Keresés
Close this search box.

MENÜ

Kezdőlap
/

Korábbi programok

A veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében LIFE+ program

Az Európai Unió LIFE+ program finanszírozásának keretében megvalósult projekt a globálisan veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és a kerecsensólyom (Falco cherrug) európai bázispopulációinak megerősítését tűzte ki céljául. Ezen két faj védelme az EU Madárvédelmi Irányelvének és a LIFE- Természet projektek szempontjából is prioritás fajnak számít. Az EU pénzügyi támogatásának köszönhetően ezen populációk stabilizálódtak és növekszenek, míg az európai- és világviszonylatban az állományok sajnos továbbra is csökkennek.

Ezzel szemben a madarak fő táplálékbázisát jelentő kisemlősök populációi (Spermophilus citellus – ürge, Cricetus cricetus – mezei hörcsög, és Lepus europaeus – mezei nyúl) folyamatosan csökkennek. A korábbi projekt tapasztalatai igazolták ezen fajok fontosságát az említett ragadozók étrendjében. A kisemlősök jelenleg is a ragadozók zsákmányának nagy részét jelentik, közülük is kiemelt fontosságú az ürge (S. citellus), amely átlagban a táplálék ¼ részét teszi ki.

Az Állatkert szakemberei végzik a magyarországi ürgeállomány egészségügyi állapotának felmérését (pl. bakteriológiai, parazitológiai és virológiai mintákat gyűjtöttek). Ezen túlmenően genetikai mintavételeket végeztek, hogy létrejöhessen egy olyan génbank, illetve egy mesterségesen tenyésztett ürgepopuláció, amely az alapja lehet a későbbiekben egy újratelepítési programnak, melynek révén egyes területeken visszapótolható a ragadozómadarak számára eleségül szolgáló kisemlős.

Ürgékkel a látogatóink a Vízparti Élet Háza melletti ürgekifutón találkozhatnak.

További információk: https://sakerlife.mme.hu/

HELICON LIFE+ (LIFE10NAT/HU/019) program a parlagi sasok védelméért

Magyarország egyik legnagyobb természeti értéke a fokozottan védett parlagi sas. Eszmei értéke egyedenként 1 millió forint!

Az eurázsiai elterjedésű faj európai állományának meghatározó része hazánk területén él: ez az utóbbi 30 évben a kiinduláshoz képest tízszeres lett, és az Európai Unió parlagi sasainak 2/3-a nálunk él, így ezekről a csodálatos madarakról való gondoskodás nemzetközi szinten is indokolt kötelességünk!

Fészkelőállománya jelenleg 285 – 300 párra tehető.

A parlagi sasokat számos tényező veszélyezteti: az erdő- és mezőgazdálkodás, a lelövés, az illegális kereskedelem, turizmus, tojásgyűjtés, mérgezés. Érzékelhető, hogy a sokféle nemkívánatos hatás ellen sokféle területen, mégis egységesen kell küzdeni.

Az állatok megmentése érdekében végzendő feladatcsoportok: jogi szabályozás, gyakorlati védelem, tesztelés és monitoring, tudatformálás, ismeretterjesztés.

Sajnálatos módon, hazánk nem büszkélkedhetett a sasok megóvása terén. Nemzetközi felháborodást is kiváltott, hogy Magyarországon kiemelkedően magas volt a bizonyíthatóan szándékos pusztítás következtében elhullott állatok száma. A környező országokban mindenütt küzdenek ezzel a problémával, de míg Ausztriában 40, Szlovákiában 22, Romániában csupán 2 egyed szerepelt, Magyarországon 2000 óta több mint 180 (!) madár esett áldozatul a szándékos pusztításnak! A program kifejezett eredménye volt, hogy a sasok elleni bűncselekmények számát minimálisra sikerült visszaszorítani!

A Budapesti Állatkert szakemberei komoly részt vállalnak a mentőprojektben, amely kifejezetten a parlagi sas (Aquila heliaca) védelmére szolgál. Aktívan részt vesznek ennek a programnak több elemében is, többek közt a még élve megtalált madarak sürgősségi kezelésében (a mérgezéses egyedek legyengült általános állapotban vannak, idegrendszeri tüneteket mutatnak, hánynak, nem tudnak enni stb.). Számos sast engedtünk vissza a természetbe sikeres kezelést követően műholdas telemetriás adóval, amelyből látni lehetett, hogy sok esetben túléltek a kezelt madarak.

A tevékenység részeként felállítottunk egy állatorvosi hálózatot, amelyben minden megyében van legalább egy szakértő személy, aki szükség esetén riasztható és bevethető.

