Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Visszatértek a természetbe a mentett parlagi sasok 2019. november 7.

Két mentett parlagi sast engedtünk szabadon partnereinkkel. A fokozottan védett madarak közül az egyik, egy Somogyvámos mellett talált, mérgezéses tüneteket mutató állat a mi mentőközpontunkban nyerte vissza az egészségét.

A Somogyvámosnál talált mentett parlagi sas elengedés előtt. A madarat szakszerűen kell megfogni, nehogy megsérüljön, vagy éles karmaival a vele foglalkozó embereknek okozzon sérülést: megfogáskor egyik kézzel a lábait kell összefogni, a másiknál óvatosan a nyakánál megtámasztaniA mentőmunka legszebb pillanata mindig az, amikor a sikeresen megmentett és rehabilitált állatokat visszaengedjük természetes élőhelyükre. November 6-án szerdán történetesen két mentett parlagi sas szabadon engedésére került sor, nem messze a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Jászberényi Sasközponttól.

A két mentett állat közül a fiatalabbikat Somogyvámos mellett találták, annyira legyengülve, hogy már repülni sem tudott. A tünetek egyértelműen mérgezésre utaltak, bár az sajnos nem derült ki, hogy pontosan hogyan, milyen körülmények között került a méreg az állat szervezetében. A sasok védelmével foglalkozó szakemberek azonban sajnos gyakran találkoznak mérgezéses esetekkel, amelyek általában mérgezett csalétkek kihelyezésével függenek össze. A dolog persze teljesen illegális, még akkor is, ha a mérget az elkövetők nem feltétlenül a sasoknak szánják. De sajnos nem ritka az sem, hogy kifejezetten a ragadozó madaraknak akarnak ártani.

A madár megtalálása után hamar Állatkertünk mentőközpontjába került, ahol állatorvosaink, akiknek már igen sok mentett sassal akadt dolguk, és így jelentős tapasztalattal rendelkeznek a mérgezéses esetekkel kapcsolatban is, megkezdték az állat gyógyítását. A fiatal parlagi sas szerencsére jól reagált a kezelésre, így rehabilitációja, egészségének helyreállítása teljes mértékben sikeres volt.

Dr. Sós Endre, Állatkertünk vezető állatorvosa engedi ki a szállítóládából a mentett parlagi sast. A ládából kiugorva a madár egy pillanatra még lábaival érinti a talajt, hogy könnyebben rugaszkodjon neki a repülésnekA másik, életkorára nézve már idősebb parlagi sas megtalálási helye Orosháza közelében volt, ahol történetesen a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület (Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije) tagja bukkant a segítségre szoruló állatra. Ez a szerbiai szakmai szervezet egyébként szoros kapcsolatban áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, sőt mi több, az MME által koordinált, a parlagi sasok védelmét szolgáló PannonEagle LIFE projekt munkájában is részt vesz partnerszervezetként. A szintén legyengült, röpképtelen madarat a Szegedi Vadasparkba vitték, s ott gondoskodtak róla egészen felgyógyulásáig. A mi állatorvosaink ennek a madárnak a gyógyítását állatorvosi szakmai konzultációval segítették.

A teljesen felgyógyult parlagi sasok szabadon engedését megelőzően – az osztrák Technisches Büro für Biologie vezető munkatársával, dr. Rainer Raab zoológussal együttműködésben – mindkét madárra egy-egy műholdas jeladó készüléket helyeztek fel a szakemberek, amelyek segítségével sorsuk, illetve tartózkodási helyük a szabadon engedést követően is nyomon követhető.

A ládából épp kiengedett parlagi sas néhány szárnycsapással máris a levegőbe emelkedettMagára a szabadon engedésre az említett Sasközpont szomszédságában került sor. Az állatokat olyan szállítóládákban vitték a helyszínre, amelyek rácsos ajtaját textilekkel takarták le, hasonló okokból, mint amiért a lakásban kalitkamadarakat is letakarják költözéskor, szállításkor. Előbb a fiatalabbik, a mi Állatkertünkben kezelt madár ládáját nyitottuk ki: a fiatal állat magabiztos szárnycsapásokkal repült el. Ezután következett a másik láda: a benne várakozó madár egy kicsit megszeppent a sok új élménytől, és a nyitott ajtón eleinte nem is akart kirepülni. Ezért a szakemberek a láda tetejét is leszerelték, hogy az állat jobban lássa a környéket. Ez sikerült is, és a madár – ugyancsak szépen repülve – el is hagyta a szabadon engedés helyszínét.

Magabiztosan repül a szabadon engedett parlagi sas. A hátán található műholdas jeladó, amely hasznos adatokat szolgáltat az állat további sorsáról, kipróbált technológiai szerint készül, így semmiben nem akadályozza a madaratA Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkozunk Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeinek mentésével, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A mentőmunka keretében évente másfél-kétezer mentett állatról gondoskodnak munkatársaink, a tavalyi évben történetesen 1807 segítségre szoruló állategyed került be hozzánk. Közöttük rendszeresen akadnak ragadozó madarak, így sasok is, a 2018-as évben például öt rétisas és egy parlagi sas is volt a mentett állatok között, sőt, az egyik rétisas fiókaként került hozzánk, így őt munkatársaink nevelték fel, amihez egyébként egy speciális trükköt is be kellett vetni.

A szabadon engedés résztvevői: a Hortobágyi Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert szakembereiAz elmúlt két esztendőben kivételes lehetőség adódott a mentőmunka fejlesztésére: az úgynevezett ZOO4NAT projekt, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program részeként került sor. A program nyomán partnerünkkel, a Kassai Állatkerttel közösen részint a mentőmunka feltételeit, illetve a mentő tevékenység nagyközönségnek történő bemutatásának lehetőségeit is fejleszthettük. A projektnek köszönhetően nyithattuk meg 2018 nyarán új bemutató mentőközpontunkat, a Sünispotályt, amely az Állatkert ugyancsak tavaly megnyílt játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik népszerű és tanulságos látványossága.

Az Állatkertben zajló mentőmunka aktuális hírei itt olvashatók.