Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00  Sz-V: 9:00-19:00

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Múltbeli zárva tartások 2020. április 17.

Már több mint egy hónapja zárva vannak a kapuk a koronavírus járvány miatt. Arra, hogy ilyen hosszú ideig nem fogadunk látogatókat, csak egy-két alkalommal volt példa az Állatkert másfél évszázados története során.

A Pálmaház Budapest ostroma alatt annyira tönkrement, hogy lehetetlen volt az ostrom utáni újbóli megnyitásra, 1945 május elsejére helyreállítani. Így az impozáns üvegházat csak 1952 végén vehette ismét birtokba a nagyközönségÁllatkertünk egyik fontos sajátossága, hogy normális körülmények között az év minden napján nyitva vagyunk. Hétvégéken, ünnepnapokon, még karácsonykor és január elsején is. Ha belegondolunk, az állatkerteken kívül ez nem sok szabadidős programhelyszínre igaz, sőt, az állatkertek között is vannak olyanok, amelyek szezonon kívül hosszabb-rövidebb ideig zárva tartanak.

Éppen ezért, az év minden napján nyitva álló kapuk miatt szokatlan ennyire, hogy a koronavírus járvány miatt immár több mint egy hónapja zárva kell tartanunk az Állatkertet. Megelőzőleg ugyanis több mint negyedszázadon át egyetlen nap sem volt, amin ne nyitottunk volna ki, olyan pedig, hogy több héten át zárva tartsunk, utoljára 64 évvel ezelőtt fordult elő.

Ha már kénytelenek vagyunk zárva tartani, arra gondoltunk, hogy érdekességképpen felidézzük Állatkertünk több mint másfél évszázados múltjából azokat az időszakokat, amikor hosszabb-rövidebb ideig zárva kellett tartanunk a kapukat valamilyen ok miatt.

Szünnapok, forradalmak

A második világháborús ostrom után szinte azonnal elkezdődött a romok eltakarítása, hogy az Állatkertet - még ha csak néhány állattal is - mielőbb újra ki lehessen nyitni: ez végül 1945. május elsejére sikerültAz Állatkertben régebben szokás volt, hogy a főszezonon kívül, az ősztől tavaszig tartó időszakban heti egy napon zárva tartottunk. Ez a nap egyes időszakokban hétfőre, más évtizedekben szerdára esett. A heti egy napi zárva tartás nem számított szokatlannak, számos közművelődési intézményekben, például a legtöbb múzeumban is ez volt, sőt sok helyen mind a mai napig ez a szokás. A mi Állatkertünkben a szezonon kívüli heti egy szünnap rendszere 1994 tavaszán szűnt meg, azóta – normális körülmények között – az év minden napján nyitva tartunk.

Az Állatkert 1866-os megnyitása óta többször is megestek olyan történelmi események, amelyek miatt a kertet a heti egy szünnapnál hosszabb ideig, több napon, esetleg néhány héten át is zárva kellett tartani. Ilyen időszak volt például az eseménydús 1919-es esztendő, amikor az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság hatalomra jutása, illetve Budapest román megszállása idején is volt néhány olyan időszak, amikor a bizonytalan helyzet miatt átmenetileg nem fogadott látogatókat az Állatkert.

Némileg hasonló volt a helyzet az 1956-os forradalom idején: október végétől november közepéig néhány héten át szintén zárva voltak a kapuk. Erre már csak azért is szükség volt, mert a harcok miatt nem minden állatkerti dolgozó tudott bejutni a munkahelyére, így a szolgálatot a helyben lévő szolgálati lakásokban, vagy a közelben lakó munkatársak látták el. Ezzel az állatok ellátását ugyan biztosítani lehetett, de a látogatók fogadásához szükséges létszám néhány napig nem állt rendelkezésre.