Olyan esetekben, ahol sajnálatos módon már tetemként kerülnek be hozzánk az egyedek, szintén röntgenfelvétel készül annak érdekében, hogy a pusztulás oka kiderüljön, illetve ez a bizonyítási eljárást is megkönnyítse. A madarak boncolása és toxikológiai vizsgálata a NÉBIH Emlős- és Vadbetegségek Laboratóriumában történik.

A későbbi időszakban a parlagi sas védelmét szolgáló második LIFE projekt (PANNONEAGLE LIFE02/NAT/H/8627) keretében állatorvosaink terepi körülmények között mintákat vettek fiókákból a gyűrűzés idején, hogy megállapítható legyen, mely betegségek fenyegethetik ezeket a fantasztikus madarakat a természetben.

További információk:
http://www.mme.hu/parlagi-sas-aquila-heliaca
http://parlagisas.hu/

Helicon, Life, Natura 2000

ZOO4NAT – Szlovák és magyar állatkertek az állatvilág megőrzéséért a határ menti térségben

Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósult, ZOO4NAT nevű projekt célja a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Kassai Állatkert természetvédelmi, ezen belül az őshonos állatvilág segítségre szoruló egyedeivel kapcsolatos mentő tevékenységének, és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő munkának a fejlesztése volt. A projekt megvalósításának időszaka 2018. január 1-től 2019. október 31-ig tartott.
A közös program eredménye egyebek mellett az új bemutató Vadállatmentő Központunk Budapesten, a mentőmunkához kapcsolódó létesítmények és tanösvény Kassán, gyógyászati és diagnosztikai eszközök beszerzése, nemzetközi konferencia, workshopok, webináriumok, és más tapasztalatcserét szolgáló rendezvények az állatmentés témakörében.

További információk:
https://www.skhu.eu/funded-projects/slovakian-and-hungarian-zoos-for-the-conservation-of-native-fauna-along-the-border-regions

Fakókeselyű-védelmi program Horvátországban

A Fővárosi Állat – és Növénykert 2001-ben kapcsolódott be a fakókeselyű védelméért folytatott programokba. A horvát “Caput Insulae” Ökológiai Központtal együttműködve a horvátországi Cres-szigeten élő keselyűállomány megmentéséért dolgozunk.

A Balkán-félszigeten élő fakókeselyű állomány egyre fogyatkozik, sőt, emberi beavatkozás nélkül már kipusztult volna. A populáció magja, mintegy 70 pár a Cres-szigeten él, valamint még mintegy 60 pár a környező szigeteken. A legnagyobb veszélyt a táplálékhiány, az élőhelyek elvesztése és az emberi zavarás jelenti rájuk.

A horvátországi Cres-szigeten, Beliben 1993-ban keselyűvédelmi program keretében egy védelmi központot létesítettek (Eko-centar Caput Insulae). A szigeten élő fakókeselyűk állományának megmentése, a fészkelő párok számának növelése, élőhelyeik megőrzése a cél, valamint a madarak szokásainak és ökológiai szerepük megismertetése a helyi lakossággal és a turistákkal. Az 1980-as években mindössze 20 fészkelő pár élt a szigeten, mára ez 70 párra gyarapodott és mintegy 60 pár él a szomszédos szigeteken.

Ahhoz, hogy elegendő táplálékhoz jussanak, négy helyen állandóan etetni kell őket a szigeten. Az ehhez szükséges birkahúst az Eko-centar biztosítja a számukra.

A keselyűtelepet az építkezések és az idegenforgalom is veszélyeztetik. Fészküket ugyanis a tenger fölé nyúló sziklákra rakják, és gyakorta megesik, hogy a túl közel merészkedő, kíváncsi turisták miatt a röpképtelen fiókák a tengerbe vetik magukat. A keselyűvédők már több mint 100 fiókát mentettek ki a tengerből.

2001 óta minden évben egy-két alkalommal munkatársaink etető- és itatóhelyek, megfigyelőház, mentőközpont és röpdék építésénél segédkeznek Cres-en. Az Állatkert továbbá 2004 és 2006 között 20.000 EUR pénzadományt is nyújtott, az Állatkerti Alapítvány pedig 1 000 000 Ft értékben optikai felszereléseket (távcső, teleszkóp) adományozott a horvát partnernek.

2009-ben vásároltunk egy műholdas helymeghatározót, melyet egy kirepülés előtt álló fiatal madáron helyeztünk el. Mivel a horvát partnerünknek is sikerült beszerezni egyet, így két példányra került rá az adóvevő. Leticia és Castor tehát műholdas helymeghatározóval repült ki a sziget keselyűközpontjának röpdéjéből, amely segítségével figyelni lehet az útvonalukat, a repülési magasságot és sebességet, valamint szükség esetén a segítségükre lehet sietni.