A PET-palackok kitiltásától a termálhő alapú fűtésig 2019. november 14.
A korszerű állatkerteknek, így a mi Állatkertünknek is négy fő feladata, küldetése van:
- a természetközeli, családbarát szabadidős program lehetőségének biztosítása;
- a közművelődési, ismeretterjesztő és szemléletformáló munka;
- a természet, ezen belül az élővilág sokféleségének védelme; illetve
- az élővilág megismerésére irányuló kutatások előmozdítása.
A természetvédelem nem válaszható el a környezet védelmétől, így intézményünk évtizedek óta dolgozik a környezettudatos szemlélet formálásán, fontos környezetvédelmi témák bemutatásán. De nem csupán beszél minderről, hanem a saját mindennapi működésünk során is igyekszünk megtalálni a környezetet leginkább kímélő megoldásokat. Az elmúlt években fontos környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg Állatkertünkben, például a fűtési rendszerrel, és általában az energiafelhasználással kapcsolatban, illetve az intézmény hulladékgazdálkodásának területén is.
Környezetbarát fűtés a Széchenyi Gyógyfürdő termálhőjével
Az Állatkertben megvalósult környezetvédelmi fejlesztések közül az egyik legjelentősebb a fűtési rendszerek korszerűsítése. Az eredetileg koksz alapú fűtésről az 1980-as években álltak át a földgáz alapúra, majd az idők során a hagyományos gázkazánokat fokozatosan nagyobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokkal cserélték fel. A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor. Ekkor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg. A kondenzációs kazánokon alapuló fűtési rendszert így csak segédrendszerként használják azokban az időszakokban, amikor a kivételesen alacsony hőmérséklet miatt a termálhő energiája önmagában nem lenne elegendő a szükséges hőmérséklet biztosításához.
A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta több millió köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is. A szén-dioxid kibocsátás több ezer tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó fűtési megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.
A szelektív gyűjtéstől a hulladékcsökkentésig
Az állatkerti környezetvédelmi fejlesztések egyik fontos területe a látogatói terekben keletkező hulladékokkal kapcsolatos. Mint ismeretes, Állatkertünk az ország leglátogatottabb kulturális közintézménye, amelyet évente mintegy egymillió látogató keres fel. A látogatóforgalom természetesen együtt jár különböző hulladékok keletkezésével is. Ennek mennyisége a leglátogatottabb főszezoni napokon átlagosan 2,4 köbméter, de kiemelt rendezvények után megesik, hogy több mint 9 köbméternyi hulladék került a sétautak mentén elhelyezett hulladékgyűjtőkbe egyetlen nap alatt. Az idei Állatkertek Éjszakája után 14,4 köbméternyi hulladékot szedtek össze munkatársaink.
Tapasztalatból tudjuk, már az is komoly feladat, hogy ez a nagy mennyiségű hulladék a megfelelő gyűjtőkbe kerüljön. Régebben ugyanis nagy probléma volt a szemetelés, azaz sokan egyszerűen csak eldobták a hulladékot séta közben, ahol éppen eszükbe jutott. Ez ellen a legjobb megoldás, ha a hulladékgyűjtő edények – szemétkosarak és kukák – mindenütt ott vannak, azaz a látogatók néhány lépésenként találnak egyet. Az 1990-es évek közepén tehát az első lépés a hulladékgyűjtők számának növelése volt. A korábban meglévő szemétkosarak mellé újabbakat helyeztünk ki, ráadásul olyanokat, amelyek jobban illeszkedtek a műemléki környezethez.
A következő feladat a hulladék összmennyiségén belül az újrahasznosítható rész arányának növelése volt, amelyet mindenekelőtt a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésével lehetett megalapozni. Ezt a munkát több mint húsz esztendővel ezelőtt indítottuk meg a kert területén, de a kezdeti tapasztalatok igen elkeserítőek voltak, ugyanis sokan nem törődtek azzal, hogy a különböző típusú hulladékokat a megfelelő edénybe dobják. Annak idején egy időre fel is hagytunk a szelektív gyűjtés további erősítésével, de az elmúlt évtizedben újra nekifogtunk a dolognak. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közönségben ma már némileg nagyobb a hajlandóság a szelektív gyűjtésben való együttműködésre.
