Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

Régi körhinta

A körhinta az Állatkerti körút felőlEzt a körhinta több néven is ismeretes. Hiszen a régi Pesten a körhintákat általában is a német Ringelspiel-ből eredeztethető svábos-pesti ringlispíl, vagy a franciásabban hangzó karusszel elnevezéssel illeték. A mi körhintánkat a régi vurstli közönsége Schäftner-féle körhintaként ismerte, az eredeti építtető, illetve a játékot hosszú időn keresztül üzemeltető vállalkozó neve után. Hívták falovas körhintának is a forgófedélzeten található huszonkét festett falovacska miatt, majd „százéves” körhintának is tekintélyes kora miatt. Manapság egyszerűen csak régi körhintának nevezzük.

 

Története

A körhinta eredetileg a vurstli játéküzemeinek egyike volt. Létesítésének dátumaként számos helyen az 1906-os dátumot olvashatjuk, igaz, rendszerint némi érzékelhető bizonytalansággal. A valóságban a körhinta építésére egy 1907-es székesfővárosi döntés alapján kerülhetett sor. Arról a helyről ugyanis, ahol a vurstli ezt megelőzően működött, a mutatványos vállalkozók nagy részének költöznie kellett a Széchenyi Fürdő építése miatt. Új területként az említett határozatban az Állatkert Hermina úti végéből lehasított, mintegy 1,7 hektárnyi zónát jelölték ki, amely a „külső mutatványos telep" nevet kapta, s lényegében a vurstli utolsó helyszíne lett. Ezt a területet parcellákra osztották fel, és úgy adták bérbe a különféle vállalkozóknak. A vurstli főutcájának torkolatánál, baloldalt elhelyezkedő, 12-es számú parcella bérleti jogát történetesen Schäftner Károly körhintás vállalkozó szerezte meg. Maga a körhinta – Schäftner megbízásából – 1908-ban épült fel. A rajta lévő faragott falovacskák egy része állítólag egy még régebbi körhinta része volt (az 1997-es felújítás idején tizenhat festékréteget tártak fel a figurákon, vagyis sokszor újrafestették őket). A körhinta évtizedeken át egy volt a vurstli látványosságai közül, a szomszédságában felállított Feszty-körkép, a Klupáti-féle körhinta, a Pöltl-féle céllövölde, a plasztikon és a Fortuna mozgó mellett. Ezek a látnivalók az idők során vagy eltűntek, vagy máshová kerültek, így ez a körhinta az egyedüli, amely a vurstli 1910 és 1950 közötti korszakából megmaradt. Ráadásul az eredetihez közelítő állapotban.

A körhinta az egykori vurstli főutcájának bejáratánálA második világháborút követően – a vurstli többi játéküzemhez hasonlóan – ezt a játékot is államosították. Ez azt jelentette, hogy egyszerűen elvették korábbi tulajdonosaitól és állami tulajdonba vonták. Amikor pedig 1950-ben a régi vurstli és a vele szomszédos Angolpark területén a moszkvai Gorkij Park mintájára létrehozták a Vidámparkot, a régi körhinta is annak részévé lett. A Vidámpark 1950-tól 2013-ig üzemeltette a körhintát.

A patinás játékot az 1990-es évek derekán kívül-belül felújították. A körhintát akkoriban üzemeltető Vidámparknak ugyan erre nemigen volt pénze, de Ráday Mihály, az ismert városvédő kezdeményezésére, nagyrészt közadakozásból, s különösképpen a Budapest Bank Budapestért Alapítvány támogatásával sikerült a megfelelő forrásokat előteremteni. A műemléki felújításra Baliga Kornél tervei alapján került sor. A rekonstrukció, amely végül 1997-ben fejeződött be, a rangos Europa Nostra-díjat is kiérdemelte. Ugyancsak 1997-ben került sor a patinás játéküzem védetté nyilvánítására az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról szóló 21/1997. (VII. 29.) KTM-MKM együttes rendelet alapján.

 

Leírása

A régi körhinta az Állatkerti körút mentén, a kerítés közvetlen szomszédságában áll. A tulajdonképpeni játékot befogadó körhintaház egy nyolcszögletes alaprajzú, szecessziós stílusú épület, amelynek díszítése nem nélkülözi a barokkos-rokokós jegyeket sem. Nyolc oldalából hét oldalon egy-egy kosáríves záródású nyílás van, amelyek többségében üvegezett, kétszárnyú ajtó áll. A nyolcadik oldalhoz csatlakozik a háromszög alaprajzú toldaléképület. A körhinta épületét lapos sátortető fedi, a tetején nyolcszögletű laternával és bordás kupolával.