Háborús idők

Az Állatkert sok más műemléki oltalom alatt álló épületéhez hasonlóan a Nagyszikla is 1909 és 1912 között épült. A kert egészére kiterjedő nagyszabású építkezések idejére az Állatkert csaknem három éven át zárva tartottA történelem megmutatta, hogy az állatkertek működtetése szempontjából mindig a háborús idők jelentik a legnagyobb kihívást. Ennek ellenére az első világháború idején nagy nehezen sikerült megoldani, hogy az Állatkert mindvégig működjön, és nyitva álljon a látogatók előtt. Persze akkor a harci cselekmények nem érintették a fővárost, nem kellett bombákra és tüzérségi lövedékekre számítani. Ugyanakkor a dolgozók jelentős részét behívták katonának, és persze, ahogy a közellátásban, az állatkerti állatok ellátásában is voltak nehézséget, hiszen sok takarmányt és anyagot, amely békeidőben könnyen hozzáférhető volt, a háborús viszonyok között nem lehetett beszerezni.

A második világháború idején is sokáig úgy tűnt, hogy az Állatkert, ha nehézségek közepette is, folyamatosan a közönség rendelkezésére állhat. Hiszen az 1939-ben kitört világégés során, amelyben Magyarország 1941-től volt hadviselő fél, maguk a harci cselekmények sokáig elkerülték Budapestet. Így az Állatkert is nyitva volt egészen 1944 végéig, a főváros ostromáig.

Persze az 1944-es évben a nyitva tartást időnként már légoltalmi riadókkal kellett megszakítani. Budapestet először április 3-án bombázták a szövetséges repülőgépek, s ettől kezdve a tavasz és a nyár folyamán is több légitámadásra került sor. A bombázások kezdetben az Állatkertet messze elkerülték, de intézkedési tervet kellett készíteni a légoltalmi riadók idejére, és be is kellett gyakorolni a teendőket is. Ráadásul az Állatkert területén nem volt olyan óvóhely, ahová a látogatók a riadó idejére behúzódhattak volna, ezért külön rádiószolgálat működött a kertben, hogy a közönséget és a dolgozókat kellő időben, a tulajdonképpeni riadó, tehát a szirénák bekapcsolása előtt értesíthessék a közeledő légiveszélyről. Ilyenkor a látogatóknak el kellett hagyni az Állatkertet, a dolgozók pedig „légó" szolgálatra jelentkeztek a kert légoltalmi parancsnokságánál. A szirénák hangjára a gondozók az állatházakba terelték az állatokat, amelyek ugyan nem voltak bombabiztosak, de a repeszek ellen védelmet nyújtottak. A tulajdonképpeni légitámadás idejére a szolgálatos munkatársak a Nagyszikla belsejébe húzódtak.

Július 2-án a bombák már a szomszédos vasútra hullottak, a légnyomás néhány ablakot az Állatkertben is betört, szeptember 14-én és a rá következő napokban pedig már a kert területén is robbantak bombák. A bombázások okozta károk ellenére az Állatkert még ezután is nyitva volt, annál is inkább, mivel a légitámadások szempontjából októberben és novemberben viszonylag nyugalmasabb időszak következett. Aztán elkezdődött Budapest ostroma...

A tulajdonképpeni ostrom az Állatkert számára 1944. december 13-án kezdődött. Ekkorra a közeledő szovjet csapatok már Mogyoródnál jártak, ahonnan a tüzérség már a kert területét is elérte. Az első lövedék 13-án reggel épp a takarmányraktárba csapódott, karácsonytól kezdve pedig az Állatkert lényegében csatatérré változott. A gránátok, lövedékek, bombák becsapódása rendszeressé, szinte folyamatossá vált, majd a front közeledtével egyre inkább aknavetőkkel vették tűz alá az Állatkertet, végül pedig a kézifegyverekre is sor került. A szovjet arcvonal január 11-én érte el a kert területét, majd néhány napon át megtorpant, így a front a szó szoros értelmében az Állatkerten keresztül húzódott egészen január 13-ig, amikor a szovjetek egészen a Bajza utca vonaláig törtek előre.

