Állatkertünkben nemcsak elefántot, hanem elefánthalat is lehet látni. A Közép- és Nyugat-Afrika édesvizeiben honos faj a szájnyílása alatti ormányszerű nyúlvány után kapta a nevét. Éjjel aktív, és elektromos szerve segítségével tájékozódik.
A magyar költészet napja alkalmából Csokonai vígeposzából, a Dorottyából idézzük fel azt a részt, amelyben Vénusz a természetből vett példákkal mutatja be a szerelem hatalmát, és amelyben a költészet az ismeretterjesztéssel kapcsolódott össze.
A borneói süketgyíkok igazi ínyencek: élvezettel habzsolják az eleségül kapott földigilisztákat. Mivel ez a veszélyeztetett hüllő inkább éjjel aktív, Állatkertünkben a Varázshegyben, a Sötétlabirintusban látható, fordított világítási program mellett.
A Margitszigeten járva érdemes felkeresni Margitszigeti Kisállatkertet! A népszerű bemutatóhely 2002 óta működik jelenlegi formájában, az idei SZJA 1 % felajánlásokat épp ezért az itteni állattartó helyek korszerűsítésére szeretnénk felhasználni.
Most érdemes felkeresni Állatkertünket azoknak, akik gyönyörködni szeretnének a japán díszcseresznyékben. Különösen látványos a Japánkertünk közepén álló teltvirágú “Kanzan” japáncseresznye.
A Dél-Amerika kifutóban lakó nagy maráknál is gyermekáldás volt a közelmúltban: már négy kölyök van és továbbiak születésére is számítunk. A takinborjak, a kecskegidák, kisbárányok, és Ada, a kisboci mellett őket is érdemes meglátogatni.
Igazi bociszemekkel csodálkozik rá a világra Ada, a húsvétkor világra jött magyartarka borjú. Ella, az ugyancsak nálunk született, kétéves tehén most először lett anya, de úgy viseli gondját Adának, mintha már sokéves tapasztalata lenne a dologban.
Az Állatkertünkben látható 105 madárfaj közül az emuk rakják a legnagyobb tojásokat. A jellegzetes, sötétzöld színű emutojások hossza és szélessége átlagosan 13×9 centi, súlya 600 gramm körüli, űrtartalma jó tízszerese egy tyúktojásnak.
Az állatsimogatóban lakó törpekecskéknél és kameruni juhoknál is gyermekáldás volt az elmúlt hetekben, így most több mint egy tucat kisállat cseperedik ebben a kifutóban, ahová természetesen látogatóink is bemehetnek.
És persze minden más állat is! Ezért fontos, hogy alaposan fontoljuk meg, mielőtt bármilyen állat tartásába belefognánk, mérlegelve, tudjuk-e élete végéig gondját viselni. Ha nem, inkább ne tartsunk állatot!
Megszülettek az idei bárányok a gyimesi rackáknál. Ez a juhfajta sokkal kevésbé ismert, mint a hortobágyi racka, és nem pödrött, hanem sarlós, csigás szarvat visel. Nemcsak napközben, hanem esténként a Tavaszi lampionvarázson is meg lehet nézni őket.
Birtokba vehették megnagyobbított kifutójukat az ázsiai vadkutyák. Ebből a veszélyeztetett fajból, amelyet Kipling tett világhírűvé, egy falkára való, csaknem kéttucat egyedünk van. Nagyobb részük már a mi Állatkertünkben jött a világra.
Állatkertünkben nemcsak elefántot, hanem elefánthalat is lehet látni. A Közép- és Nyugat-Afrika édesvizeiben honos faj a szájnyílása alatti ormányszerű nyúlvány után kapta a nevét. Éjjel aktív, és elektromos szerve segítségével tájékozódik.
A magyar költészet napja alkalmából Csokonai vígeposzából, a Dorottyából idézzük fel azt a részt, amelyben Vénusz a természetből vett példákkal mutatja be a szerelem hatalmát, és amelyben a költészet az ismeretterjesztéssel kapcsolódott össze.
A borneói süketgyíkok igazi ínyencek: élvezettel habzsolják az eleségül kapott földigilisztákat. Mivel ez a veszélyeztetett hüllő inkább éjjel aktív, Állatkertünkben a Varázshegyben, a Sötétlabirintusban látható, fordított világítási program mellett.
A Margitszigeten járva érdemes felkeresni Margitszigeti Kisállatkertet! A népszerű bemutatóhely 2002 óta működik jelenlegi formájában, az idei SZJA 1 % felajánlásokat épp ezért az itteni állattartó helyek korszerűsítésére szeretnénk felhasználni.
Most érdemes felkeresni Állatkertünket azoknak, akik gyönyörködni szeretnének a japán díszcseresznyékben. Különösen látványos a Japánkertünk közepén álló teltvirágú “Kanzan” japáncseresznye.
A Dél-Amerika kifutóban lakó nagy maráknál is gyermekáldás volt a közelmúltban: már négy kölyök van és továbbiak születésére is számítunk. A takinborjak, a kecskegidák, kisbárányok, és Ada, a kisboci mellett őket is érdemes meglátogatni.
Igazi bociszemekkel csodálkozik rá a világra Ada, a húsvétkor világra jött magyartarka borjú. Ella, az ugyancsak nálunk született, kétéves tehén most először lett anya, de úgy viseli gondját Adának, mintha már sokéves tapasztalata lenne a dologban.
Az Állatkertünkben látható 105 madárfaj közül az emuk rakják a legnagyobb tojásokat. A jellegzetes, sötétzöld színű emutojások hossza és szélessége átlagosan 13×9 centi, súlya 600 gramm körüli, űrtartalma jó tízszerese egy tyúktojásnak.
Az állatsimogatóban lakó törpekecskéknél és kameruni juhoknál is gyermekáldás volt az elmúlt hetekben, így most több mint egy tucat kisállat cseperedik ebben a kifutóban, ahová természetesen látogatóink is bemehetnek.
És persze minden más állat is! Ezért fontos, hogy alaposan fontoljuk meg, mielőtt bármilyen állat tartásába belefognánk, mérlegelve, tudjuk-e élete végéig gondját viselni. Ha nem, inkább ne tartsunk állatot!
Megszülettek az idei bárányok a gyimesi rackáknál. Ez a juhfajta sokkal kevésbé ismert, mint a hortobágyi racka, és nem pödrött, hanem sarlós, csigás szarvat visel. Nemcsak napközben, hanem esténként a Tavaszi lampionvarázson is meg lehet nézni őket.
Birtokba vehették megnagyobbított kifutójukat az ázsiai vadkutyák. Ebből a veszélyeztetett fajból, amelyet Kipling tett világhírűvé, egy falkára való, csaknem kéttucat egyedünk van. Nagyobb részük már a mi Állatkertünkben jött a világra.