Állatkertünk legalább ilyen fontosnak tartja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a keletkező hulladék összmennyiségének jelentős csökkentése. Mivel a szóban forgó hulladékok általában az állatkerti látogatókat kiszolgáló vendéglátással összefüggésben keletkeznek, olyan megállapodásokat kötöttünk az éttermek és büfék bérlőivel, üzemeltetőivel, amelyek ezzel kapcsolatos kitételeket is tartalmaztak. Például már évekkel ezelőtt kitiltottuk a kert területéről a PET-palackokat. Így a büfékben és az éttermekben csak üveges vagy fémdobozos italokat lehet vásárolni. Az üvegekből eleve nem lesz hulladék, hiszen azokat a gyártóknak visszajuttatva újra felhasználják, a fémdobozoknak pedig külön szelektív gyűjtőedényeket helyeztek ki. Mindez azt jelenti, hogy a látogatói italfogyasztással összefüggésben eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ami pedig keletkezik, nagyrészt fémdoboz, amelynek újrahasznosítását a szelektív gyűjtés megkönnyíti, ráadásul ez a hulladéktípus a vegyes hulladék feldolgozása során viszonylag könnyen kiválogatható.
A vendéglátással során keletkező hulladék csökkentése érdekében tett következő lépés az eldobható tányérok és evőeszközök használatának korlátozása, illetve olyan eldobható tányérok bevezetése, amelyek könnyen lebomlanak. Az Állatkertben működő éttermek némelyikében már olyan tányérból lehet enni, amelyet búzakorpából préseltek.
További zöld fejlesztések
Az Állatkertben megvalósult zöld fejlesztéseket még hosszan lehetne sorolni. Az üvegház-szerűen kialakított, illetve megfelelő felülvilágító ablakokkal ellátott létesítményekkel például a fűtés és a világítás energiaigényét csökkentették, ilyen típusú fejlesztésekre már évtizedekkel korábban is volt példa. Emellett fotovoltaikus megoldásokat is alkalmazunk. Az Állatkert vízellátását is víztakarékos módon oldjuk meg, a városi vezetékes víz helyett számos technológiai célra a kert saját kútjainak a vizét használjuk (az első kutat még 1865-ben, Reitter Ferenc tervei alapján létesítették), illetve a csapadékvizet is hasznosítjuk elsősorban kertészeti célokra, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a csapadékvíz egy része nem a szennyvízelvezető rendszereket terheli.
Van még tovább is!
Az Állatkert nem ül a babérjain! A már megvalósult környezetbarát fejlesztések mellett folyamatosan keressük a lehetőségeket arra, hogy további határozott lépéseket tegyünk ebben az irányban:
- a kert új területein épülő új létesítményeknél például szintén termálhő alapú fűtési rendszereket hozunk létre, a szükséges segédüzemi fűtési rendszer pedig gázkazánok helyett távfűtéssel üzemel majd a FŐTÁV rendszeréről;
- az alig egy esztendővel ezelőtt átadott Cápasuli esetében azt is sikerült megoldani, hogy a fűtéshez kizárólag termálhőt használjunk fel;
- az intézmény területén működő vendéglátóhelyek bérlőivel és üzemeltetőivel is új szerződéseket kötünk, amelyek egyértelműen korlátozzák az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, és további, a hulladék mennyiségét csökkentő elemeket is tartalmaznak. Erre a nagyközönség figyelmét a következő szezonban már külön e célra tervezett emblémával hívják fel az egyes vendéglátóhelyeken.
Az Állatkert a környezettudatos szemléletért
Állatkertünk nemcsak arra törekszik, hogy működésében minden területben a környezetbarát megoldásokat válassza, hanem azt is fontosnak tartja, hogy erre a nagyközönség figyelmét is ráirányítsa. Önmagában annak is jelentős a szemléletformáló hatása, hogy az Állatkertet felkereső nagyközönség lépten-nyomon találkozik a „zöld intézkedések" hatásaival. Például azzal, hogy a büfékben nem lehet PET-palackos termékeket vásárolni. Eleinte ezen sokan csodálkoztak, sőt olyanok is akadtak, akik kifejezetten sérelmezték, de mára a közönség nagy része nemcsak megszokta, hanem kifejezetten helyesli is a dolgot.