Az Állatkertkertben az utolsó nap, amikor még voltak látogatók, néhány nappal karácsony előtt volt. Ezt követően nem is annyira a zárt kapuk, hanem a halálos veszedelem zűrzavara tartotta távol a látogatókat, hiszen akinek lehetősége volt rá, valamilyen óvóhelyen igyekezett átvészelni a legnehezebb időszakot.

Miután a front áthaladt az Állatkert területén, a pincékből lassan előmerészkedő emberek csak romokat és pusztulást találtak. Emberfeletti munkával azonban néhány hónap alatt sikerült olyan viszonyokat teremteni, hogy az Állatkert 1945. május elsején, több mint négy hónap után újra látogatókat fogadott. Persze csak néhány tucat állatot lehetett látni a rohammunkával helyreállított kifutókban, a romos épületek között, a park jelentős részében pedig dísznövények helyett konyhakerti növények pompáztak (az állatok ellátásához ugyanis helyben is kellett zöldségeket és más növényeket termeszteni).

A leghosszabb zárva tartás

Az Állatkert sok más műemléki oltalom alatt álló épületéhez hasonlóan a Nagyszikla is 1909 és 1912 között épült. A kert egészére kiterjedő nagyszabású építkezések idejére az Állatkert csaknem három éven át zárva tartottAz Állatkert leghosszabb zárva tartása csaknem három évig tartott. Ebben az időszakban azonban nem járvány vagy háború miatt nem fogadhatott látogatókat a kert, hanem azért, mert teljes egészében újjáépítették.

Az Állatkertet az 1860-as években néhány, a nemzet művelődéséért tenni kívánó tudós hazafi hívta életre. Ám a társadalmi fejlődés akkoriban még nem tartott ott, hogy ezt a közhasznú célt az állam vagy az önkormányzat felkarolja, így az Állatkert kezdetben részvénytársaságként, illetve állat- és növényhonosító társaságként működött. 1907-től kezdve viszont – az ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter és Bárczy István, a nagy városfejlesztő polgármester képviselte haladó szemlélet nyomán – már Budapest Székesfőváros vette át az intézmény fenntartását. Sőt, nemcsak átvette, hanem több mint négymillió aranykoronás költségen teljes egészében újjá is építtette, hogy az akkor már évtizedek óta működő Állatkert a fővároshoz méltó formában szülessen újjá.

A nagy átépítésre 1909 és 1912 között került sor. Ebben az időszakban emelték az Állatkert ma is meglévő műemlék épületeinek többségét, így az „elefántos" Főkaput, az Elefántházat, a Pálmaházat, a Kis- és a Nagysziklát, az Ausztrálházat, a Madagaszkár-házat, az India-házat és a többi patinás épületet (még ha eredetileg nem is mindegyiknek volt az a neve, mint manapság).

Az átépítés, és az újonnan emelt létesítmények benépesítése nyomán az Állatkert Európa egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt ilyen jellegű intézményévé vált. A teljesen újjávarázsolt kert csaknem három esztendei zárva tartás után 1912. május 20-án nyílt meg ismét a nagyközönség előtt.

Amíg a koronavírus járvány miatt zárva kell tartanunk, a szokásosnál is több hírt és képes beszámolót, kisfilmet, illetve a digitális oktatásban és az otthon maradó gyermekek foglalkoztatásában is felhasználható anyagot teszünk közzé, az állatkerti élményeket az internet segítségével juttatva ez látogatóink otthonába, illetve ilyen módon helyettesítve a tanulmányi csoportok számára szervezett állatkerti látogatásokat és foglalkozásokat. Megnöveltük az Állatkert lakóiról valósidejű képet mutató webkamerák számát is.

Köszönjük, ha a járvány miatti zárva tartás idején támogatod kedvenc állatodat és az Állatkert munkáját: http://www.allatkertialapitvany.hu/tamogatas