Az épület belsejében található tulajdonképpeni körhinta korong alakú forgófedélzete két övre, valamint egy központi részre oszlik. A külső és a belső öv között lépcsőfoknyi magasságkülönbség van, a külső helyezkedik el alacsonyabban. A külső övön kétszer négy és kétszer három ló figura, két csónak és két angyalos-tükrös hintó, a belső övön további kétszer négy ló figura és két forgó gondola, a központi korongrészen pedig egy díszesen kiképzett baldachin található. A külső öv tizennégy ló figuráját mozgó, rugós tartószerkezet tartja, így a lovak hátán ülő utasok testsúlyuk áthelyezésével már igen kis erővel is előre-hátra tudják mozgatni, imitálva ezzel a valódi lovaglás élményét. A csónakok előre-hátra bólintó mozgását a körhinta működése közben külön mechanika biztosítja, a gondolákat az utasok kézi erővel tudják forgatni.

 

Működése

A legrégebbi körhintákat izomerővel hajtották: emberi erővel, vagy „szárazmalomba” fogott lovakkal, igen gyakran pónikkal. Később megjelentek a gőzgéppel, illetve villanymotorral hajtott körhinták is. A mi régi körhintánkat már évtizedek óta villanymotor hajtja, de arra vonatkozólag nincs biztos adat, hogy ez kezdettől fogva így van-e. Lehetséges, hogy a korai időszakban lovakkal, vagy pedig gőzgéppel hajtották a játékot, ám a legvalószínűbb, hogy már eredetileg is villanymotorral szerelték.

A körhinta eredeti hajtóműve a míves kidolgozású tárcsákkalA körhinta működését egészen a legutóbbi időkig az jellemezte, hogy a hajtást adó villanymotor a körhinta épületének hátuljához csatlakozó, háromszög alaprajzú toldaléképület alagsorában volt elhelyezve. Az erőátvitel több lépésben, nyitott szíjhajtással, illetve fogaskerékhajtással történt. A fordulatszám-csökkentő áttételek után a hajtást egy hosszú tengely vitte a gépházból a körhinta alá, ahol egy fa fogaskerék adta át a hajtást a korong alakú forgófedélzet alján található, fa fogakból kialakított fogaskoszorúnak. A szerkezet vezérlése a toldaléképületből történt. Üzem közben a villanymotor akkor is forgott, amikor a körhinta – ki- és beszállás miatt – épp álló helyzetben volt. Az indításhoz a kezelő egy mechanikus szerkezetet hozott működésbe, amely a hajtószíjat az álló tárcsáról a mellette lévő, azonos méretű forgó tárcsára csúsztatta át; ez lényegében egy sebességváltóműnek felelt meg, amelyet a körhinta indításakor „üresből” sebességbe kell kapcsolni. A fékezéshez egyrészt le kellett venni a hajtást, másrészt szükség esetén rá lehet segíteni oly módon, hogy a kezelő ráült az e célra kialakított zsámolyra, amely egy fékberendezéshez kapcsolódik: a zsámolyra ülő kezelő testsúlya rászorította a fa fékpofát a féktárcsára, s így történt meg a fékezés.

Bár a fenti hajtásrendszer műszakilag igen izgalmasnak mondható, az üzemeltetés során számos probléma adódott vele. A leggyakoribb gond az volt, hogy a hosszú hajtótengelyre ható erők miatt a tengely maga több alkalommal is eltörött. A fentiek miatt a 2014-es szezontól kezdve több kisebb-nagyobb javítást kellett elvégezni az erőátviteli rendszeren, a 2016-os és 2017-es szezon közötti időszakban pedig a teljes hajtásrendszert korszerűsítettük. A villanymotor ma már a forgófedélzetet övező peron alatti aknában van, a hajtás egy lényegesen rövidebb tengelyen át történik, de a fa fogaskerék és fogaskoszorú továbbra is részt vesz az erőátvitelben. A használaton kívül helyezett tárcsás hajtóművet azonban meghagytuk mementóként.