Az elmúlt években a büfék szomszédságában kialakított hulladékgyűjtő szigeteknél olyan ismeretterjesztő felületeket helyeztünk el, amelyek a műanyag hulladéknak az óceáni élővilágra gyakorolt drámai hatásával ismertetik a nagyközönséget.
2015 óta egy a megújuló energiaforrásokat és a környezetbarát energiatermelést bemutató tematikus játszótér is működik az Állatkertben, a Japánkert szomszédságában.
Az egyik legújabb kezdeményezés, hogy Állatkertünk is részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiban. Az ezzel kapcsolatos látnivalók, események, programok és foglalkozások november 16-tól 24-ig, azaz most szombattól jövő vasárnapig várják a látogatókat, elsősorban persze a családokat. A programok egy részét kifejezetten most hétvégére, 16-ára és 17-ére időzítik.
Figyeljünk a mobiltelefonok újrahasznosítására is!
A használaton kívüli mobiltelefonok újrahasznosítása is rendkívül fontos környezetvédelmi kérdés. Ma szerte a világon 5 milliárdnál is több a mobiltelefon-használók száma, akik néhány évente újra cserélik készülékeiket. El lehet tehát képzelni, mennyi a használaton kívüli, kidobásra ítélt mobiltelefonon (amelynek nagy részét azonban mégsem dobják ki, hanem általában fiókok mélyén, félig-meddig elfelejtve tárolódnak)!
Az újabb és újabb mobilkészülékek gyártásához persze sok nyersanyagra van szükség, amely részben a már nem használt mobiltelefonok újrahasznosításával is biztosítható lenne. Ráadásul ez a kérdés nemcsak környezetvédelmi, hanem természetvédelmi is, mert sok olyan nyersanyagot, amely a korszerű készülékekhez szükséges, épp azokon a területeken bányásznak, ahol például a gorillák természetes élőhelye is van.
Állatkertünk hosszú évek óta kampányol a mobiltelefonok újrahasznosításáért. Az Emberszabású Majmok Házában egy külön ismeretterjesztő felület mutatja be a témát, illetve elhelyeztünk egy szelektív gyűjtőt is a használaton kívüli mobiltelefonok gyűjtésére. Idén tavasszal pedig az Állatkert Alapítványa csatlakozott a Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, tesó!" című mobiltelefon-gyűjtési akciójához. Az akció keretében összegyűjtött készülékeket feldolgozzák, kinyerve belőlük az újrahasznosítható nyersanyagokat. A kezdeményezéshez csatlakozva áprilisban egy olyan versenyt hirdettünk az iskolai osztályoknak, amelyben minden hónapban díjazzuk azt az osztályt, amelyik a legtöbb használaton kívüli, kidobásra ítélt készüléket gyűjtötte össze és adta le az Állatkerti Alapítványnál.
Állatkertünk idén májusban a gorillákkal közös rendhagyó reggelivel igyekezett felhívni a figyelmet a kezdeményezésre, illetve általában a mobiltelefonok szelektív gyűjtésére és újrahasznosításának fontosságára.
A Budapesti Állatkert Zöld Köre
Állatkertünk számos kisebb-nagyobb céggel működik együtt, támogatóink között jelentős márkák találhatók. A környezetvédelmi szemléletet már korábban is tudatos módon alkalmaztuk a partnerként jelentkező vagy megkeresett cégek kiválasztásakor. Ehhez most életre hívjuk az „Állatkert Zöld Körét", amely egyfajta különleges üzleti klubként kíván majd működni, amelyben az Állatkert meglevő partnerein kívül további csatlakozni kívánó cégekkel egyetemben környezet- és természetvédelmi tematikájú projektekben tudnak egymással konzultálni, vagy alkalmasint akár együttműködni.
Nem ma kezdték!
A Fővárosi Állat- és Növénykertben nagy hagyománya van a környezetvédelmi fejlesztéseknek és a témával kapcsolatos személetformáló munkának is. A szelektív gyűjtéssel, illetve a hulladék mennyiségének csökkentésével kapcsolatos első intézkedések még az 1990-es években történtek, két évtizeddel ezelőtt pedig az Állatkert már a Hulladék Munkaszövetséggel működött együtt a „Belefulladunk?" című, hulladékokkal kapcsolatos szemléletformáló kiállítás megvalósításában, amely kiállításnak az intézmény volt a helyszíne.