adók alkalmazását, hogy felderítsük az eddig még nem ismert élőhelyhasználatát ennek a fajnak. Eddig három adó került behelyezésre növendék házi egerek, mint modell faj, hasüregébe, amelynél megállapítható volt, hogy ez a technika alkalmazható lesz a jövőben a szöcskeegérnél is.
További információ: www.grasslandlifeip.hu