Az indítás előtt a kezelő egy kis harang megkondításával jelzi a menet kezdetét. Menet közben általában zene is szokott szólni. A körhintacsarnok és a kezelőhelyiség közötti elválasztó fal kintornasípokra emlékeztető módon van kiképezve. Ez azonban csak díszlet, nem valódi kintorna, habár lehetséges, hogy a múltban ilyen szerkezet is tartozott a körhintához, így menet közben vidám verkli muzsika szólhatott. Manapság a zene digitális úton szólal meg: leggyakrabban Strauss-keringőket hallhat a körhinta közönsége.

 

Állatkerti kezelésben

A régi körhinta a Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-i határozata alapján, a 2013-as és 2014-es esztendők fordulóján került az Állatkert kezelésébe. A 2014-es és a 2015-ös szezonban az Állatkertünk által ideiglenes jelleggel létrehozott Holnemvolt Park egyik játékaként üzemelt. Éspedig népszerű játékként, hiszen a játéküzemek közül a hullámvasút volt az egyetlen, amelyre még a körhintánál is többen ültek fel.

Törőcsik Mari és Varnus Xavér a Műemléki KörhintánA Holnemvolt Park működésének idején igyekeztünk a körhinta történetét és műszaki érdekességeit is megismertetni az érdeklődő közönséggel. Ez annál is inkább fontos volt, mivel az egykori Vidámpark a megelőző években nem sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Holnemvolt Park 2014-es és 2015-ös szezonja idején az Állatkert honlapján és a körhintánál elhelyezett ismertető táblán is részletesen bemutattuk a patinás játékhoz kapcsolódó érdekességeket. Mi több, a Múzeumok Éjszakája, illetve a Mutatványosok Éjszakája programjainak részeként szakvezetéses kulisszák mögötti sétákat is szerveztünk, amelynek során szintén bemutattuk a körhintát is. 2015. június 20-án, a Múzeumok Éjszakája alkalmából a körhinta volt a helyszíne annak a nagy érdeklődéstől kísért beszélgetésnek, amelyen Törőcsik Mari színművész mesélt pályájáról, életéről, élményeiről, s arról, hogy hogyan látja a világot.

Az eredetileg is átmenetinek szánt Holnemvolt Park a 2015-ös szezon lezárultával megszűnt, és a volt vidámparki területen elkezdődtek az új fejlesztések  kivitelezésével kapcsolatos munkálatok. Ám mivel a régi körhinta az Állatkerti körút kerítésénél van, vagyis az utca felől is megközelíthető, a 2016-os és a 2017-es szezonban sem volt akadálya annak, hogy a körhinta látogatókat fogadjon. 2018-ban pedig már az Állatkert új játszóparkja, a Holnemvolt Vár részeként nyílik meg ismét a nagyközönség előtt.

A körhinta üzemeltetésének átvétele óta Állatkertünk igen sok figyelmet fordított a patinás játéküzem műszaki állapotára. Már a Holnemvolt Park 2014-es és 2015-ös szezonjának idején számos javítási és karbantartási munkát elvégeztünk, azóta pedig a körhinta egészének felújítására is sor került. Hiszen a legutóbbi, 1997-ben lezárult rekonstrukció óta már két évtized is eltelt.

A mostani felújítás két ütemben valósult meg. A 2016-os és 2017-es szezon közötti időszakban rendbe hoztuk a körhinta forgófedélzetének figuráit, köztük a huszonkét faragott falovat, a két angyalos-tükrös hintót, a két kishajót és a két forgó gondolát, valamint a pódium közepén álló baldachinos építményt is. Kijavítottuk a figurák sérüléseit és felületi hibáit, és valamennyit újra is festettük. A két hintó és a 

baldachin új aranyozást is kapott. Ugyanebben az időben a hajtásrendszer fentebb már említett korszerűsítését is elvégeztük. A 2017-es és 2018-as szezon közötti időszakban pedig magát a körhintaházat is felújítottuk, ide értve a külső homlokzatokat, illetve a belső tér és a mennyezeti festmény rendbehozatalát is. A műemléki helyreállítás megtervezése, s különösen az eredeti hangulatot idéző színek kiválasztásában a két évtizeddel ezelőtti felújításban is kulcsszerepet játszó Baliga Kornéllal is konzultáltunk. A patinás körhinta így újjávarázsolva fogadhatja az állatkerti játszópark, a Holnemvolt Vár közönségét.