Már ekkorák a margitszigeti gólyafiókák 2023. június 20.

Állatkertünk szerteágazó természetvédelmi tevékenységének egyik fontos része a vadállatmentés, és ezen belül a madármentő munka. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok, madárfajok olyan egyedeit mentjük, akik valamilyen okból emberi segítségre szorulnak. Szép számmal akadnak köztük fehér gólyák is. A cél mindig a teljes rehabilitáció, vagyis, hogy a mentett állatok idővel ismét önállóan boldoguljanak, s ha ezt sikerül elérni, természetes élőhelyükön engedjük őket vissza a természetbe.

Előfordul azonban olyan eset is, amikor ez nem lehetséges. A gólyák között is akadnak olyanok, akiknek az életét ugyan meg tudjuk menteni, de a sérülésük jellege miatt röpképességük már nem állítható helyre annyira, hogy elengedjük őket. Az ilyen mentett gólyák vagy az állatkerti Szavannakifutóba, vagy pedig a Margitszigeti Kisállatkertünkbe szoktak kerülni, ahol arra törekszünk, hogy minél teljesebb életet élhessenek. Ez sokszor olyan jól sikerül, hogy a mentett gólyák párba állnak, fészket építenek, tojásokat raknak, amelyeket ki is költenek, és aztán sikerrel fel is nevelik a fiókákat.

Idén két fészekaljban összesen öt gólyafióka fejlődését követhetik nyomon azok, akik rendszeresen felkeresik az Állatkertünk kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet. A fiókák május első felében keltek ki, és – mivel a fészkek a szülők korlátozott röpképessége miatt csaknem a talajszinten, vagy annál alig magasabban vannak – a látogatók, köztük a gyerekek is mindvégig beláthattak a fészkek belsejébe.

Közel másfél hónap elteltével a fiókák sokat gyarapodtak, és hamarosan elérik azt a kort, amikor megkezdődik az önálló életre való szoktatásuk. Ennek helyszíne rendszerint a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Górés-tanya, ahol a nemzeti park madárrepatriáló, azaz visszavadító állomása működik. A megfelelő felkészítés után a felcseperedett fiatalok ősszel már csatlakozhatnak a tapasztaltabb felnőtteknek, és velük együtt indulhatnak útnak Afrika felé.